DR. BOHÁCS ZSOLT
DR. BOHÁCS ZSOLT
DR. BOHÁCS ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A bírósági eljárások időszerűségének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltéséről szóló T/4050. számú törvényjavaslatról a következőket kívánom elmondani.
Köztudott, hogy Magyarország Alaptörvénye több jelentős változáson megy keresztül, ennek alapján ez azt eredményezi, hogy a magyar közjogi rendszer is átalakul. Ezek közül várhatóan az egyik legátfogóbb, illetve legjelentősebb és kiemelkedő átalakulást az igazságszolgáltatási reform fogja hozni. A szabályozás irányának alaptörvénybeli kijelölését követően az Országgyűlés feladata lesz, hogy sarkalatos törvénybe rendezze a bíróságok szervezetének és a bírák jogállásának a törvényhozási tárgyak közé tartozó kérdéseit. Még a sarkalatos törvény elfogadását megelőzően azonban szükségesnek látszik egy olyan átmeneti szabályozást alkotni, amely az alaptörvény rendelkezései folytán a nyugállományba vonuló bírák pótlását, ítélkezésbe állását gyorsítja fel.
Az alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerint a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény legutóbbi, szintén 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint, ha a bíró az alaptörvényben meghatározott felső korhatárt 2012. január 1. napját megelőzően tölti be, a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1. napja, és a bírói tisztsége 2012. június 30. napjával szűnik meg. Ha a bíró az alaptörvényben meghatározott felső korhatárt 2012. január 1. napja és 2012. december 31. napja között tölti be, a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1. napja lesz, és a bírói tisztsége 2012. december 31. napjával szűnik meg.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tájékoztatása szerint a 2900 főt számláló bírói karból 2012-ben mindösszesen 274 bíró vonul nyugállományba. Erre két lépcsőben kerül sor akként, hogy 2012. június 30. napjával 228, míg 2012. december 31. napjával 46 bíró szolgálati viszonya szűnik meg. Megállapítható, hogy a bírói hivatásrend közel 10 százalékát érintő változás alapjaiban hatja át az igazságszolgáltatás teljes szervezetét, ami mindenképpen a jogalkotó rendkívüli, normatív beavatkozását igényli. A jelen javaslat - felmérve a várható ügyforgalmi változásokat - zökkenőmentessé kívánja tenni a bíróságok működését arra az időszakra, amíg a kieső bírák végleges pótlására nem kerül sor.
A hatályos szabályozás rendelkezései két ok miatt nem teszik lehetővé, hogy rövid időn belül jelentős számú bíró pótlására kerüljön sor. Az egyik az, hogy egy bírói álláshelyre kizárólag annak megüresedését követően lehet kiírni pályázatot, a másik az, hogy a pályázati eljárás, főleg technikai okok miatt viszonylag hosszú időt vesz igénybe, átlagosan 2-3 hónap is lehetséges.
A javaslat abból indul ki, hogy az alaptörvény rendelkezése miatt a nyugállományba vonuló bírák felmentési idejük fele részére mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük alól, így változatlan szabályok esetén a megüresedés alatt álló álláshelyek tényleges betöltésére 4-5 hónapig nem kerülhetne sor. Vitán felül áll, hogy az ítélkezés időszerűségét ez a hosszúnak tekinthető időtartam, külön figyelemmel a nagyszámú álláshely üresedésére, sajnos jelentős mértékben rontja.
Az előzőekben elmondottak miatt indokolt a bírósági eljárások időszerűségének biztosítása érdekében a bíróságokon megüresedő álláshelyek betöltéséről szóló jelen törvényjavaslat elfogadása, amely a mindenképp indokolt, a gyorsabb pótlást lehetővé tevő szabályokat tartalmazza. Ezekkel az átmeneti rendelkezésekkel tehát elő lehet segíteni a nyugállományba vonuló bírák kiesése okozta problémákat, illetve azok mielőbbi megoldását orvosolja.
