BENCSIK JÁNOS

Teljes szövegű keresés

BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország politikai, gazdasági mozgásterét meghatározó tényezők között jelentőségét és súlyát tekintve az elsők közé tartozik az energiaimport-függőség. A nemzeti szuverenitás erősítése elképzelhetetlen e kitettség fokozatos mérséklése nélkül. Egy évtizedekre szóló energetikai szakpolitikai alapdokumentum fő célja így semmiképpen nem lehet más, mint a folyamatos függetlenedés a külső energiafüggőségtől.
A mezőgazdaságilag megművelhető területek, az ivóvíz-minőségű édesvízkészletek és a fosszilis energiahordozó-tartalékok gyors csökkenése miatt a XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásává vált az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása. A termőföld, a víz és az energia az alapvető létfenntartási szükségleteket alkotják, éppen ezért a magyar nemzet számára is megmaradási kérdésként jelentkezik. Minden jel szerint az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók korszaka véget ért, az eddigi fogyasztási szokások a jövő vonatkozásában fenntarthatatlanná váltak.
Megjósolható, hogy az előttünk álló időszak gondolkodást és szerkezetváltást eredményez az energetikában is. A kormány célja a nemzeti energiastratégia megalkotásával az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával, az energetikai fejlesztések jövőbeli irányainak meghatározása, valamint a szükséges gazdaságpolitikai döntések előkészítése. Az egymást követő pénzügyi és gazdasági válságok egy fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi rendszer tüneteiként értelmezendők, amelynek hátterében a természeti és társadalmi erőforrások haszonelvű túlfogyasztása áll. A profitközpontú gazdaság figyelmen kívül hagyja, kedvezőbb esetben alulbecsüli a természeti és társadalmi alrendszer erőforrás-megújításra, illetve -gyarapításra irányuló jogos és törvényszerű igényeit. A természeti törvényeket csak ideig-óráig képes felülírni az emberi beavatkozás, hiszen a fizika és a biológia törvényszerűségei mindig az eredeti nyugalmi állapot helyreállítására, a kiegyenlítődésre, új egyensúlyi állapot létrejöttére irányulnak.
Tudomásul kell tehát vennünk, hogy a természeti erőforrások sem végesek, legalábbis az azok megújulásához szükséges idő rendre meghaladja a gazdaság profitéhségének gyors kielégítésére előirányzott időtávot. Nincs más alternatíva, mint helyre kell állítani az ősi rendet, amely szerint nem az ember van a gazdaságért, hanem épp fordítva, a gazdaság szerepe nem más, mint a valós emberi igények kielégítése, a természeti erőforrások megújulási képességének figyelembevétele mellett.
A megbomlott egyensúly helyreállítása csak a fogyasztói társadalomnak történő búcsúintésével veheti kezdetét. Ezzel együtt környezettudatos gondolkodáson alapuló fogyasztói szokások kialakulására van szükség. Ennek elmulasztása súlyos, az egész földi létformára kiható következményekkel járhat.
(10.10)
Kedvezőbb forgatókönyvek alapján, feltételezve az általunk jelenleg ismert társadalmi, gazdasági, politikai keretfeltételek módosult formában történő fennmaradását, a földi létkörülmények tekintetében szembe kell néznünk a bizonytalanná váló élelmezés következtében fellépő, termőföldekért vívott küzdelem felerősödésével, a mobilitási krízis megjelenésével, a központosított újraelosztás lehetőségével, szélsőséges politikai erők fellépésével, mindezek következtében az erőforrás-nacionalizmus megjelenésével, az exporthatalmak létrejöttével, a kétoldalú kapcsolatok felértékelődésével, az érdekelvű külpolitika elhatalmasodásával.
A szükséges, mélyreható változások hiányában az általunk ismert létfeltételek és társadalmi, gazdasági berendezkedések széthullhatnak, a világgazdaság pedig meghatározhatatlan végkimenetelű zsugorodásba kezdhet. A fogyatkozó hagyományos fosszilis készletek és a növekvő igények miatt bekövetkezhet az energiaárak jelentős megemelkedése, ami dráguló élelmezéshez, gazdasági visszaeséshez, tömeges csődökhöz, növekvő munkanélküliséghez és a szociális terhek egekbe szökéséhez vezethet globális szinten. Középtávon összeomolhatnak a pénzpiacok és az ipari termelés, ami hozzájárulhat a sorozatos államcsődökhöz, a geopolitikai feszültségek felerősödéséhez, a kritikus infrastruktúrák összeomlásához, az általunk ismert civilizáció teljes összeomlásához.
