NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Igen, köszönöm, elnök úr, pontosan mondtam azért, hogy a kormánypárti padsorokban nincsenek, bizonyára talán még a büfében is vannak, mindenesetre a kormánypárti padsorokban nincsenek.
Nos, tehát visszatérve erre a módosító javaslatomra, örülök, hogy egy helyesírási hibát sikerült javítani, annál is inkább, mert határozati javaslatról lévén szó nem számíthatunk arra, hogy mondjuk, Schmitt Pál megfontolásra visszaküldi a javaslatot, hiszen nem törvényjavaslatról van szó, pedig hát tudva azt, hogy ő a helyesírás iránt és a magyar nyelv iránt milyen elkötelezettséggel bír, ezért bizony megtörténhetett volna törvényjavaslat esetén, viszont mivel határozati javaslatról van szó, örülök, hogy ezt sikerült most itt biztosítanunk, hiszen itt államfői illetékesség nincs.
Pedig hát a helyesírás hagy némi kívánnivalót maga után. Itt egy háromoldalas, pontosabban egy háromszor egynegyed oldalas javaslat mindegyik oldalán van helyesírási hiba, már a borítón is, ahol már - ahogy elmondtam az általános vitában - a nemzetierőforrás-miniszter a saját titulusát sem tudja leírni helyesen. A “nemzetierőforrás-miniszter”, amelyre szintén a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda szakvéleményét hoztam, hogy ne csak én mondjam és higgyen nekem, bizony nem három szóban írandó, de hát sajnos nem lehetett módosító javaslattal a borítót, akár csak az indokolásban lévő helyesírási hibát javítani, egyedül csak a határozati javaslat rendelkező részét tudtuk tehát orvosolni. Mindenesetre azóta is azt látom, hogy az erőforrás-miniszter úr nem tudta helyesen leírni a titulusát újabb előterjesztéseiben, úgyhogy ismételten felhívom a jelen lévő államtitkár urat, hogy esetleg tolmácsolja ezt, mert mégiscsak méltó lenne, ha már a magyar nyelv napjáról szóló határozati javaslatról beszélünk.
Na de beszéljünk egy érdemi módosító javaslatomról is, amelyet viszont persze már nem támogattak, hiszen hogyha érdemi ügyről van szó, akkor már helyreáll sajnos a rend. Azt mondanám, hogy az Országgyűlés hívja fel a települési önkormányzatok jegyzőit ebben a határozati javaslatban, hogy maradéktalanul szerezzenek érvényt a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. §-ában foglaltaknak, tehát kötelezzék az üzleteket felirataik magyar nyelvű megjelenítésére.
(0.20)
Nagyon hasznos egyébként a 3. pontban írt intézkedési terv. Örülünk neki, hogy végre valami konkrétum is van egy javaslatban, de még egy törvény is csak annyit ér, amennyit betartanak belőle. Ezért gondolom azt, hogy a jegyzők kezdeményezőbben is felléphetnének az előző Orbán-kormány idején meghozott törvény alapján, ezért szükséges erre a fontos pontra külön felhívni a figyelmet, és ezáltal például a november 13-ai ünnepeken is szóba kerülhetnének, tehát a magyar nyelv napján is az efféle feladatok is.
A Fidesz-kormányzat mindig is erős volt a szimbolikus politizálásban, azonban a gyakorlati intézkedésekben kevésbé. Nagyon jónak tartanám, ha valami gyakorlati tartalommal is megtöltenénk ezt, például nemcsak kormányzatot lehet felkérni egy országgyűlési határozati javaslatban, hanem akár jegyzőket is egy korábbi törvényi kötelezettségükre is akár, és különösen indokolttá teszi ezt akkor, ha azt látjuk, hogy a törvényt jelenleg sajnos nem tartják be. Induljunk csak el szerte az országban, mindenhol azt látjuk, hogy különösen az angol feliratok árasztják el az üzleteket. Tehát a jegyzők figyelmét jó lenne felhívni erre.