A javaslat a bíróságok OIT által közzétett ügyforgalmi adatai alapján azt vette számba, hogy mely bíróságokon okozhat kedvezőtlen hatást az, ha a kieső bírák legalább részben nem kerülnek pótlásra. A rendelkezésre álló adatok szerint úgy látszik, hogy a Békés Megyei Bíróság, a Debreceni, a Győri és a Szegedi Ítélőtábla, valamint a Legfelsőbb Bíróság belső átcsoportosítással, ideiglenesen, jelentős időszerűségi késedelem okozása nélkül képes a jelentős visszaesés nélküli működésre.
A többi, a javaslat mellékletében szereplő bíróságokon kimutatott ügyteher viszont mindenképpen segítő szabályozást igényel. Ez azonban nem lehet közvetlen beavatkozás a bíróságok személyzeti politikájába, mivel ez az igazgatási autonómiát sértené, így az elnökök hivatalos ismereteire épít. A javaslat tehát tudatosan nem határozza meg, hogy mely bíróságokon és milyen álláshelyek kerüljenek pályázat útján kiírásra, így ennek megfelelően csak egy létszámkeretet biztosít az érintett elnökök részére. Ennek a legcélszerűbb felhasználására - a munkaszervezés aktuális követelményeinek való megfelelés és a bírósági eljárások időszerűségének biztosítása érdekében - az elnökök tesznek javaslatot.
A felsőbb bíróságokra kiírt pályázatokra az eddigi kiírási gyakorlat szerint a már több éve ítélkező bírák pályáznak eredményesen. Ez egyfajta láncolatként további bírói álláshelyek megüresedését vonja maga után, amelyeket szintén be kell majd tölteni. Ezt a folyamatot ismerve a javaslat a megyei bíróságok esetében a mellékletben megjelölt számú álláshelyeket nem megyei szintre, hanem helyi bírósági szintre javasolja kiírni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ismert, hogy a megyei bírósági szinten az ítélkezés időszerűségének biztosításához szükséges bírói létszámot az elnök gyorsan foganatosíthatja, illetve hatékony munkáltatói intézkedésekkel, például kirendeléssel képes ezt biztosítani is.
(14.10)
A hatályos szabályozás az ítélőtáblák elnökei számára nem teszi lehetővé azt, hogy az illetékességi területükhöz tartozó megyei bíróságok bírói karából - munkáltatói intézkedéssel - bírákat rendeljenek ki a kialakuló bíróhiány akár ideiglenes pótlására. Ennek megfelelően a két legleterheltebb ítélőtábla működésében esetlegesen jelentkező jelentősebb fennakadások mellőzése érdekében a javaslat a mellékletben szereplő ítélőtáblai álláshelyek betöltéséről is rendelkezik. Külön szabályok kerülnek megállapításra a Fővárosi Bíróságot illetően, ugyanis a legnagyobb leterheltséggel ez a szervezeti egység rendelkezik, így a specialitás elve alapján mindenképpen részben eltérő rendelkezéseket igényel.
A javaslat átmeneti jellegét mutatja, hogy a mellékletben szereplő bírói álláshelyek az egyes bíróságokon is a kiírás időpontjában többletálláshelyként jelennek meg átmenetileg. A felső korhatár betöltése miatt nyugállományba vonuló bírák álláshelyeinek tényleges megüresedésekor azonban ezeket az álláshelyeket az akkori központi igazgatásnak újból át kell tekintenie majd. Akkor már végleges jelleggel kell dönteni arról, hogy a javaslattal érintett álláshelyek az adott bíróságok kerülnek betöltésre, avagy átcsoportosításra kerülnek más bíróságokra.
Összefoglalva: a javaslat tompítani kívánja azokat a törvényszerű negatív hatásokat, amelyek várhatóan a kieső bírák pótlásának időbeli elhúzódása miatt alakulnak ki. Amennyiben elfogadásra kerül az új sarkalatos törvény, az eredményeként újjászerveződő harmadik hatalmi ág kisebb teherrel kezdheti meg, illetve folytathatja az alaptörvényben meghatározott igazságszolgáltató tevékenységét.
Az előzőekben elmondottakra figyelemmel kérem képviselőtársaimat, hogy a T/4050. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
