HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, most hallottuk az államtitkári expozéban is, alapvetően azt célozza, hogy a távhő árának miniszteri, hatósági ármegállapításához egy keretet adjon. Nagyon fontosnak tartom, hogy hangsúlyozzuk itt az előzetes jelzőjét a hatósági árnak, mert az a fajta hurráoptimizmus veszi körül ezt a törvényjavaslatot is, meg a miniszterelnök úr ezzel kapcsolatos bejelentéseit csakúgy, mint a szennyvízdíj, a vízdíj, illetve a szemétszállítás hatósági árának bevezetésénél, mint hogyha eddig nem lett volna hasonló rendszer már így fölállítva, ugyanis az önkormányzat volt az árhatóság, az önkormányzat képviselő-testületének volt mindig - a területileg illetékesnek - joga és lehetősége eldönteni, hogy mennyi legyen az adott évben a távhő díja.
Tehát értelmezésünk szerint nem az a kérdés ezek szerint alapvetően, hogy ki döntsön a távhő hatósági áráról, hanem hogy mit dönt, igazából, pontosan mi az az ár, amit megállapít, mi az a döntési mechanizmus, ami a végén egy távhődíjat fog eredményezni; hogy valóban megalapozott adatszolgáltatás alapján dönt az, aki az árhatóság - ebben az esetben a miniszter -, tehát hogy valaki kontrollálja-e azokat az adatokat, amelyek alapján aztán az árhatóság dönt ezekben a kérdésekben. És valóban, ahogy itt az előbb is elhangzott, eddig is volt egy olyan szervezet, aminek ez lett volna az egyik feladata - nevezetesen a MEH -, igenis volt, lett volna ilyen kontroll-, felügyeleti szerepe, sajnálatos módon, több esetben, tudjuk, hogy ezt a feladatát nem látta el.
Más rossz példát is tudunk mondani a korábbi rendszerből. Akkor, amikor az árhatóság nem nézett utána, nem járt utána annak, hogy valójában azok az adatok, amelyeket a távhőszolgáltató a következő évre, a következő év ármegállapításához nyújt, azok valóban, ténylegesen olyan adatok, amelyek elfogadhatóak. Engedjenek meg nagyon röviden egy példát a Főtáv esetéből! A 2007-2008-as évet vizsgálta az ÁSZ, hogy valójában a díjkalkuláció mennyire volt megalapozott, és azt kellett hogy megállapítsa, hogy számtalan olyan díjelem volt beleépítve az árba, amelyeknek semmi közük nem volt egyébként a távhőszolgáltatáshoz, illetve kifejezetten volt olyan, amit nem lehetett volna - bűncselekmény volt, mondjuk ki - beleépíteni. Ilyen volt például az, hogy a főpolgármesteri hivatal épületének fűtési költségét bizonyos értelemben beleszámolták ezekbe a díjakba; tehát magyarul: Demszky Gábor hivatalának a fűtését, rövidítsük le. Fix vezetői prémiumokat, ajándékokat lehetett beleszámolni, de ilyen volt például a fejlesztési díjhányad kérdése, amit ugyan beleépítettek, ugyanakkor megállapítottak külön rácsatlakozási díjat is, amit aztán nem szedtek be. Tehát adott esetben egy luxus lakóparknál, hogyha rá akart volna valaki csatlakozni a távhőszolgáltatásra - volt ilyen, tudjuk -, attól nem kérték el a rácsatlakozási díjat, de a fejlesztési díjhányadot minden panellakótól elkérték. Tehát igen, van mit átvilágítani a meglévő árakban, és az új árhatóságnak ezen átvilágított és teljesen új alapokra épített díjszerkezetből szabad csak kiindulnia.
Meglátásunk szerint valójában ez a törvényjavaslat erőteljesen keretjellegű, és az igazi lényeg abban van, amit még sajnos nem láthatunk, abban a miniszteri rendeletben, amelyik majd igazi tartalommal tölti ki ezt a rendszert. Nagyon sajnálatos, hogy az érdemi részéről a tisztelt Ház nem dönthet, csak majd konstatálhatja, hogy mi jelenik meg a miniszteri rendeletben. Több alkalommal az előttünk fekvő jogszabály értelmezésem szerint rossz törvényi helyre hivatkozik - ezt majd a részletes vitában szeretném kifejteni, hogy mire gondolok. Nagyon sajnálatos, hogy fogyasztóvédelmi szervezetek, illetve érdekvédelmi szervezetek jogkörét durván csorbítja az előttünk fekvő törvényjavaslat, ezzel kapcsolatban is majd szeretnénk benyújtani módosító indítványokat.
Végül egy gondolatot hadd osszak meg önökkel, illetve bocsánat, kettőt is rögtön. Egyrészt a késlekedés oka: március 31-től kezdve tudjuk, hogy a fejlesztési miniszter lesz az árhatóság a távhő kérdésében. Tudjuk, hogy a távhőszolgáltatás mögött nagyon komoly lobbiérdekek állnak. Talán csak nem az volt-e ezen késlekedés oka, hogy ezen lobbi érdekcsoportok a kormány közelében - hogy mondjam - befolyásolták bizonyos értelemben ennek a törvényjavaslatnak a sorsát, illetve majd a miniszteri rendeletben is meg-megjelenik az ő - mondjuk így - érdekképviseletük.
A másik dolog, amit szeretnék mondani, szintén egy rossz példa, amelyet azonban most nem szeretnék itt kifejteni már csak egyrészt az idő hiánya, illetve a késői óra miatt, de az államtitkár úrnak külön szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy az, hogy mennyire megalapozatlan adatok alapján döntöttek önkormányzatok korábban a távhő áráról, ezt én egy vidéki, történetesen dunaújvárosi példával fogom illusztrálni. Illusztrálni fogom, hogy melyek voltak azok a bűncselekményfajták, amelyek értelmezésem szerint a távhődíjak megállapításánál elkövetésre kerültek, és melyek azok az érdekcsoportok, személyi összefüggéssel alátámasztva, amelyek adott esetben még a kormány döntését is befolyásolni tudják.
(22.00)
Nagyon kérem Bencsik János államtitkár urat, hogy a részletes vitában is részt véve különösen figyeljen oda azokra a nevekre, amelyek majd a holnapi nap folyamán ebben a témakörben el fognak hangozni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
