DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Régebben képviselői mandátummal rendelkező képviselőtársakat szeretném emlékeztetni arra, hogy milyen módon került az Áht.-ba ez a bizonyos bekezdés, amelynek a mostani módosítását kezdeményezik. Talán még emlékeznek rá, hogy a rendszerváltást követő első négy évben ilyen jellegű szabály nem volt Magyarországon. Előfordult olyan is, hogy gyakorlatilag nagyon december második felére tolódott a költségvetés elfogadása, és ezzel összefüggésben az adótörvények elfogadása is. Rendkívül rövid volt ekkor a felkészülési idő mindenkinek, az állami szerveknek is, rövid volt a lakosságnak és rövid volt a vállalkozásoknak is a felkészülési idő. Nyilvánvalóan, ahol informatikai rendszereket kell működtetni, annak sem volt megteremtve így a feltétele, hogy át tudják írni megfelelőképpen a programokat, és azt adott esetben fel tudják telepíteni.
Annak idején, a 90-es évek közepén úgy gondolta az akkori parlament, hogy ezt a konfliktust fel kell oldani, és a lakosság, a vállalkozások jogbiztonsága, a kiszámítható gazdálkodás feltételeinek biztosítása érdekében kell egy olyan méltányos időtartamot biztosítani, hogy olyan adójogszabály, olyan kötelezettséget meghatározó jogszabály ne születhessen, amelynél legalább 45 nap nincs a kihirdetés és a hatálybalépés között.
Az ezt követő időszakban - mindegy, milyen kormány volt - minden kormány nagyon feszítetten, de alkalmazkodott ehhez az intervallumhoz. Alkalmazkodtak a kormányok, mert tudomásul vették azt, hogy a választópolgároknak, a lakosságnak nyújtandó ezen garancia van olyan értékű, hogy ezt be kell tartani, és nem kezdeményezett egyetlenegy kormány sem ezen 45 napos szabályból visszalépést, módosítást.
(21.10)
Megtehette volna bármelyik kormánytöbbség korábban, hiszen nem kétharmados szabályról volt szó, amely ezt rögzítette, éppen ezért akár feles törvénnyel is módosítható lett volna az adott jogszabály. Ennek módosítására először a múlt évben került sor, amikor is az új kormány úgy látta, hogy nem tudja határidőben beterjeszteni az adótörvényeket, nem tudja a parlamenti vitát megfelelő határidőben lebonyolítani, és ennek eredményeképpen a 45 napos határidő nem áll majd rendelkezésre. Ezért jött az a - picit nem őszinte megnyilatkozással elfogadott - módosítás, miszerint a választás évében, ugye, akkor a költségvetést is később kell beterjeszteni az Országgyűléshez, lehessen az adótörvényeket később előterjeszteni, később elfogadni, és a hatálybalépésre nem 45 napnak kell eltelnie január 1-jéig, hanem 40 napnak.
Na most, elég furcsa, hogy most ez a javaslat itt van előttünk. Hangsúlyozom, alapvetően minden kormány tartotta magát ehhez a szigorú szabályhoz az elmúlt időszakban, minden kormány meg tudta oldani ezt a problémát. Úgy tűnik, hogy ez a mostani kormány, mostani kormánytöbbség nem tudja ezt megoldani. Ráadásul itt van egy igen komoly probléma aktuálisan, és erről beszéljünk itt mindenfajta kendőzés nélkül. A november 1-jei jövedékiadó-emelés végrehajtása csak akkor történhet meg, ha az államháztartási törvény módosítása időben kihirdetésre kerül, és immáron nem 45 nap, hanem csak 30 nap kell ahhoz, hogy ez a bizonyos adóemelés hatályba léphessen 2011. november 1-jétől.
