DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egyrészt kicsit déjŕ vu-érzésem van, mert ennek az országnak már volt olyan kormánya, amely 2-3 hetente újabb és újabb programmal boldogította az országot, a másik megérzésem pedig, önt hallgatva kicsit az jutott eszembe, mintha ön Salazarnak az 1933-as Új Állam-programját kívánná megvalósítani, amelynek az eredménye akkor az lett, hogy Portugáliából sikerült Európa egyik legszegényebb államát csinálni.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az ön által elővezetett javaslatok egyébként az LMP-nek az elmúlt 12 hónapban elővezetett javaslataiban jobbára tetten érhetők, mi ennek örülünk (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), és nagyon remélem, hogy a nyáron beadott határozati javaslatunkat a devizahitelesekkel kapcsolatban önök támogatni fogják.
Az uzsorások elleni fellépésre vannak megoldási javaslataink a közösségi rendőrségről írott programunkban, igen, fontos lenne az, hogy a devizahitelesek esetében a költségeket forintban lehessen fizetni, hogy legyen pozitív adóslista, hogy a kamatszámítás áttekinthető legyen - ezeket a javaslatokat egyébként az LMP már 2009-ben parlamenten kívül megtette.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az a helyzet, hogy a globális helyzet vagy az európai helyzet felvázolásában ön nagyon pontosan járt el, csak éppen az a kérdés, hogy milyen felelősség terheli önt, illetve az ön kormányát, akik hat hónapon keresztül az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltötték. Milyen javaslatokat tett az Orbán-kormány mint az Európai Unió soros elnöke például a pénzügyi rendszerek újraszabályozása érdekében? Mit tettek önök például a spekulatív tőkemozgások megadóztatása érdekében? Mit tettek önök, mondjuk, a shortolás tilalma érdekében? Semmit. Önök úgy voltak hat hónapig az Európai Unió soros elnökei, hogy semmilyen kezdeményező javaslatuk nem volt annak érdekében, hogy például felül lehessen vizsgálni európai uniós szinten a tőke és az áruk szabad áramlásának dogmáját, hogy például a magyar föld hatékonyabb védelmet kaphasson a földmoratórium lejártát követően. Önök semmit nem tettek a spekulatív tőkemozgások megrendszabályozása, a pénzügyi rendszer újraszabályozása érdekében, amíg önök az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltötték.
Ugyanakkor, amikor ön gazdasági szabadságharcot hirdet folyamatosan, pontosan tudnunk kell azt, hogy a szavak nem számítanak, hiszen a tettek beszélnek. Az elmúlt bő egy évben ön, miközben szabadságharcról beszél, ezt az országot kifoszthatóbbá tette a társasági adó csökkentésével, illetve azzal, hogy egy olyan adórendszert alakított ki, amellyel egyoldalúan a gazdagok, a befektetők járnak jól. Egy év alatt kifoszthatóbbá tette az országot, és arra készülnek, hogy kizsákmányoltabbá tegyék a magyar embereket az új munkajogi szabályozással. Ma Magyarországon a munkára több teher rakódik, mint a tőkére, ezért javasolja az LMP azt, hogy a tőkejövedelmeket 20 százalékkal adóztassuk meg addig, amíg egy progresszív adórendszer alá nem lehet vonni a tőkejövedelmeket is.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Sokan beszéltek már az elmúlt hetekben a legkülönfélébb oldalakról arról, hogy ez a futóhomokra, hamis feltevésre épített gazdaságpolitika megbukott. Azért bukott meg az egykulcsos adóra épített gazdaságpolitika, mert önök egész egyszerűen nem vették figyelembe a társadalmi és ökológiai feltételeket.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Bizonyára ismeri azt a régi magyar mondást, hogy ha már hárman mondják azt, hogy részeg vagy, menj haza. (Derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Az elmúlt hetekben elég sokan mondták önnek azt, hogy ez az egykulcsos adórendszerre épített gazdaságpolitika egész egyszerűen befuccsolt. Az igazi államférfi, az igazi vezető nem arról ismerszik meg, hogy nem hibázik, hanem arról, hogy észreveszi azt, ha hibázik, és van bátorsága változtatni. Ön nem ezt teszi, hanem ehelyett gyakorlatilag leválthatatlanná kívánják tenni az adópolitikájukat azzal, hogy ezt az adórendszert kétharmadban kívánják rögzíteni. Ez azt jelenti, hogy a magyar embereket önök megfosztják a választás szabadságától. Nem az a választás szabadsága, ha pártokat, kormányokat lehet cserélni, az a választás szabadsága, ha négyévente a magyar emberek eldönthetik azt, hogy kell-e nekik olyan gazdaságpolitika, amely a végén kevesebbet hagy az ő zsebükben, és gazdagítja azokat, akik egyébként is befektetésekkel rendelkeznek.