Azért is utasították el a bizottságban ezt a módosító javaslatot, merthogy ezt már egy törvény kimondja. Még érdekesebb volt Mile Lajos képviselőtársam egyik módosító javaslatának a leszavazása, ahol az előterjesztő kormányzati képviselő, államtitkár asszony azt mondta, hogy a módosító javaslattal egyetértenek, de nem támogatják. Bizony, ilyen is történhet, mert azt mondják, hogy majd egyéb utakon ezt úgyis végre fogják hajtani. Na de akkor minek van a határozati javaslat, minek kérjük fel benne a kormányt különböző intézkedések megtételére, ha most nemes egyszerűséggel azt mondják, hogy nem szükséges erre őt felkérnünk, hát ők maguk nyújtották be ezt a javaslatot tulajdonképpen a saját kormányuk felkérésére, a miniszter saját kormányának felkérésére nyújtja be a javaslatot, most azt mondani, hogy is mondjam, azért a szavahihetőség területén nem áll túl jól a kormány, hogy elhiggyük ezt. Tehát ha valamit végre szeretnének hajtani, és itt egy határozati javaslatról beszélünk, akkor legyenek szívesek elfogadni ezeket a módosító javaslatokat.
Itt kell megemlítenem Szávay István képviselőtársamnak egy kapcsolódó módosító javaslatát, amely miatt kénytelen lesz holnap a kulturális és sajtóbizottság egy rövid, egy-két perces ülést tartani. A képviselőtársam, mint a nemzetpolitikai kabinet vezetője is a Jobbikban, szükségesnek tartotta azt a beszúrást, hogy a hazai és a külhoni magyar tudományos élet szereplői az egyházak és a civil szervezetek bevonásával vizsgálják meg nemzeti nyelvünk használatának helyzetét, tehát ő betoldaná azt, hogy a hazai és a külhoni magyar szereplőket vonják be, ugyanis a magyar nyelv a Kárpát-medencében darabokra szaggatott és a nagyvilágban szétszóródott magyarság számára a legfontosabb közös kapocs.
Indokolt tehát, hogy a javaslat céljainak megvalósulása érdekében az intézkedési tervbe a külhoni magyar közösségek véleménye is beépüljön, nemzeti nyelvünk használatának helyzete vizsgálatakor pedig a magyar mint közösségi nyelv használatának lehetőségeit és körülményeit is felmérjük. Ezt indítványozza a képviselőtársam. Félek, hogy miután csak emiatt kell egy bizottsági ülést tartani, meglehetős előítélettel lesznek az ő irányába, de mégis talán támogatni fogják, vagy ha nem, akár csak az én érdemi módosító javaslataimat, akkor majd a plenáris ülésen erre a reményeim szerint visszatérhetünk.
Ha már a szimbolikus politizálásról beszéltünk, hogy abban erősek, viszont a gyakorlati intézkedésekben kevésbé, akkor idézzünk egy aktuális WikiLeaks kiszivárogtatott iratot, amelyben Orbán Viktor az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének, ahová - most már tudjuk - bejáratos, egy 2008. áprilisi diplomáciai távirat szerint azt nyilatkozta, hogy azt mondjuk az embereknek, hogy visszaállítjuk a nemzet nagyságát, a gazdasági szereplőknek pedig azt, hogy mit várhatnak a Fidesz-kormánytól. Pontosan ebben különböznek a szavak, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök úrtól hallhatunk akár itt, az Országgyűlés épületében, ahol szép szavakat hallhatunk, hogy visszaállítják a nemzet nagyságát. Valahol egy kicsit erről szól ez a határozati javaslat is, úgy érzem, és ezért tartottam szükségesnek, hogy valamiféle tartalommal ezt mégis itt megtöltsük. Ezért szeretném az intézkedési terv mellett is a jegyzőket felhívni erre a talán legfontosabb feladatra.
