KOVÁCS TIBOR

Teljes szövegű keresés

KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem ellenzéki képviselőként nem tisztem vitatkozni egy másik ellenzéki párt képviselője által mondottakkal, bár szívem szerint Rozgonyi képviselő úr minden szavával vitatkoznék, mert annyira nem lehet elfogadni, és nem lehet egyetérteni azzal, amit ő mondott. Csak néhány dolgot szeretnék fölvetni itt.
Volt már itt egy olyan párt négy vagy öt évvel ezelőtt, amelyik úgy próbált választási kampányt nyerni, hogy azt kommunikálta, hogy romokban az ország. A társadalom akkor sem hitte el ezt az őrültséget, amit az akkori párt megpróbált kommunikálni, mint ahogy most se gondolja senki egyébként, hogy romokban lenne Magyarország.
Azt, hogy Magyarország gazdasági gondokkal küzd, de nemcsak Magyarország, hanem Magyarországnál korábban sokkal fejlettebb országok sokkal komolyabb pénzügyi-gazdasági gondokkal küzdenek, ezt nem vitatja senki, de azt vitatni kell, ha valaki ilyet állít, hogy romokban az ország.
Továbbá azt is el kell mondani természetesen, hogy ha a Nemzeti Bank korlátlanul nyomtatna pénzt, akkor azt nevezik inflációnak. Tehát hogyha ezt hiányolja a képviselő úr, akkor a bank nyomtathat természetesen pénzt, és akkor abból lesz aztán olyan infláció, hogy abba mindenki belezöldül.
(17.10)
És ez is csak egy megjegyzés erejéig: nyilvánvalóan senki nem lett volna olyan őrült, hogy ha a magyar bankrendszer egy tőkésített és működőképes bankrendszer lett volna a rendszerváltást követően, akkor egy ilyen bankrendszert bárki is privatizált volna. De mindezt csak megjegyeztem abból a sorból, amit itt képviselő úr felsorolt. De hát ezt a kormánypárti képviselőknek, azoknak, akik gazdaságpolitikával, gazdasággal foglalkoznak, akik most nincsenek itt a teremben… Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság egyetlen tagja sincs jelen, úgy látom, hogy a költségvetési bizottságnak egy tagja jelen van az ülésteremben, és bocsásson meg, államtitkár úr, úgy tudom, hogy ön nem pénzügyekkel és gazdasági ügyekkel foglalkozik, hanem foglalkoztatással, legalábbis e tekintetben, tehát a kormány sem képviselteti magát, hogy kifejtse a kormány álláspontját mindazzal kapcsolatban, amit Rozgonyi képviselő úr itt elmondott.
Ha ezt nem teszik meg, akkor ez azt jelenti, mindenki számára azt kell jelentse, tisztelt államtitkár úr, hogy önök egyetértenek azzal, amit a képviselő úr elmondott. Na most, hogyha ez így van, ez aztán végképp rendkívül szomorú lenne Magyarországra nézve, Magyarország gazdaságára és Magyarország jövőjére nézve, hogyha egyébként azzal, amit a képviselő úr itt 15 percen keresztül elmondott, vagy annak a túlnyomó többségével az önök kormánya egyetértene! Mert ha ez nem így van, akkor jó lenne, hogyha sorra felállnának, és egyébként elmondanák a véleményüket azzal kapcsolatban, ami itt elhangzott.
Ha megengedik, akkor én is visszatérnék egy gondolat erejéig a bevezetőben szereplő adatminősítésre. Ha még emlékeznek rá, képviselőtársaim, a 2009-es zárszámadás kapcsán itt történt egy malőr, egy kisebbfajta malőr. Azt a zárszámadást a Pénzügyminisztérium szakapparátusa állította össze, tényszerű állításokat tettek közzé, és előfordult benne olyan is, amiben pozitívan emlékeztek meg arról, amit az előző kormányzat tett. Na, hát lett is ebből nagy galiba itt a plenáris teremben, mert hiszen a kormány tagjai számon kérték, hogy hogyan fordulhat elő olyan, hogy egyáltalán valami pozitívumot leírnak az előző kormány tevékenységéről. Na, hát most ebben a javaslatban már ilyen nem fordulhat elő; tehát minden, ami történt nyilvánvalóan a negatív oldalon, az az előző kormány bűne, és minden pozitívum, ami csak elképzelhető ebben az országban, mind ezen kormány egyéves működésének az eredményeként jött létre. Ez sül ki belőle, vagy legalábbis ezt próbálják elfogadtatni ezzel a zárszámadási törvénnyel, meg hát azzal, amit megpróbálnak nap mint nap itt kommunikálni. Itt gondolnék elsősorban az államadósság kérdésére.
