DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon köszönöm, hogy ezt a fontos területet idehozta a parlament plénuma elé, és megvitathatjuk vagy legalábbis jelezhetjük azokat az irányokat, amerre a szőlészet, borászat a kitörést jelzi a magyar mezőgazdaság számára is.
(9.50)
Azért mondom ezt így, mert meggyőződésünk szerint az egyik legfontosabb területe a magyar mezőgazdaság megújításának éppen a szőlészet-borászat ágazata.
Miért mondom ezt? A nemzeti vidékstratégia úgy fogalmaz, hogy tájgazdálkodásra van szükségünk, a tájak adottságaihoz illeszkedő gazdálkodásra van szükségünk. Azt mondja, minőségi mezőgazdaságra van szükségünk, és azt is mondja, hogy olyan mezőgazdaságra, amely sok embernek munkát, megélhetést ad. Nos, azt gondolom, a maga hungarikum jellegével az egész borászat megfelel ennek a kritériumrendszernek. Hogy csak egy fogalmat hozzak ide: a teroár fogalma, amit a borászok használnak, a hely maga hogyan határozza meg a minőséget. Tulajdonképpen ez az a stratégiai alapgondolat, amelyre az egész mezőgazdaság megújítását is alapozni szeretnénk. Szóval, azt hiszem, hogy a szőlész-borász társadalom természetes szövetségese annak a kormánynak, amely egy ilyen minőségi mezőgazdasági átalakítást akar végrehajtani.
Ami a konkrét fölvetéseket illeti: nagyon köszönöm, hogy a képviselő úr mint az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának vezetője, lajstromozta a bajokat, és egyúttal javaslatot is tett azokra a területekre, ahol lépnünk kell. Most nem tudom minden elemét értékelni, annál is inkább nem fogom minden elemét értékelni, mert egy átfogó javaslatcsomag született, amelyet éppen ez az albizottság fogalmazott meg, és ennek jegyében elkezdődött a közös munka. Ennek lesz a végeredménye az, hogy a részletkérdésekben is tisztázunk mindent. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, a Vindependent és a Pannon Bormíves Céh mint a termelők fontos szerveződései, részt vesznek ebben a munkában. A Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal tárgyalunk, pontosan azért, mert a problémakör összetett, és minden elemét szeretnénk egy közös stratégiában egyesíteni.
A tartalmát illetően ez a csomag, ami most készül... - reményeink szerint év végéig egy jogalkotási csomag is születik, ami rendezi ezeket a kérdéseket, hogy úgy mondjam, jogi akadályelhárítás is lesz a fejlődés útjából. Nos, ennek az adatszolgáltatási kötelezettségek rendezése és egyszerűsítése az egyik fő célja, másrészt a költségek és az adminisztrációs terhek csökkentése, amire utalt a képviselő úr, és nem kevésbé fontos a piacra jutás feltételeinek a javítása, a marketingkérdések. Ezek közül azért hadd emeljek ki néhány olyan gondolatot, amelyekre utalt a képviselő úr, és szeretném visszaigazolni, hogy irányban gondolja a borásztársadalom is, és magunk is csatlakozunk ehhez az elképzeléshez.
Az egyik a bormarketing-stratégia. Sokkal több van ebben az ágazatban, mint amennyit sikerült megjeleníteni. Meg kell tennünk azokat a lépéseket, amelyek segítik ezt a piacra jutást, és valószínűleg igaza van a borásztársadalomnak, amikor azt mondja, hogy például a marketingpénzek, a forgalombahozatali járulék 60 százaléka kerüljön közvetlenül a borászok kezébe. Azt hiszem, ennek a csomagnak része kell hogy legyen, hogy meghatározó szerepe legyen a forrásallokációban és a marketing megszervezésében magának a borásztársadalomnak, aki pontosan tudja, milyen módon tudja ezt a terméket a piacon is megjeleníteni.
Egy nemzetközi offenzívára is szükségünk van, és nagyon örülök annak, hogy egy szakmaközi szervezet létrehozására is javaslatot tett a képviselő úr, ezt a borásztársadalom szorgalmazza. Valóban akkor lehetünk nemzetközi téren is sikeresek, ha egy összefogott borásztársadalom lép föl, a belső konfliktusait megoldja, és egy közös szervezetben együtt lépünk föl. Tervezi a nemzeti vidékstratégia is egy nemzeti ernyőprogram indítását, éppen ennek a nemzetközi bormarketingnek a kiterjesztésére, az országimázs újrafölépítésére. Nem tömeget kell termelni itt, a Kárpát-medencében, hanem minőséget, s ezt egységesen kell a borvidékeknek megjeleníteniük, ezzel egyfajta országimázst is jelenítve és húzóágazattá válva ezzel a magyar mezőgazdaság minőségi átalakításában.
A szakmaközi szervezetet külön is szeretném hangsúlyozni egyéb szempontból is, nem csak a bormarketing szempontjából. Együttes, szervezett föllépésre van szükség, és ennek része az, amit képviselő úr említett, tervezzük is a kutatóintézetek egységes irányítás alá vonását. Az előző kormány szétszórta, odaadta az egyetemeknek forrás nélkül, és vergődnek ezek az intézetek, méltatlan helyzetben vannak. Ki fogjuk venni az egyetemek hatásköréből, és az ötödik újonnan alakult intézettel együtt egy közös koncepció szerint fogjuk működtetni. Ugyanez igaz az oktatásra, a szellemi infrastruktúrára, annak is a szakmai irányítására van szükség.
Jó néhány elemét még kiemelhetném (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.), de azt kérem a szőlész-borász társadalomtól, segítsenek, hogy közösen valóban egy olyan stratégiát tudjunk év végére letenni és olyan jogalkotási rendet kialakítani, ami végre méltó helyére teszi a szőlész-borász ágazatot Magyarországon.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