Az általunk ismert civilizációs létfeltételek részbeni fennmaradásához tehát elkerülhetetlen a gazdasági élet teljes körű átalakítása, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjesztésének elősegítése. Ennek érdekében születtek meg azok a nemzetközi szerződések és azok végrehajtását elősegítő direktívák, amelyek radikális javulást írnak elő az energiafelhasználás hatékonyságában, az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésében, valamint a megújuló alapú energiatermelés térnyerésében.
Kijelenthetjük tehát, hogy kezdetét vette az energiaipar és az energiagazdaság globális szintű forradalma. Ezért a klíma- és energiapolitika prioritásként kezelése nemcsak gazdaságfejlesztési és versenyképességi, hanem egyben szociális és természeti értelemben vett fenntarthatósági kérdés is. Magyarország - felelősségének és teherbíró képességének figyelembevétele mellett - kiveszi részét a kibocsátáscsökkentésben, de számunkra még ennél is fontosabb a változó körülményekhez történő sikeres alkalmazkodásunk feltételeinek megteremtése.
Az egy éve indult stratégiaalkotási folyamat során a gazdaság közel 110 jelentős gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi szereplőjének véleményére alapoztunk, figyelembe vettük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett működő szakmai, konzultatív bizottságok és a Nemzetközi Energia Ügynökség ajánlásait, valamint az Európai Unió energiapolitikai téziseit is. Azért választottuk ezt az időigényesebb, több egyeztetéssel járó utat, mert hisszük, hogy csak a teljes szektor bevonásával készülő, hosszú távú tervezést biztosító energiastratégia lehet alkalmas a társadalmi és befektetői bizalom növelésére, ami a sikeres megvalósítás záloga lehet.
Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi párbeszéd részeként stratégiai környezeti vizsgálat is készült az energiastratégia véglegesítésével párhuzamosan, amelynek célja az volt, hogy növelje a stratégia környezeti teljesítményét, és felhívja a figyelmet olyan környezeti csapdákra, amelyek utólagos elhárítása a megelőzésre fordított kiadásokhoz képest jóval költségesebb lenne.
A vitára bocsátott dokumentumokat kiegészítettük egy gazdasági hatáselemzéssel annak érdekében, hogy világosan lássuk: a különböző megvalósítási alternatívák milyen nagyságrendű forrásokat igényelnek. A társadalmi egyeztetés három vitafóruma közül az elsőt az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesülettel együttműködésben az energiaszektor szereplőinek, a másodikat a Levegő Munkacsoporttal együtt a zöldszervezeteknek, valamint a közlekedésben és a fenntartható építészetben érdekelt szervezeteknek rendeztük. A harmadik, úgynevezett partnerségi találkozó keretében a tudományos élet, valamint az önkormányzati szektor képviselőivel konzultáltunk.
A stratégiai környezeti vizsgálat ajánlásai és a 30 napos társadalmi vita eredményeként beérkezett több mint 60 javaslat konklúziója segítségével azonosítani tudtuk az energiastratégia azon pontjait, amelyek módosításával véleményünk szerint növelhetővé vált a dokumentum szakmai és társadalmi elfogadottsága. A társadalmi vita eredményeként többek között beillesztésre került egy primer energiaigény-csökkentésen alapuló zöldforgatókönyv; az agroüzemanyagok hazai előállítása tekintetében a fenntarthatósági kritériumok nagyobb hangsúlyt kaptak; kifejtettük a távhőszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó javaslatainkat; külön fejezetet kapott a települési szilárd és szerves hulladékok energetikai hasznosítása; a tűzifa erőművi felhasználásának kritériumait is részletesebben körüljártuk; megindokoltuk a szénbányászat és a szénalapú energiatermelés mai szinten való fenntartásának szükségességét; részletesebben elmagyaráztuk, hogy miért nem ambiciózusabbak a megújuló energia részarányára vonatkozó számításaink; kijelöltük azt a forgatókönyvet, amely garanciát jelent az ország biztonságos energiaellátására, ami által teljesíthetők a klímavédelmi vállalásaink; és végül, de nem utolsósorban megfelel az ország gazdasági teljesítőképességének is. Nagyobb hangsúlyt kapott az energiastratégia háromévenkénti felülvizsgálata által biztosított rugalmasság mind a forgatókönyvek, mind a nemzetközi tendenciák változása fényében.
