PŐSZE LAJOS
PŐSZE LAJOS
PŐSZE LAJOS (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném aláhúzni, hogy a devizahitelesek problémája lényegében Európa majdnem minden országában előjött kisebb-nagyobb mértékben. Tény, hogy Magyarországon különösen nagy probléma lett, aminek számos oka van. Részben az, hogy Magyarországon volt a legnehezebb forinthitelhez, belső hitelhez hozzájutni, részben az a mérhetetlen felelőtlenség, amivel a bankok és a kormány ehhez a kérdéshez viszonyult.
De szeretném elmondani azt is, hogy bárhol foglalkoznak a devizahitelesek problémájával - legyen az Horvátország vagy Lengyelország -, mindenütt világos, hogy lépésről lépésre, a különböző érintett célcsoportokat különböző módon segítve, és figyelembe véve az adott gazdaság és a költségvetés teherbíró képességét, tudnak előrehaladni. (Babák Mihály: Úgy van.) Hasonló javaslatot nyújtottak be például Horvátországban is nemrég, ahol szintén körülbelül 20 százalékban limitálták azt a pluszprofitot, amit a bankok a korábban adott hitelekkel kapcsolatban felvehetnek.
Tehát én, amikor ezt a javaslatot megítélem, értékelem, akkor ezt nem úgy fogom fel, és senki se fogja úgy fel, hogy ez a devizahitelesek problémájának a megoldása, mert erről szó sincs. Ez egy fontos állomás ezen az úton. Előttünk van egy javaslat, és ezzel a javaslattal véleményem szerint nincs semmi probléma. Hát miért volna az gond, hogy lehetővé tesszük az összes adós körülbelül 10 százalékának, hogy ha van pénze, akkor fizesse ki limitált, korlátozott banki profit mellett a hitelt? (Babák Mihály: Így van. - Taps a kormánypártok soraiban.) Vagy miért volna probléma az, hogy az adósok egy másik 10 százaléka meg megpróbáljon forinthitelt felvenni, és úgy próbálja törleszteni a devizahitelt, úgy próbáljon menekülni abból a fojtó szorításból, ami nap mint nap ott van rajta a bankok lejárt hitele miatt? És ez már 20 százalék, kérem! És miért volna probléma az, hogy megint egy másik 10 százaléknak lehetővé tesszük azt, hogy ha lement a limit miatt a hitel nagysága a lakás értéke alá, akkor esetleg eladja a piacon, és így kezdjen a családja vagy maga számára új életet? És akkor már 30 százaléknál vagyunk. (Taps a kormánypártok soraiban.)
És megyek tovább, kérem! Még nem beszéltünk arról, hogy akik valamilyen módon nem jutnak be ebbe a körbe, azok még mindig számíthatnak a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységére és segítségére, hiszen nyilvánvaló, hogy lesz Nemzeti Eszközkezelő, nyilvánvaló, hogy a tevékenysége fel fog futni, és nyilvánvaló, hogy markáns szerepet fog játszani az egész folyamatban.
És még valamiről nem beszéltünk. Nem beszéltünk arról, hogy az egész folyamat milyen lakáscserehullámot, akciót indíthat be a lakáspiacon. (Babák Mihály: Úgy van.) Hiszen megnyílt a mozgástér, lehet sakkozni. Eladom, hitelt veszek fel, elcserélem kisebbre. Beláthatatlan, előnyös fejlemények lehetnek.
Tehát most nem kívánok számháborúba menni, de hát nyilvánvaló, hogy nevetséges az itt elhangzott 30 ezer fő. Azt kell elmondanunk, hogy több százezer főt érinthet ez kedvező módon, és akkor, hogyha ez megtörténik, egy óriási lépést tettünk a probléma megoldására, és szinte a felére csökkentettük a devizakitettséget vagy ennek az egész problémának a kockázatát.
Szeretném ismételten elmondani - mert úgy látszik, nem volt elég délután - azt, hogy a svájci frank árfolyamához semmi köze nincs Magyarországnak. Itt három képviselő is elmondta az elmúlt egy órában, hogy mennyi volt tavaly meg mennyi most a svájci frank árfolyama. Nincs hozzá közünk. Az euróval lehetne példálózni, mert az euróhoz van kötve a forint, ebben az értelemben mérvadó lehet. De kérem szépen, most 290 forint az euró, és minden évben volt 290 forint, és szeretném elmondani, hogy 2009-ben pedig hónapokon keresztül 300 forint felett volt. (Többen a Fidesz padsoraiból: Úgy van.) Tehát óvatosan kell bánni ezekkel a számokkal; természetesen nem jó, sosem jó az, ha gyenge a forint, akkor sem volt jó, most sem jó, de demagógiának nincs helye. (Derültség, közbeszólások az MSZP padsoraiban.)
Még egy aspektusról szeretnék beszélni, nevezetesen arról, hogy ez az akció ahhoz is hozzájárulhat, hogy a még gyenge magyar bankrendszer megpróbáljon benyomulni abba a pénzügyi térbe, abba a hiteltérbe, amely ezáltal felszabadul. Biztos, hogy bizonyos súlypontáthelyezéseket kénytelenek majd végrehajtani a Magyarországon lévő külföldi tulajdonú bankok, és a konstrukció lényege miatt megnyílik a forinthitelezés jelentősége, szerepe, és ez a magyar bankoknak kedvezhet, és elindulhatunk azon az úton, amelyet mindenki akar, minden frakció ebben a parlamentben, hogy a magyar bankrendszer erősödjön, és az kerüljön előtérbe.
Összességében azt szeretném elmondani, hogy ez az akció, ez az előterjesztés nem rossz, kimondottan jó, egy nagyon fontos lépés a problémák megoldása útján. Célzott rá Rogán képviselőtársam, csak szerényen nem mondta a számot: a Portfolio által megkérdezettek 80 százaléka támogatta már az első napon, az első este az akciót, és nem is kis mintáról van szó, sok ezer fős mintáról. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van.)
Tehát azt tudom mondani önöknek, hogy jó javaslat, de tovább kell menni az úton. Meg kell csinálni a Nemzeti Eszközkezelőt, rendesen ki kell építeni, és kétségtelen, hogy minden társadalmi rétegnek specifikusan meg kell találni a segítési módot; és akkor még utána jönnek majd a kisvállalkozások, az önkormányzatok és más olyan rétegek, amelyeknek szintén ott van a teher a nyakukon, a devizahitelezés. Ezért mondtam én azt délután, hogy ez egy sokéves folyamat, úgy álljunk hozzá, akkor meg tudjuk oldani. Ha valaki azt akarja, hogy most legyen világosság - fiat lux! -, akkor, kérem, nem lesz megoldás. Azzal csak zavaros, bolond ötleteket lehet előadni. Óvnék attól, hogy valaki forintra leváltsa a mintegy 1500-1700 milliárd forintos különbözetet, amiről vita van, mert ez egyik oldalról a magyar költségvetésnek az alapok nélkül számolt körülbelül 15-17 százaléka. Ha ez rászakad az országra, és államcsőd következik be, akkor nem csak azoknak kell fizetni, akik most nem is rendelkeznek hitellel, hanem azok is elvesztik az állásaikat, akiknek ugyan most van hitelük, és nagyon nehezen tudják fizetni, és az ő érdekükben menne az egész akció.
Tehát óvatosan - vannak vágyak, és vannak lehetőségek. Nekünk nem azt lehet csinálni, amit szeretnénk, hanem elsősorban azt, amit lehet, de azt meg kell tenni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
