GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzetgazdasági Minisztérium, vélhetően a kormány tudtával - idézőjelbe teszem -, egy “társadalmi konzultációra” bocsátotta a munka törvénykönyvének azt a tervezetét, általam torzónak vélt irományt, amelyet sokan valószínűsítünk, hogy néhány olyan jogász készített elő, akiknek bizonyos munkaadói csoportok fontosak, a munkavállalók kevésbé, illetve a szakszervezetek sem.
Előzetes egyeztetések nem nagyon voltak. Nyugodtan azt mondhatom, hogy utólagosak sem, néhány kedvelt, néhány kiválasztott munkaadói vagy munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet hívtak meg mindösszesen, de érdemi eredménye ennek sem volt, mert nem voltak felruházva kompetenciával az illetékesek.
Azt kell mondanom, hogy az elmúlt időszakban az Országos Érdekegyeztető Tanács szétverése megmutatta azt, hogy mit fog hozni a történet a jövőre nézve. Nem akarok itt belebonyolódni abba, hogy a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mit teremtett már az emberek számára, de azt mindenképpen megemlíteném, hogy ezen munka törvénykönyve tervezetének keretei között olyan torz helyzetek hívódhatnának életre, amennyiben ez elfogadásra kerülne, amelynek esetében az emberek kevesebbet kereshetnének több munka mellett is.
A másik oldalról nézve, bizonyos védettségeket meg akartak szüntetni. Ez érintette a kismamákat, érintette az 55 év felettieket, nagyon sokakat, de nemcsak a védettség, hanem a jogfosztás is megvan ebben a törvénytervezetben.
Mint mondtam, a szakszervezeteket lenullázzák. Műszakpótlékokat vonnak el, megszüntetik a délutános pótlékot, az éjszakait 15 százalékra redukálják, a túlóra helyett azt mondják, hogy majd adnak szabadidőt, aztán vagy kiadják a munkáltatók, vagy nem. A kollektív szerződés keretei között és a munkaszerződésekben a munkavállalóra nézve lehet majd negatívabb érvényű intézkedést foganatosítani, mint amilyen gyakorlatilag az általános jogszabályi keretfeltételek között meghonosodott. Vagy azt mondom, hogy a kártérítési felelősség tekintetében a munkaadók kártérítési felelősségét szűkítik, a munkavállalókét pedig bővítik. Példaként említhetem, eddig azt volt, hogy a szándékos károkozás kapcsán teljes felelősség volt, most már a gondatlan károkozás is ezt vonja maga után, legalábbis az elképzelések szerint.
Olybá tűnik számomra, hogy az a fajta viselkedés, amit tanúsítottunk sokan, civilek, szakszervezetek és a politikai ellenzéki oldal is, talán-talán elvezet oda, hogy néhány dologban: védettség, szabadság, egyéb más ügyekben visszalépjen a kormány. De akkor is torzónak tartom azt, amit egyáltalán előterjesztettek.
Kérdezem tehát: ki a felelős azért, hogy ilyen törvénytervezet egyáltalán konzultációra kerülhet? Még nem tették bele a törvénykezés menetrendjébe, de kérdezem: mikor kívánják visszavonni a betételt követően, ha ilyen beltartalommal bír? Miért akarják azt, hogy az emberek több munkával kevesebb pénzhez jussanak? És mi van a szakszervezetekkel?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