Tisztelt Országgyűlés! A hazai társadalmi konszenzuskeresés mellett hangsúlyosan figyelembe vettük a globális, az európai, a regionális energiapolitikai folyamatokat is, hiszen energiapolitikánkat egy dinamikusan változó külső feltételrendszerbe ágyazottan kell megvalósítanunk. Az észak-afrikai politikai események energiapiacra gyakorolt hatásai, a fukusimai reaktorbaleset, a német és a svájci döntés a nukleáris kapacitások leépítésével kapcsolatban megerősítették azon előfeltevésünket, hogy az energiabiztonság nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai stratégiai kérdéssé is válik.
A kormány felelőssége, hogy a nemzeti érdekeket képviselve gyakorlatban is érvényesíthető válaszokat adjon a csökkenő fosszilis energiatartalékokért folyó verseny és ezzel egyidejűleg a klímaváltozás negatív hatásai által jelentett kihívásokra. Ebben kíván segítséget nyújtani a kormány részére a nemzeti energiastratégia, amelynek alapvető céljai - összhangban az Európai Unió téziseivel - az alábbiak: az energiaellátás biztonságának szavatolása, a versenyképesség növelése, valamint a fenntarthatóság felé való elmozdulás.
Tudatában vagyunk, hogy a hármas cél egyidejűleg csak korlátozottan teljesülhet. Hazánk az energiahordozó-import magas aránya miatt energetikailag sebezhető, fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségletünk 62 százalékát, ezen belül földgázigényünk 82 százaléka orosz importból származik. Ennek alapján nem véletlen, hogy a nemzeti energiastratégia üzenete: függetlenedés az energiafüggőségtől. Az energiafüggetlenség növelésére szolgáló alábbi öt eszköz alkalmazása egyúttal közelebb vihet a hármas cél teljesüléséhez is: energiatakarékosság, hiszen az el nem használt energia a legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb; a hazai megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban; a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, az európai energetikai infrastruktúrához és piacokhoz való kapcsolódás, a lehető legkedvezőbb beszerzési árak elérése érdekében. A kétpólusú mezőgazdaság létrehozása is ebbe a körbe tartozik.
Emellett, tisztelt Országgyűlés, nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja.
(10.20)
Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar szén- és lignitvagyon krízishelyzeti tartalék is egyben egy nem várt földgázárrobbanás vagy rendszerszintű üzemzavarok esetére. Ezért az energiastratégia elfogadását követően haladéktalanul meg kell kezdenünk a hazai ásványvagyonkészletek újraértékelését és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése melletti felhasználhatóságuk megtervezését.
Ellátásbiztonsági megfontolásból minél előbb előtérbe kell kerülnie a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát technológia alkalmazásával történő felhasználásának. A hazai fosszilis energiahordozó-készletek - kiegészülve a paksi nukleáris kapacitások megőrzésével és a meglévő megújuló potenciálunk fokozott kihasználásával és részesedésének növelésével - hozzásegíthetnek bennünket az energiafüggetlenedés szűkre szabott ösvényének végigjárásához. Magyarország iparilag is felhasználható szénvagyona eléri a 3,3 milliárd tonnát, amely a jelenlegi felhasználás megkétszerezése mellett is legalább 300 évre elegendő tartalékot jelent hazánk számára. Ugyanakkor nem tekinthetünk el a természeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesülésétől, ezért ennek az energetikai ásványvagyonnak a felhasználhatósága csak a tiszta széntechnológiák megléte esetén válik valós lehetőséggé. Éppen ezért a következő évek kiemelt feladata kell legyen a technológia rendelkezésre állását elősegítő nemzetközi programokban történő részvételünk biztosítása.
A hazai szénhidrogén-lelőhelyek további kutatása is a magyar energetika stratégiai fontosságú feladata, de a fenntarthatósági kritériumok érvényesülése itt is elsőrendű szempont, hiszen garantálnunk kell a hazai ivóvíz-rezervoárok védettségét is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gazdaságosan kitermelhető fosszilis energiahordozókban meglehetősen szerény adottságokkal rendelkező országként természetesen nem lehet teljesen energiafüggetlen. De felelősen gondolkodva mégis erre kell törekednie, ha ki akar maradni azokból a nemzetközi konfliktusokból, amelyek a globális szinten egyre fogyatkozó fosszilis energiahordozó-készletek és az egyre fokozódó fogyasztási igény ellentmondásából adódnak.