Józan közgazdászok azért elismerik, hogy az államadósság ugrásszerű növekedéséhez jelentősen hozzájárult az a pénzügyi-gazdasági válság, ami 2008-ban kirobbant, előbb az Egyesült Államokban. Itt utalnék a képviselő úr megjegyezésére is, hogy hogyan reagált az akkori kormány, az első reakciói mik voltak: hát, a nagy európai országok pénzügyminiszterei meg gazdasági vezetői is az első hetekben vagy napokban bizony úgy reagáltak, hogy hát ez az Egyesült Államok problémája, ott majd valahogy kezelik a Lehman Brothers bankház összeomlását, és ez tulajdonképpen nem fog hatni az európai pénzügyi piacokra. Aztán kiderült néhány nap múlva, hogy bizony ez nem egészen így van. Ez alatt az idő alatt hangoztak el azok az utólag valóban szerencsétlennek minősíthető nyilatkozatok, amiket a kormány tagjai tettek, hogy Magyarországot nem fogja érinteni ez a pénzügyi válság.
De emlékeztetnék arra, hogy nem Magyarország és nem Magyarország kormánya volt az egyetlen, amely ilyeneket mondott, hanem sokkal inkább azok a meghatározó gazdasági potenciállal rendelkező országok gazdasági-pénzügyi vezetői, Angliától Franciaországon, Olaszországon át, ők ugyanezzel kezdték, ugyanezzel a felütéssel. Nyilvánvalóan ezek a politikusok tudják, hogy ha ők maguk is pánikot keltenek, gazdasági pánikot keltenek egy országban, akkor az önbeteljesítő folyamatként természetesen be is következik.
Na, akkor az államadósságról. Azt emlegetik a kormánypárti képviselők, hogy eladósították az országot, és micsoda tragédia ez a GDP 80 százalékát kitevő államadósság, amit én nem akarok bagatellizálni, sőt azt mondom, hogy igen, ez egy súlyos probléma. Az a hazugság, arról nem beszél a kormány, hogy az az államadósság-csökkentés, amit most meg akar tenni, benne volt abban a pénzügyi rendszerben, ami Magyarországon működött. Egyrészt, hogy az adósságcsökkentést lopott pénzből csinálják, amit a magánnyugdíjpénztárak tulajdonosaitól elloptak, ez az egyik oldala a dolognak, a másik pedig, hogy a Magyar Nemzeti Bankban bent lévő devizatartalékból hajtják végre azt az államadósság-csökkentést, amiről már hetek óta itt világgá kürtölte a ragyogó hírt a miniszterelnök. Akkor beszélni kell arról, hogy igen, ez benne volt a rendszerben, onnan veszik most ki - nem a Fidesz csinálta ezt a hatalmas pénztömeget, és hogy micsoda zseniális gondolatokkal jutottak erre a hatalmas bevételre, amivel most csökkentik az államadósságot! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor őszintén kellene ezekről a dolgokról beszélni!
Meg hát olyan dolgokról is - és abban Nyikos képviselő úrnak igaza van, nagy figyelemmel hallgattam az ő véleményét, ha csak televízión keresztül is -, hogy egy ilyen stósz papírról, ami a zárszámadási törvény, nem lehet itt a parlamentben olyan részletekbe menő vitát folytatni, hogy az mindenki számára áttekinthető, érthető és követhető legyen, ez teljesen nyilvánvaló. A főbb elemekről kell és lehet itt beszélni meg fő irányokról.
Azzal is egyet lehet érteni, és én azt tudom mondani, hogy jogos az a kritikája a képviselő úrnak, amit megfogalmazott, hogy nincs ilyen jogszabály, ami egyértelműen szabályozná azt, hogy hogyan kell egy ilyen zárszámadási törvényt összeállítani. Valóban, az elmúlt húsz év kormányainak és mindegyik kormánynak a felelőssége az, hogy a mai napig sincs ez, és emiatt ilyen ez a zárszámadási törvény, amilyen. Amennyiben lehet, ezen természetszerűleg változtatni kell.
De szeretnék egy másik elemre is rátérni, amit szintén nagyon kedvesen emlegetnek kormánypárti képviselők, ez az önkormányzatok eladósodása az elmúlt időszakban.
Én emlékszem, mert tudom, itt voltam, amikor az előző ciklusban az ellenzéki képviselőknek milyen tanácsokat adott az akkori pártvezetés, különösen önkormányzati vezetőknek, leszámítva azokat, akik valóban őszintén azért bocsátottak ki kötvényeket, hogy az európai forrásokból a fejlesztésekhez az önerőt létrehozzák, bár ebben a kormánynak volt akkor szerepe, mert hiszen létrehoztak egy olyan önerőalapot, amire az önkormányzatok pályázhattak, hogy ne vesszenek el európai uniós források. De ezen túl valóban egyes önkormányzatok - ez volt a túlnyomó kisebbség - ezért bocsátottak ki kötvényeket, hogy ezt fedezni tudják, a beruházásokat le tudják bonyolítani. Na de a nagyobbik része egyszerű politikai megfontolás volt, hiszen a politikai vezetőik azt mondták nekik, hogy nyugodtan adósodjatok el, majd azt fogjuk mondani, hogy ennek oka az előző kormány, a szocialisták tehetnek minderről, mert keveset adtak az önkormányzatoknak, vagy legfeljebb majd az fog történni, hogy ha mi jövünk, akkor majd megoldjuk a ti problémátokat valahogy.