(14.00)
Önök alapvetően - és szerintem fontos megvilágítani, hogy miért - tévúton járnak. Én azt gondolom, hogy tulajdonképpen nem léptek ki abból a hibás, húszéves paradigmából, amit az önök elődei folytattak, hogy nem az ökológiai keretekből próbálnak fölvázolni társadalmi célokat, hanem önmagában a gazdasági szabályozók potmétereit igazgatják.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! A megoldás az lenne, hogyha levonnák a következtetést az elmúlt egy év ámokfutásából, elszánná magát Magyarország egy olyan zöldfordulatra, aminek négy alapeleme van: egyrészt egy progresszív adórendszer és a tőkejövedelmek fokozottabb adóztatása; egy 4 százalékos járulékcsökkentés, amivel egyébként új munkahelyeket lehet generálni; egy ökológiai reform, hogy amellett, hogy fizessenek a gazdagok, fizessenek a szennyezők is; és lenne forrás zöldmunkahely-teremtésre, adott esetben a családi gazdaságok, a “szelíd” turizmus, az ártéri tájgazdálkodás fejlesztésére. Egy ilyen paradigmaváltásra lenne szüksége Magyarországnak.
Úgy látjuk, hogy alapvetően három oka van annak, hogy ez a gazdaságpolitika így nem folytatható. Az egyik a megszorítások, amit önök nem megszorításnak hívnak. Én javaslom, hogy az alaptörvény asztala mellett esetleg tervezzék el, hogy egy “narancsos” szótárt is kiadnak, ahol az együttműködés együtt nem működést jelent, és a megszorítás nem megszorítást jelent. Mindenki fogja tudni, hogy miről van szó.
Kettő: a 6-8 százalékos reálkamat mellett, amit valóban a magas devizahitel-állomány indukál, nem lesznek beruházások. Nem egymillió új munkahely lesz; örüljünk, ha nem lesz egymillió új munkanélküli.
A harmadik pedig a bizalom hiánya. Önök itt tavaly májusban a választási programjukban, illetve a kormányprogramjukban elővezették azt, hogy változás lesz az elmúlt húsz évhez képest, hiszen megteremtik az emberek és a mindenkori hatalom közötti bizalmat. A tettek pontosan ennek az ellenkezőjéről beszélnek. Nem lehet úgy bizalmat építeni, hogyha közben folyamatosan utcai harcos módjára minden pénteken újabb és újabb programokkal állnak elő. Elbizonytalanítják a gazdaságot, elbizonytalanítják az embereket. Nem lehet tudni azt, hogy mikor kinek a törvényesen megszerzett java kerül majd veszélybe.
Végezetül, tisztelt miniszterelnök úr, ha már bizalomról van szó - hiszen bizalomhiányos országban nem lesznek új befektetések, nem lesznek új munkahelyek -, én azt gondolom, hogy azzal cselekedné ön a legjobbat, hogyha rövid időn belül kiállna a Magyar Országgyűlés elé, és világos magyarázatot adna arra, ami a magyar WikiLeaks-iratokból az elmúlt hetekben napvilágot látott. Botrány volt az, ami 2006 őszén történt, de a helyzet, ha úgy tetszik, még súlyosabb. Ebből azt az egyetlen következtetést vonhatják le a magyar választópolgárok, hogy nem egyetlen volt miniszterelnök vagy nem egyetlen kormány hazudott neki, hanem az elmúlt húsz év politikai elitje folyamatosan az orránál fogva vezeti ezt az országot.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)