Végül engedjék meg, hogy még az ajánlás 1. pontjában szereplő módosító javaslatom mellett is egy kicsit kardot rántsak, hiszen szintén jellemző önökre, hogy más tollával ékeskednek. Erről mi, jobbikosok sokat tudnánk mesélni. Mindenesetre most nem a magunk védelme, hanem ha szabad, mint az Anyanyelvápolók Szövetségének tagja szólalnék meg: szükségesnek tartom, hogy toldjuk be az 1. pontba azt, hogy az Anyanyelvápolók Szövetségének kezdeményezését felkarolva, azt némileg módosítva nyilvánítják a magyar nyelv napjává november 13-át, hiszen nem szerepel ebben a javaslatban és az indoklásában sem, bár a médiában persze megjelent, hogy honnan is jött ez az ötlet. Tehát hiába kormányzati előterjesztés, valójában az Anyanyelvápolók Szövetsége 2008. december 6-án megtartott 9. tisztújító közgyűlése, elfogadva Graf Rezső javaslatát, akkor még április 23-át a magyar nyelv napjának nyilvánította ki. 2008-ban ezen a napon nyitotta meg a kapuit a Magyar Nyelv Múzeuma a Sátoraljaújhely részét képező Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori nyelvújító birtokában.
Azt gondolom, abban az időben az Anyanyelvápolók Szövetsége helyesen döntött. Abban az évben azt gondolták, hogy ez egy történelmi tett. Azért az idő előrehaladtával, néhány év elteltével beláthatjuk, hogy bizony nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket ez a hatalmas, 1500 négyzetméteren elterülő múzeum, amelyen bizony a finnugorizmus is felütötte a fejét sajnos. Sőt, a helyzet olyannyira fokozódik, hogy idén június 18-án ebben a Magyar Nyelv Múzeumában már egyenesen Schmitt Pál tartott előadást és beszélt arról, hogy bajban van a magyar nyelv. Hát, ide is eljuthattunk, kérem szépen, úgyhogy valóban láthatjuk azt, hogy ennek a múzeumnak a megnyitása talán mégsem annyira történelmi évforduló, hogy ezt a napot kiáltsuk ki a magyar nyelv napjává, sokkal inkább november 13-a.
Hogy jómagam akár az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaként el tudtam ismerni, hogy bizony az önök javaslata adott esetben kiváló, önök is jó lenne, ha az idő előrehaladtával belátnák, hogy néhány tettük mégsem annyira történelmi, mint ahogy ezt szeretik beállítani. Gondoljunk akár csak a kötelezően kifüggesztett politikai nyilatkozatokra, amelyek kapcsán így azért néhány hónap vagy több mint egy év elteltével már láthatják, hogy semmiféle forradalmi változás nem volt. Önök szívesen beszélnek mindig arról, hogy az elmúlt nyolc évben, és ezt mindig az MSZP-s képviselőknek a válaszukban nem felejtik kihagyni, sokkal inkább beszélhetünk arról, hogy az elmúlt 9 évben vagy az elmúlt 20 évben mi történt. Nem igazán változott semmi. Tehát én azt mondom, hogy önök is ismerjék el az idő előrehaladtával, hogy néhány tettük nem annyira történelmi, úgyszintén az Anyanyelvápolók Szövetsége is szerintem készséggel elismeri, hogy ennél megfelelőbb időpont is lehet. Ettől függetlenül azonban, hogy némileg módosították ezt az időpontot, azt gondolom, hogy illő lenne a más tollával való ékeskedés helyett ebben a határozati javaslatban mégiscsak az Anyanyelvápolók Szövetségének kezdeményezését megemlíteni.
Bízom abban, hogy ezeket a javaslatainkat a plenáris ülésen támogatni fogják. Ha halaszthatatlan közfeladataik miatt a Házszabályban is előírt kötelező plenáris ülésen való részvételüknek nem is tesznek eleget a fideszes képviselők, bizonyára a jegyzőkönyvet szorgosan tanulmányozni fogják a plenáris szavazásig, és nem mameluk módjára amit bekiabálnak, azt fogják a frakcióvezetés nyomán megszavazni, hanem saját lelkiismeretük szerint, a sokat hangoztatott szabad mandátum elve szerint fogják a jegyzőkönyveket tanulmányozni a jelen nem lévő fideszes képviselők. Úgyhogy erre kérem a jegyzőként és az államtitkárként jelen lévő képviselő urakat, hogy ezt mégiscsak tolmácsolják a képviselőtársaiknak.
Köszönöm a segítségüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
