LÁZÁR JÁNOS
LÁZÁR JÁNOS
LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki párok nagyívű, egy kottából éneklő és egyszólamú fölszólalásai után némi konkrétumra hívnám fel a tisztelt Ház figyelmét. Először is arra a kezdeményezésre, amelyről néhány perc múlva fog dönteni az Országgyűlés, amikor a devizahitelesek védelmében előterjesztett törvényjavaslataink Házszabálytól való eltéréssel való tárgyalását kérjük. Azt reméljük, hogy azok a parlamenti képviselők, akik húsz év után az emberek oldalára és nem a bankok oldalára állnak, támogatni fogják az elképzelés mai megvalósulását.
Ennek kapcsán hadd jegyezzem meg: nagyon nagy hibát követnek el azok a politikai pártok, amelyek azzal vádolják meg a hitelt igénybe vevőket, hogy gazdagok lennének. Hiába, hiszen az LMP, az MSZP és a Jobbik szavazói között is jó néhány olyan polgártársunk van, aki devizaalapú hitelt vett fel. S ne felejtsék el… (Zaj az MSZP soraiban.) Azt elfogadom, hogy az MSZP-s képviselőket nem érdekli a fölszólalásom, de gondoljanak azokra, akik az önök szavazói voltak, és ilyen hitelt vettek föl, és mi most megpróbálunk az ő érdekükben is eljárni. Legalább őket tartsák tiszteletben, ha engem nem is.
Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ma az 1,3 millió devizahitelesnek átlagosan 6-7 millió forintos hitele van, és e mögött a 6-7 millió forintos hitel mögött egy 15-20 millió forintos ingatlan áll. Ez egy vidéki városban, így az én városomban sem a gazdagság jele. A kimutatások szerint 38 ezer olyan hiteles van, akiknek 30 millió forintot meghaladó összegű hitelük van, a többieknek jóval kevesebb. Általában olyan fiatal házaspárokról van szó, akik gyereket nevelnek, és akiknek a megváltozott devizaösszeg, a 230, 240 vagy 250 forint tíz vagy húsz éven keresztül aránytalan nagy terhet jelentene. A kockázat megosztásáról van szó, nem többről.
Mielőtt azonban erről dönteni fogunk, arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy nem mehetünk el a felelősség kérdése mellett sem, hiszen 2002-ben Magyarországon egy jól működő forintalapú, államilag támogatott otthonteremtési program volt. Lehetőség szerint szeretnénk tisztázni a helyzetet. Miután politikai és jogi felelősségről van szó, ezért lehetőleg az alkotmányügyi bizottságon belül kell felállítani egy vizsgálóbizottságot, amely tisztázni fogja, hogy 2002 után milyen megfontolásból engedélyezte az akkori kormány ezeknek a hiteleknek a magyar pénzpiacon való megjelenését. Ezt kulcsfontosságú dolognak tartjuk, ezért ehhez kérjük majd az ellenzéki pártok közreműködését és támogatását. Derüljön ki az igazság, hogy a magyar kormánynak milyen szabályozási eszközei voltak, miért nem védte meg a bankároktól és a bankoktól az embereket, miért lehetett az nyolc éven keresztül, hogy 300-400 százalékos THM-ekkel működtek pénzügyi közvetítő cégek. Hogyan fordulhatott az elő - ahogy a Szegedi Ítélőtábla bírói ítélete is alátámasztja -, hogy egyoldalú szerződésmódosításokkal tették tönkre a hiteleseket, az elmúlt nyolc év kormánya miért nem tett lépéseket ezeknek a hiteleseknek a megvédése érdekében?
Azt is szeretnénk tisztázni, hogy a figyelmeztetések ellenére önök miért nem léptek. 2004. október 5-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fölhívja a devizahitelek kockázatára a figyelmet. 2004 őszén és 2006 áprilisában a Magyar Nemzeti Bank, 2006 júniusában az IMF figyelmezteti a magyar kormányt a devizahitelek kockázatára és arra, hogy emberek milliói mehetnek csődbe. 2006 júliusában az Európai Központi Bank figyelmeztette az akkori szocialista kormányt, hogy emberek milliói vannak veszélyben. 2006 augusztusában hitelminősítő intézetek figyelmeztetik a kormányt, hogy mi lesz a devizahitelesekkel, és ösztönzik arra az akkori kormányt, hogy tegyen lépéseket. 2006. szeptember 7-én jött az IMF figyelmeztetése, és még 2006-ban megérkezik a Világbank figyelmeztetése is, amely arról szól, hogy a kormánynak lépéseket kell tennie a devizakitettség csökkentése és a devizahitelesek védelme érdekében. Nyugodtan mondhatjuk, hogy 2008-ig, a nagy gazdasági válság bekövetkeztéig semmit nem tett a szocialista kormány annak érdekében, hogy megmentsen embereket.
Azt gondolom, önök, szocialista képviselők, akik még itt maradtak egy utóemlékként, egy emlékképként, azok pontosan tudják, hogy önöknek lépniük kellett volna, azonban egy tudatos politikai döntés eredményeképpen önök nem az emberek, hanem a bankárok, az üzleti világ oldalára álltak, és megcáfolva baloldaliságukat nem tudták megmenteni az embereket a bankoktól és az uzsorásoktól, kiszolgálták ezt a gazdasági érdekkört, és még 2008 ősze után sem tettek semmilyen lépést.
Szeretnénk tisztázni ebben az albizottságban, hogy kit milyen személyes felelősség terhel, mi a politikai felelősség, és mi a jogi felelősség, mi történt a Pénzügyminisztériumban, az akkori pénzügyminisztériumi vezetés, a PSZÁF és más döntési pozícióban lévők mit tettek, vagy mi az, amit elmulasztottak annak érdekében, hogy megvédjék az embereket. Mi a döntésünket meghoztuk, s az Európai Unió előtt is meg fogjuk védeni azokat a választópolgárokat, akik ilyen hitellel rendelkeznek, önöktől pedig azt kérjük, hogy támogassák az új rendszert, és derítsük ki, hogy ki a felelős ezen katasztrofális állapotok bekövetkezéséért.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
