DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen. Április 29-én érkezett a mentelmi bizottsághoz az indítvány, amelyben a legfőbb ügyész úr felsorolja azokat az okiratokat, amelyekre az álláspontjukat alapítják. Mivel nem derül ki pontosan, hogy ezek az okiratok titkosak vagy nem titkosak, véletlenül maradtak-e le, a mentelmi bizottság 7:1 arányban úgy döntött, hogy az iratokat beszerzi a Legfőbb Ügyészségtől. Ez egy kis vargabetűt kapott. Először kaptunk egy kioktató levelet, majd az iratok egy jelentős része mégiscsak megérkezett, így a mentelmi bizottság a szeptember 6-ai ülésén arra az álláspontra helyezkedett - ez egy nagyon lényeges kérdés -, hogy nem kíván bizonyításkiegészítést folytatni, és meg tudja hozni a határozatát. Ez meg is történt.
Szeretném elmondani, hogy az indítvány szerint 2008. július 21-én az Országgyűlés Nándorfehérvár-termében volt egy megbeszélés. Azon a megbeszélésen jelen voltak a sukorói beruházás jövendő kivitelezői, valamint jelen volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Tátrai Miklós vezérigazgató úr is. A megbeszélésen a beruházók azt indítványozták, hogy az ingatlant ne árverés útján juttassák részükre, hanem ingatlancserével, mert nem kívánnak rivalizálni egyéb jelentkezőkkel. Egy szerencsétlen kérdés és még szerencsétlenebb válasz után az indítvány szerint a miniszterelnök úgy döntött, hogy akkor csere lebonyolítását kell eszközölni. Az akkor hatályos jogszabály szerint a Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldvagyon kizárólag nyilvános pályázás vagy árverés útján történő értékesítéssel kerülhetett volna ki. Ezenkívül az ügyészség arra alapítja az álláspontját, hogy ebben a kérdésben a döntési jogkör a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozott, és ezt a hatáskört vonta el Gyurcsány Ferenc, amikor egy feljegyzésben Tátrai vezérigazgatót arra utasította, hogy történjék meg az ingatlancsere.
Az ezt követően történtek már nem tárgya a mentelmi bizottságnak, így a sukorói botrány egyéb kérdései, különös tekintettel az összegszerűségre. Ezek nem tárgyai az ügyészségi indítványnak.
Szeretném elmondani, hogy ezen tényállás után szeptember 6-án 6 igen szavazattal, 2 ellenszavazat mellett született az az indítvány, amelyben a mentelmi bizottság azt indítványozza a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az adott ügyben Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel.
Még egy eljárásjogi kérdést szeretnék megemlíteni, nevesül azt, hogy a mentelmi bizottság nem állít többségi és kisebbségi véleményt előadó képviselőt. Én ígéretet tettem a két nemmel szavazó szocialista párti képviselőtársamnak, hogy az általuk megfogalmazott rövidített álláspontot a Ház előtt - mivel a kisebbségi vélemény nem hangozhat el - szó szerint fel fogom olvasni. Nem hosszú és kérem a tisztelt Ház türelmét.
A szocialista képviselők a bizottsági ülésen kifejtették, hogy áttanulmányozva a legfőbb ügyész úr által megküldött dokumentumokat, alaptalannak tartják a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt. Az indítványt megvizsgálva megállapítható, hogy az ügy alapját a Nándorfehérvár-teremben lezajlott tanácskozásra alapítja az ügyészség. Ezen a tanácskozáson Gyurcsány Ferenc nem hozott semmiféle döntést, mint az a tanúvallomásokból kiderül, így az itt lezajlott eljárás szabályos volt, és minden az ország érdekét szolgálta. A nevezett tanácskozást követő események nem tartoznak az ügy tárgyához, s bűncselekmény elkövetésének gyanúja sem állapítható meg. A fentiek alapján a bizottság két szocialista tagja az ülésen nemmel szavazott.
Annyit szeretnék még elmondani, hogy sem a mentelmi bizottságnak, sem az Országgyűlésnek nincs hatásköre az igazságszolgáltatástól elvonni a döntési jogosítványt. Itt a mentelmi bizottság kizárólag azt vizsgálhatta, hogy ez az indítvány a képviselői munka zaklatására, akadályozására irányul-e vagy sem. Amennyiben nem, akkor az igazságszolgáltatás tevékenységét és munkáját elő kell mozdítanunk. Tisztelettel erre alapítjuk az álláspontunkat.
Annyit szeretnék még elmondani, hogy a Jobbik képviselője a bizottsági ülésen az “igen” szavazata után tette azt a megjegyzést - és itt szeretnék Novák Előd képviselő úr közbeszólására hivatkozni -, hogy ezt a döntést meghozhattuk volna tavasszal is.
A Lehet Más a Politika képviselőcsoportjának képviselője azt adta elő, hogy az ügyet ők indították meg, az ő feljelentésük alapján indult, és hogy a közvélemény tisztán láthassa a kérdést, ezért indíttatták az egész eljárást.
(22.00)
Tisztelt Országgyűlés! Én azt hiszem, aki ennél részletesebb ismertetést kíván, az az Országgyűlés honlapján a határozati javaslatban elolvashatja. (Nyakó István: Az ítélet is ott van?)
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