Na, hát ennek köszönhető az, hogy nem volt kézben tartható ilyen értelemben a költségvetés, mert maga a Fidesz politikai vezetése ösztönözte a saját önkormányzatait, mert hiszen már túlnyomó többségben a Fidesz volt az önkormányzatokban az előző ciklusban is, ösztönözte, hogy vegyék fel ezeket a hiteleket, majd kezelik a problémát valahogy. Hát akkor tessék, akkor kezeljék valahogy a problémát! Csak ez az összes többi adófizető kárára fog történni, tisztelt képviselőtársaim, mert amit ilyen módon kell majd kivenni a költségvetésből, hogy konszolidálni kell az önkormányzatokat, az emiatt van. Jó lenne, hogyha erről is őszintén és tisztességesen beszélnének.
Még egy megjegyzés, amit a gazdasági bizottsági ülésen elmondtam az ÁSZ-szal kapcsolatban. Az Állami Számvevőszékről tudjuk, hogy az előző ciklusban nagyon bátran, nagyon őszintén kritizálta az előző kormányok gazdaságpolitikáját. Egyébként a mostani expozéban is az elnök úr nagyon bátran kritizálta az előző kormányzat tevékenységét, és igen visszafogott volt egyébként a mostani kormány gazdaságpolitikáját illetően.
(17.20)
Egy dologban tett kivételt, ezt őszintén el kell ismerni: jelentősen kritizálta az európai pályázatok kezelését, hogy itt a kormány bizony sok hibát követett el, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai forrásokat nem úgy tudták igénybe venni a hazai gazdasági társaságok, az önkormányzatok, mint ahogyan kellett volna. Ezt leszámítva elég szerényen viszonyult az Állami Számvevőszék a mostani kormány gazdaságpolitikai értékeléséhez. Remélem, ez a jövőben nem így lesz, és remélem, ugyanolyan bátorsággal, mint ahogyan az előző ciklusokban kritizálták az akkori kormányzatokat, ezt majd meg fogják tenni, természetesen kizárólag szakmai alapon, nem politikai alapon, szakmai alapon, mint ahogyan az előző kormányokat is kritizálták.
Az államtitkár úr az expozéjában beszélt arról, hogy a külgazdasági folyamatok igen kedvezően alakultak az elmúlt évben. Arról feledkezett el beszélni, és ez egy másik momentum, amiről nyilvánvalóan beszélni kell, hogy ezek a külgazdasági eredmények zömében az első két negyedévben realizálódtak, és ez járult jelentősen hozzá ahhoz, hogy az óvatos tervezés szerinti mínusz 0,9 százalékos visszaesés helyett végül is 1,2 százalékos növekedés lett a gazdasági folyamatokban.
Tehát tudjuk, Magyarország egy exportorientált gazdasággal bír, és meghatározó jelentősége van annak, hogy a külgazdasági folyamatok hogyan alakulnak. Úgy gondolom, hogy az előző kormányzat a gazdasági válság ellenére is megtette azokat a lépéseket, amelyekkel segítette ezeket a társaságokat abban, hogy az exporttevékenységüket folytatni tudják, és nyilvánvalóan ennek az lett az eredménye, hogy ilyen pozitív eredmények születtek az első két negyedévben. Most természetesen meg kellene vizsgálni, hogy ez a folyamat miért lassult le a második félévben, hogy valóban az a szándék, amit a kormány megfogalmazott, hogy segíteni szeretné a kis- és középvállalkozásokat és a gazdasági társaságokat, mennyiben valósult meg azokkal az intézkedésekkel, amelyeket elterveztek. Most a Statisztikai Hivatal által közzétett gazdasági eredmények nem éppen azt mutatják, minthogyha ezek a döntések, amelyeket Matolcsy miniszter úr előterjesztésére a kormány hozott, gazdaságilag túlzottan sikeresek lettek volna.
Összefoglalóan, mert lejár az idő: úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, mindannyian jobban járnánk, ha őszintén beszélnénk Magyarország gazdasági lehetőségeiről, gazdasági, szociális és társadalmi problémáiról, és valóban közösen próbálnánk ezekre valamiféle megoldást találni. Ha továbbra is az lesz a fő irány, hogy megy majd az egymásra mutogatás, hogy nem én vagyok a hibás, hanem te, a másik meg a harmadik, akkor ebből továbbra sem születik semmi pozitívum Magyarország számára.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem