HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem tisztem, hogy egy ellenzéki képviselő mondatait értelmezzem (Zaj, közbeszólások az MSZP részéről: Akkor ne csináld!), nem is a demagóg szövegekre gondolok, hanem csak a demagógiába hajlóra. (Derültség a kormánypártok soraiban.)
Ezért amikor elhangzott az előbb az, hogy újabb és újabb programok hasonlítanak egy előző kormány programjaihoz, csupán az a különbség a kettő között, hogy az előző kormány újabb és újabb programja mindig kioltotta az előzőt, itt viszont egy megújulási program részéről van szó. (Derültség, közbeszólások az MSZP soraiban.)
Miniszterelnök úr beszéde valóban Magyarország megújításáról szólt. Ennek a megújításnak egy rendezett világ felé kell elmennie, ahol a normák érvényesülnek. Ez a célja minden területen. A válság kezelése része ennek a megújulásnak. Ha erről beszélünk, akkor talán bevezetőként néhány költői kérdést is feltehetünk, amelyek általános érvényűek, de ebben az esetben talán alkalmazhatók.
Mi a különbség egy korszakváltás, illetve a korszakon belül alkalmazott eszközök között? Nyilvánvaló, hogy egy korszakon belül kipróbált, jól bevált eszközöket kell alkalmazni, a korszakváltáshoz viszont egy olyan szemléletre van szükség, amely a jó kérdést képes feltenni, a helyes választ megadni, és bátor magatartás is szükséges, hogy ezt véghezvigyék. Ide már nem politikusok, hanem államférfi kell, mint ahogy, ha végignézzük a történelmi példákat, akár a nemzetközit, akár a magyart, azt látjuk, hogy a korszakváltásokon erről volt szó. Csak címszavakban hadd utaljak erre, például a kommunista rendszer összeomlása kitermelte azokat a nagy ívű politikusokat - Reagan elnöknek nemrégen állítottunk itt szobrot -, akik képesek voltak átlátni a helyzetet, választ adni és végrehajtani. De megemlíthetnénk a kiegyezés korát, Deák Ferencéket, vagy a Trianon utáni helyzetet, de akár a rendszerváltás időszakát is. És amikor így általánosságban beszélünk erről és az államférfiúi erényekről, akkor mindenképpen a dolgok összefüggéseiben való szemlélését és a bátor lépéseket kell említenünk.
Ha a mai magyarországi megújulást nézzük, akkor két követelményt látunk. Az egyik a válság és ennek gyökere, az államadósság, a másik pedig az a húszéves megújulási vágy, amit eddig nem volt képes egyetlen kormány sem végrehajtani, éppen a meg nem felelő többsége miatt.
A feladat világos, hiszen olyan államot kell teremtenünk, amely az eladósodás határáig képes felelősséget vállalni, és ezen a kereten belül egy élhető világot teremteni. Természetes az is, hogy az előző korszak képviselői kézzel-lábbal tiltakoznak a megújulás ellen. Természetes az, hogy a berögződések felszámolása nagy energiát igényel, és ez egy olyan helyzetben, mint amiben mi vagyunk, a nagy rendszerek átalakításának lehetősége és szüksége okán nagy ellenállást fog kiváltani. Az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás teljes átalakítása a magyarországi megújulásnak a részletkérdései. És amikor a válságra adott válaszról beszélünk, azt nem tehetjük meg ezeknek a nagy követelményeknek a teljesítése nélkül. A válasz egyúttal alkalmas a megújulásra és ezeknek a rendszereknek a megújítására.
Fontosnak tartom azt, hogy kihangsúlyozzam: az élet minden területén ugyanazoknak a normáknak az érvényesülésére van szükség, a bankrendszer működésében éppúgy, mint a szociális rendszernél vagy a kormány azon intézkedéseiben, amelyekről most szó volt, a kamat plafonjának meghatározásáról, a rezsiplafon meghatározásáról vagy az otthonvédelem minden más kérdéséről.
Nagy öröm volt hallani azt, hogy az élősködőktől meg kívánja szabadítani a kormány a társadalmat, azoktól az élősködőktől, akik akár uzsorásként, törvényellenesen, akár a törvény mögé bújva próbálják meg a magyar társadalomból és annak tagjaiból a saját hasznukat növelni.
És amikor a bankrendszerről beszélünk, akkor ki kell mondanunk azt, hogy természetesen bankokra szükség van, de hozzá kell tenni rögtön azt, hogy a bankok működésében is ugyanezekre a normákra van szükség, mint a társadalom egésze és az egyén életében is.
Egy apró megjegyzés a bankok működésével kapcsolatban, hiszen azt látjuk, hogy sok problémát tudunk felfedezni; mindnyájan tudunk történeteket mondani. De gondoljunk bele abba, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlan értékét a bankok határozzák meg, és amikor értékesítik a bedőlt hitelesek ingatlanját, akkor jóval ez alatt az általuk meghatározott érték alatt értékesítik, és ezzel kisemmizik azt az adóst, aki úgyis nehéz helyzetben van.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy mindaz, amit a miniszterelnök úr megfogalmazott, valóban egy olyan program, ami a nagy megújulás része, és a válságra adott válasz egyúttal lehetőséget biztosít számunkra, hogy azokat a hosszú ideje aktuális programokat végrehajtsuk, amelyekre most adódott lehetőség, a helyzet miatt is és a parlamenti többség miatt is.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