A fentiekben már leszögeztük, hogy a hazánk energiafüggetlenségéhez elvezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, integrálódás az európai energetikai infrastruktúrákhoz, és az atomenergia, amelyre a közúti és vasúti közlekedés villamosítása is épülhet. Az ötödik sarokpont a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok érvényesülésére tekintettel kellő rugalmassággal tud váltani az élelmiszer-termelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között. Ezáltal az energianövények termesztésével fokozatosan művelésbe vonhatók az élelmiszer-termelésben és a takarmány előállításában nem kellő hatékonysággal hasznosítható, ma parlagon hagyott területek. Ez egyben előfeltétele a vidéki munkahelyteremtésnek, a “zöldgalléros” foglalkoztatás növelésének, egyszóval a mezőgazdasági rozsdaövezetek újjáélesztésének.
A fenti eszközök alkalmazása rövid távon ugyan nem fog struktúraváltást és radikális áttörést eredményezni a hazai energiaszektorban, azonban hisszük, hogy sikerült az eddigieknél koherensebb, a fenntarthatóság felé átmenetet jelentő stratégiát készítenünk.
Alapigazság, hogy a nem elhasznált energia a legbiztonságosabb, legolcsóbb és a legkörnyezetkímélőbb is egyben. Ebből kiindulva az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb eszköze a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül. Az energiastratégia zöldforgatókönyve szerint cél az, hogy a primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, vagy a közös erőfeszítés forgatókönyve alapján, amelyet a jelen finanszírozási helyzet figyelembevételével reálisnak tartunk, legfeljebb 5 százalékkal növekedjen 2030-ig, azaz ne haladja meg a gazdasági válság előtti fogyasztási értéket.
Mindezt a fosszilis energiahordozó-felhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével egyidejűleg kell megvalósítani. Számításaink szerint az elsődleges energiaigényünk több mint 10 százaléka megspórolható épületenergetikai fejlesztések révén, míg további 6 százalék takarítható meg erőmű-korszerűsítési programokon keresztül. Jelentős tartalékok mutatkoznak a közlekedés területén is.
Második eszközünk a hazai gazdasági és környezeti adottságokkal arányos megújulóenergia-használat. Mindezeket figyelembe véve az energiastratégia adatai alapján a megújuló energia aránya a primer, tehát elsődleges igény tekintetében a mai 7 százalékról 20 százalék körüli értékre emelkedik 2030-ig. A hőellátás területén erre a tervezési időpontra az igények több mint egyharmada megújuló energiából állítható elő. Húsz év távlatában ez az arány természetesen csak egy irányszám, a technológiai fejlesztések, a hálózat szabályozhatóságának és a gazdaság mindenkori teljesítőképességének függvényében törekednünk kell a minél magasabb arány elérésére. Ebben a lokális adottságokat kihasználó és a hasznot helyben tartó, decentralizált, hőt és villamos energiát együttesen előállító biogáz-, biomassza-erőművek, geotermális és napenergia termelte hő, valamint a szélenergiával termelt villanyáram kapják a főszerepet. A nap- és a szélenergia fokozottabb hasznosítása érdekében viszont fejleszteni kell a villamosenergia-rendszerünk szabályozhatóságát is.
Az energiafüggetlenség és egyben a hazai klímavédelem harmadik fontos eszköze az atomenergia. Tisztelt Képviselőtársaim! A biztonságos működés folyamatos ellenőrzése mellett a Paksi Atomerőmű megkerülhetetlen eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A készülő stratégiai dokumentumok ezért a következő évtizedekben is számolnak az atomenergia jelenlegihez hasonló mértékű részesedésével. A paksi nukleáris kapacitások hosszú távú megőrzésének két fő indoka van: a hazai villamosenergia-igények növekedése, valamint a magyar gazdaság dekarbonizációs pályára állításának szükségessége. Az Európai Unió 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának lényeges, akár 80-95 százalékos csökkentését tervezi. Számításaink szerint, amennyiben a paksi atomerőművi kapacitások kivezetésre kerülnek, jelentősen megnő a szén-dioxid-kibocsátásunk és a földgázfelhasználásunk részesedése is, ami tovább rontaná az ország energiafüggőségi pozícióját.