Nyilván nemcsak ennek az egy törvénynek a gyors hatálybalépését szeretnék, hanem vélhetőleg úgy van most megtervezve az adótörvények parlamenti tárgyalása, majdani elfogadása, hogy január 1-jét megelőzően immár nem 45 nappal, ahogyan itt látszik mindenfajta tervezetből, hanem pusztán csak harminc-egynéhány nappal hamarabb kerüljön kihirdetésre a javaslat. Azért tartom ezt veszélyesnek, mert úgy gondolom, helyes volt az a gondolkodás, ami a '90-es évek közepétől kezdődően az államháztartási törvényben szerepeltette ezt a bizonyos 45 napos felkészülési időt biztosító intervallumot. Hiszen ez volt a választópolgárok érdekében, ez volt és ez van ma is azoknak a szavazóknak az érdekében, akiknek szavazatával itt vagyunk az Országgyűlésben, és ez van azon vállalkozások érdekében, akiknek ezeket az adókötelezettségeket teljesíteniük kell, és akiknek befizetései a magyar költségvetést hizlalják adott esetben, ha beérkeznek.
Úgy gondolom tehát, hogy egy kényelmi szempont jelen pillanatban, a kormány és a kormánytöbbség kényelmi szempontja egy nagyon fontos garanciális szabályt ír fölül, illetve rövidít le egy határidőt. Már megbocsássanak, de sem 2008-ban, sem 2009-ben, sem 2010-ben nem volt fenyegetőbb és nem volt erőteljesebb a gazdasági válság szorítása, de gyengébb sem annál, mint amiről most lehet beszélni. Sőt, azt gondolom, hogy 2008-ban, amikor szembesülni kellett a pénzügyi válság hatásaival, akkor sokkal inkább meglepetésként érte valamennyi szereplőt ez a hatás, nemzetközi vonatkozásban is lehet ezt mondani, de hazai vonatkozásban is, és akkor sem kért a kormány ilyen jellegű mentességet, ilyen jellegű rövidítését a határidőknek.
Éppen ezért úgy gondolom, ez egy nagyon fontos olyan garanciális szabálynak a megváltoztatása, megalapozatlan és indokolatlan megváltoztatása, amit itt most a kormánytöbbség meg fog szavazni, amelyre Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából igenis fontos lenne, hogy megmaradjon az, ami eddig bent volt az államháztartási törvényben. Fontos lenne, hogy őrizzünk meg ilyenfajta értékeket, és ne rombolja le a kormánytöbbség most ezt az értéket. Meggyőződésem szerint a későbbiek során sok-sok problémát fog még jelenteni ez a fajta mentalitás és ez a gondolkodás, nevezetesen, hogy nem egy adott szabályrendszerhez igazodunk, hanem ha így tudjuk megoldani az előterjesztést, a törvények elfogadását, akkor igazítsuk hozzá a törvényeket ahhoz a gyakorlathoz, amit követni kívánunk a következő hetekben, a következő hónapokban.
Ezt egy rendkívül rossz és nagyon helytelen iránynak tartom, teljesen tévesnek gondolom államtitkár úr értékelését, illetve érvelését is, ami ezzel kapcsolatban elhangzott, amit az expozéban elmondott. Azt gondolom, hogy akik képviselőként itt voltak annak idején, amikor az államháztartási törvény ezen pontja elfogadásra került, és akik minden évben ezt a 45 napos szabályt megkövetelve vitatkoztak, szavaztak igennel vagy nemmel az elfogadott közteher-viselési szabályokról, azok pontosan tudják, hogy ez egy olyan érték volt az elmúlt időszakban, ami megőrzésre érdemes. És nagyon-nagyon helytelen, hogy ezt most önök megszüntetik, és 15 nappal lerövidítik 30 napra immáron ezt a szabályt. Úgy gondolom, semmiképpen nem helyes ez az irány, nem helyes ez a gondolkodás, és nem használ Magyarországnak ez a mostani javaslat, adott esetben a javaslat elfogadása. Remélem, nem is fogják megszavazni kellő számban ezt a javaslatot.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
