Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A devizahiteleseket állítólag megmenteni szándékozó Orbán-Matolcsy-csomagból és az új bejelentésekből is egyértelműen kiviláglik, hogy a kormányzatnak elképzelése sincs a probléma teljes körű megoldásáról, mindig is csak egy szűk rétegre, a gazdagokra koncentrál.
Különösen igaz ez, amikor a múlt heti fogyasztóvédelmi bizottsági ülésen a Bankszövetség egyik képviselője a kormányzat távollétében a szerződések biztonságának fontosságát feszegette, amelyből azt a következtetést kívánta levonni, hogy nem szabad hozzányúlni sem visszamenőlegesen, sem érdemben a bankok által végzett szabadrabláshoz, garázdálkodáshoz, hiszen az ő érdekeik a legfontosabbak.
Csakhogy a szerződések biztonságának tekintetében egyedül az adósok retteghettek attól Magyarországon, hogy őket károk érik, ahogy ez meg is történt, hiszen az egyoldalú szerződésmódosítások, az indokolatlan tehertételek, a különadó többszörösen bizonyított áthárítása mind egytől egyig őket sújtotta, ezek ellen pedig a kormányzat több mint egy évig nem tett semmit, sőt sok esetben a cinkos összekacsintásaival súlyosbította a helyzetet, példának okáért, amikor a PSZÁF-fel egyetemben olyan helyzetet idézett elő, hogy semmiféle változtatást nem lehetett elérni a teljes helyzeten.
Kimondható az is, hogy az a rögzített árfolyam, amit bejelentettek, megint csak egy szűk körnek, egy kis rétegnek kedvez, aztán később két hitel törlesztése szakad a nyakukba, természetesen már a következő ciklusban, áttolva a felelősséget egy későbbi politikai garnitúrára.
Látható, hogy látványos piramisépítésnek tekinthető az ócsai építkezés, az úgynevezett kirakat-lakótelep létesítése is, amelynek árából, amelynek összegeiből bőven jóval több károsultat lehetett volna megmenteni, mint ahogy ezt tették.
Az is látható, hogy megoldásként egyedül csak az képzelhető el, hogy a bankok kössenek új szerződéseket a károsultakkal. Minden devizás szerződés esetében forinthitelről szóljon ez a jövőben, méghozzá a felvételkori forint-árfolyamon; a bankok fizessék meg a kártételük árát, azt az extraprofitot, amit lehasítottak, legalább részben adják vissza, és segítsenek részt venni a kármentésben, továbbá ne érvényesíthessenek semmiféle igazságtalan tételeket, amelyek bármifélefajta luxusprofitokat eredményeznek. (Egy hang a Fidesz soraiból: A közbizalomnak annyi!)
Az is látható, hogy ezt követően az adósok számára úgy lenne fair, ha lehetővé tennék, hogy meghosszabbított futamidővel, csökkentett részletekkel és végre büntetőtételek nélkül törleszthessen bárki Magyarországon, akit olyan helyzetbe kényszerítettek, hogy az adósság vállalása révén sokkal kilátástalanabb helyzetbe került, mint ahogy azt neki előzőleg a felvilágosítás során elmondták, vagy amit közöltek vele. Hiszen látható az, hogy ki kéne mondani végre Magyarországon, hogy elsősorban a kereskedelmi bankok a felelősek a kialakult helyzetért, és nem az adósok nyakába varrni mindent. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