Negyedik eszközként az egységes európai gázpiachoz való csatlakozás lehetővé teheti a mindenkori legelőnyösebb földgázvásárlási opció választását. Jelenleg Magyarország az Unióban a második legdrágább gázellátási szerződéssel rendelkezik, ezért célunk, hogy a 2015. év végéig lejáró szerződést mind a mennyiségek, mind az árak tekintetében a lehető legelőnyösebb feltételekkel újítsuk meg, természetesen a piaci szereplők helyébe lépve az állami ráhatás és befolyás erősítésével. Az előnyös szerződésmegújítás előfeltétele a valódi versenyhelyzet megteremtése megfelelő fizikai infrastruktúra kiépítésével, alternatív forráslehetőségek felkutatásával és a valódi versenypiachoz való csatlakozással.
A fizikai infrastruktúra tekintetében az európai piachoz való megfelelő kapacitású kapcsolatok kiépítése, az észak-déli gázkorridor jelenthet megoldást, forrásdiverzifikáció tekintetében pedig az LNG-terminálok, akár olasz, horvát, lengyel viszonylatban, a lengyel palagáz, valamint a Kaszpi-térségi források, illetve a nyugat-európai feleslegek visszaszállítása a lehetséges alternatívák.
A hazai megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása szintén fontos eszköze a fosszilis energiahordozó importjától való függés csökkentésének.
(10.30)
Ennek előfeltétele, ahogy már korábban említettem, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása. E modell lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző- és támogatási rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi a fenntarthatósági és a piaci szempontok szerinti rugalmas váltást az élelmezési, takarmányozási, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fenntarthatósági kritériumok definiálására és alkalmazására, a környezet- és természetvédelmi, az erdőgazdálkodással, valamint az élelmiszer- és takarmánytermeléssel kapcsolatos kedvezőtlen hatásokra, azok enyhítésére.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány az energiastratégiát 2011. július 13-ai ülésén elfogadta. Az Országgyűlés határozata ad majd felhatalmazást a nemzeti energiastratégia keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozására, amelyek a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, valamint ezek ütemezését és a fejlesztések forrásigényét tartalmazzák majd. Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiához igazítása, végül erre épülhetnek rá a támogatási és pénzügyi rendszerek. Az energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel, ágazati stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré.
Az országgyűlési határozattervezet az alábbi, közvetlenül az energiastratégiához kapcsolódó újabb cselekvési tervek elkészítését tűzi ki feladatul: erőmű-fejlesztési cselekvési terv, ásványvagyonkészlet-gazdálkodási és -hasznosítási cselekvési terv, szemléletformálási cselekvési terv, energetikai kutatási és iparfejlesztési cselekvési terv, valamint távhőfejlesztési cselekvési terv. Végül ki kell emelnünk az állami szerepvállalás megerősítésének fontosságát, amely részben a szabályozói szerep megerősítésével, valamint a korábban szinte teljes egészében felszámolt nemzeti tulajdonhányad részbeni visszaállításával biztosítható.
A kormány az energetikában is döntő fontosságú feladatának tartja a korábbi években rövid távú költségvetési megfontolások vagy még kevésbé átlátható és érthető indokok alapján feladott állami pozíciók újraépítését. A stratégia céljai, köztük különösen a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével teljesíthető.
A fent ismertetett stratégiai célkitűzések megvalósítása érdekében az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszer felállítását tervezzük. Olyan intézményrendszerre van szükségünk, amely részét képezi ugyan az Unió energiaellátásának és az uniós energiapolitikának, de azon belül hatékonyan képes érvényesíteni a nemzeti érdekeket is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előterjesztésében készült, a kormány által elfogadott nemzeti energiastratégia megfelel a felsorolt elvárásoknak, bírja a szakmai közvélemény támogatását, és tervezhetővé teszi a következő évtizedek kormányzati intézkedéseit az energia- és klímapolitikában.
Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűléstől, hogy a nemzeti energiastratégiát 2030-as időtávon meghatározó országgyűlési határozattervezetet elfogadni szíveskedjen, miután a magyar társadalom teljesítőképessége, valamint a társadalom jóléte alapvetően a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem