HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon örülök, hogy ön most már aggódik a kórházak anyagi helyzetéért, csak azon csodálkozom, hogy a Gyurcsány-kormány idején nem aggódott, amikor óvatos számítások szerint is 250 milliárd forintot vontak ki önök az egészségügyből, az egészségügyi közkiadásokat pedig drasztikusan, a nemzeti össztermékünk 5,5 százalékáról 4,3 százalékra csökkentették. Az önök szocialista kormányzásának szomorú következményeit nyögjük még ma is. Abban megvan az ön felelőssége is, tisztelt képviselő úr, hogy olyan súlyos és szomorú örökséget hagytak ránk, amelynek eredményeként az egészségügy a fenntarthatóság szélére sodródott, és az ágazat soha nem látott válsághelyzetbe került.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön még kormánypárti képviselőként a fizetős egészségügyre szavazott. Ugye, emlékszik? Megszavazta 2006 decemberében a vizitdíjat, megszavazta a kórházi napidíjat is. Emlékeztetném arra is a képviselő urat, hogy 2007 elején végigasszisztálta a gyógyszertámogatások drasztikus csökkentését. A betegterhek akkor olyan jelentősen emelkedtek, mint azóta sohasem.
Ezzel szemben a nemzeti együttműködés kormánya az elmúlt év végén több mint 30 milliárd forint többletforrást biztosított kórházainknak, és ezután is azon leszünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítsük a fekvőbeteg-intézményeinket.
Ön a kérdésében - persze nem azt olvasta fel, amit leírt - a kriminalitás határát súrolónak nevezi az államtitkárság állásfoglalását, amelynek alapján nem lehetséges a részletes adatközlés az egyes kórházak adósságáról. De a képviselő úr is tudja, a 2005. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakra vonatkozó adatokat részletesen megkapta, ezeket látnia kell, és emlékeztetném a képviselő urat arra is, hogy a kórházak adósságállományáról a tárcánk közleményben már beszámolt.
Kérem tisztelettel, fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormányzó pártok soraiban.)
