SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden reagálnék a vitában elhangzottakra, először is Göndör képviselőtársamnak arra a felvetésére, hogy ez a javaslat hogyan kezeli a múltat. Emlékeztetném képviselőtársaimat, az előző ciklusban a gazdasági bizottságban született ellenzéki javaslat arra vonatkozóan - még 2007-ben, tehát a válság előtt, amikor a kormánynak még lett volna mozgástere az ügy kezelésére -, hogy a magyarországi körbetartozások miatt fontolja meg, és változtasson az akkori eljárásrenden, miszerint is a ki nem fizetett számlák utáni áfatartalmat a vállalkozók visszakaphatják-e, vagy sem. Az akkori ellenzéki javaslatokra a kormánypártok nem reagáltak pozitívan. Az addigra felgyülemlett tartozás részben kezelhető lett volna akkor, ha az említett ellenzéki elképzeléseket a kormánypárti képviselők 2007-ben egyébként támogatják.
Sajnos valóban, ahogy képviselőtársam említette, amikor arról beszélünk, hogy miért kell a kormányzatnak többek között a költségvetéshez vagy - valóban nem szerencsés módon - év közben az adótörvényekhez hozzányúlnia, akkor el kell mondani, hogy pontosan a jelen költségvetésben meglévő úgynevezett csontvázak miatt, amelyek jelen esetben 255 milliárd forinttal terhelik a költségvetést.
Vágó képviselő úr felvetéséről az a régi vicc jut eszembe, hogy egy kicsit keverik az osztogatást és a fosztogatást. Lényeges különbség van itt a most megszavazott és a devizahiteleseket segítő javaslat és az eddigiek között, még akkor is, ha tudjuk, hogy bizonyos ellenérdekelt felek az Európai Unióhoz fognak fordulni. Arról van szó, hogy a pénzt szeretnénk kedvezményezettként az emberek oldalára állítani, az előző javaslat szerint meg az állam elvette a pénzt a vállalkozóktól.
(20.40)
Tehát lényeges különbség van a két javaslat megítélése kapcsán, még akkor is, ha mind a kettő esetleg valamilyen bírósági úton az Európai Unióban megtámadtatik. Tehát kérem nem összehasonlítani a kettőt, mert itt arról van szó, hogy itt valamit elvettek, jogos pénzt korábban a vállalkozóktól, míg a másiknál arról van szó, hogy most itt a lakosságot próbálja a kormányzat egy begyűrűzött, nagyon nehéz devizaválságban megsegíteni.
Azzal kapcsolatban, hogy ki hogyan segít a vállalkozókon, valóban nem volt egyszerű helyzetben a költségvetés. A jobbikos képviselőtársaim biztosan tudják: sem 2010 második félévében, sem 2011-ben, de ettől függetlenül még egyszer azt tudom mondani, hogy most - és ez válasz részben Veres képviselőtársam felvetésére is - a magyar költségvetés fogja kigazdálkodni ezt a 255 milliárd forintos, vállalkozóknak való visszatérítést úgy, hogy egyébként a vállalt hiánycélok nem változnak.
Azt gondolom, hogy ez egy gesztusértékű lépés a magyar vállalkozások felé. Még egyszer azt tudom mondani, hogy annak ellenére, hogy Magyarországgal szemben negatív döntést hozó bírósági eljárásról van szó, itt mégis azt kell mondanom a gazdaságért felelős államtitkárként, hogy örülünk annak bizonyos szempontból, hogy ezt a korábban nem jogosan elvett pénzt most jogosan visszaadjuk azoknak a magyar gazdálkodó szervezeteknek, amelyeknek - még egyszer mondom - jelentős, az elmúlt években példátlan mértékű likviditási segítséget jelenthet ez a 255 milliárd forint, amit említettünk két megkülönböztetésben, tehát a 30 napon belül az 1 millió forint alattiakat és 45 napon belül az afölöttiek kifizetését vállalta a magyar kormányzat.
Bízunk benne, hogy ezzel a döntéssel nagyon-nagyon sok hazai kis- és középvállalkozáson segítünk, és ami nagyon fontos, a jövőre nézve is egy olyan rendszert próbálunk érvényesíteni, amely nem bünteti azokat a vállalkozókat, akik nem kapják meg valamilyen úton-módon a jogosan kiállított számláik ellenértékét, hanem valóban legalább az állam nem bünteti őket kétszer.
Ezek alapján nagyon szépen köszönöm, és kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
