DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés 5. ajánlási pontjához szeretnék szólni, Lamperth Mónika és Steiner Pál közös javaslatához, amelyről már szó volt az imént, tehát hogy a bírói tanács a jelöltek, tehát a kinevezendő bírák jelölése kapcsán - az előterjesztés szerint, tehát a törvényjavaslat szerint - nem kell hogy figyelembe vegye a pályaalkalmassági vizsgálat eredményét. Ezen a viharos alkotmányügyi bizottsági ülésen sok minden történt, ugye, itt ezt már megvitattuk a Házban az imént, az adóemeléssel kapcsolatos, jövedéki törvénnyel kapcsolatos anomáliát is, de szerintem ez is ugyanolyan, legalább olyan szintű abszurditás, hogy akármennyire is gyorsan kell most ezt a bíróhiányt úgymond megoldani - amit azért tegyünk hozzá, hogy az alaptörvény módosítása idézett elő, amelyet a kormánytöbbség, azt gondolom, teljesen átgondolatlanul helyezett az alaptörvénybe -, a saját maga által előidézett kényszerhelyzet után szalad most a kormánytöbbség.
Ezen javaslat során, aminek lefolyt az általános vitája, és amire Gyüre Csaba képviselőtársam kiválóan kifejtette részletesen a Jobbik álláspontját, továbbra is azt mondjuk, hogy ha egyáltalán hozzányúlunk a bírói kinevezés rendszeréhez, akkor ott azt a szempontot kell elsődlegesen figyelembe venni, hogy arra alkalmas, ítélkezési feladatot felelősen ellátni képes, a pályára tökéletesen alkalmas emberek kerüljenek a helyükre annak érdekében, hogy az ésszerű időn belüli elbírálás Európai Emberi Jogi Egyezményben rögzített alapelvét megvalósíthassák, a pártatlanságot ugyanúgy, a tisztességes eljárás garanciáit érvényesíthessék.
Miért fontos ez? Azért fontos, mert jelenleg a bírói kar átvilágítása nem történik meg, nem történik meg ezzel a javaslattal sem, ez a javaslatnak az egyik nagy hibája, hiányossága. Lényegében a bírói kar úgy nyer most egyfajta megerősítést, vagy úgy kerül majd feltöltésre, hogy nem szabadítják meg a bírói kart azoktól a bíráktól, akik méltatlanná tették a bírói státusukat azzal az ítélkezési gyakorlattal, amit az elmúlt időszakban megvalósítottak. Az elmúlt nyolc év politikailag érzékeny ügyeiben, koncepciós jellegű eljárásaiban - különösen 2006 őszén - futószalagon születtek olyan bírói döntések, amelyeknek során a szabadságelvonás, szabadságkorlátozás, előzetes letartoztatás elrendelése során a legalapvetőbb eljárási és anyagi szabályokat sem tartották be, sőt azokat durván megszegték.
Jelenleg egy példa csak erre, és egy ötletet is adnék ezzel kormánypárti képviselőtársaimnak: a nyomozási bírók közül, akik ezeket a 2006 őszi futószalagos döntéseket végrehajtották, mindenki jól érzi magát, és mindenki köszöni jól, a helyén van. Ez egy abszurditás, tehát egyszerűen az, hogy úgy nyúlunk most bele, úgy nyúl bele a kormánytöbbség a bírói kar életébe, hogy nyugdíjba küldi úgymond az idősebb bírókat - akik közül egyébként nagyon sokan nyilván a tapasztalatuk miatt azért még jó szolgálatot tehettek volna a magyar igazságszolgáltatás működőképességének megőrzése érdekében -, és ezek a bírák, akik akár ezeket a futószalagos 2006 őszi döntéseket meghozták vagy a koncepciós eljárásokban, gyorsított eljárásokban például Dukán Dániellel szemben, aki a 2006. évi semmisségi törvény egyik ihletője, első fokon úgy szabtak ki két év hat hónap börtönbüntetést, hogy két rendőrtanú egymásnak ellentmondó és teljesen hiteltelen vallomását fogadták el az egyébként teljesen hiteles vádlotti védekezéssel és egyéb bizonyítékokkal szemben, többek között ez a bíró is a helyén van.
Tehát egyszerűen elképedve állunk az előtt, hogy miért nem mer hozzányúlni a kormánytöbbség ehhez a bírói karhoz. Ha egyszerűen így konzerválódik ez az összetétel, akkor nemcsak a szakmai alkalmasság és ezáltal a bíróságok hitelessége kérdőjeleződik meg, hanem igazából a kormánytöbbség az iránti elkötelezettsége, hogy valójában tényleg úgymond legyen valódi rendszerváltás. De most már azt kell mondanom, hogy teljesen megalapozott az a következtetés, ha azt mondjuk, hogy a Jobbikon kívül most, úgy látom, senki nem akarja sem a Magyar Országgyűlésben, sem a magyar politikai életben, hogy valódi rendszerváltás legyen mindenütt, és többek között a bíróságokon is.
Tehát visszatérve: Répássy államtitkár úr egyébként a mai bizottsági ülésen arról próbált megnyugtatni, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat eredményének az előzetes megkövetelése tulajdonképpen egy technikai dolog, mert igazából a lényeg az, hogy a kinevezésig mindenképpen be kell hogy fusson a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye, de hát bocsánat, addigra már lényegében a dolgok eldőltek, addigra már kialakult, hogy kik lesznek igazából a potenciális, kijelölt bírák, így innét kezdődően teljesen kiürül szerintem a kinevezési gyakorlat.
A másik ugye, hogy a bírák értékelését, a bírák értékelésének az eredményeit is, azt gondolom, hogy mindenféleképpen figyelembe kellene venni. Erre pedig az előterjesztés nem is tesz javaslatot, hiszen a bírói értékelésnek része az ésszerű időn belüli elbírálás követelményének való megfelelés, egyáltalán a jogorvoslati mérce, hogy másodfokon, mondjuk, milyen arányban vágták vissza az elsőfokú bíró ítéleteit. Ezeket mind figyelembe kéne venni.
(21.50)
Hogyha most itt a sürgősségre, gyorsaságra hivatkozással ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyjuk, az helyrehozhatatlan károkat okoz az egyébként is nagyon elnehezült bírói rendszer működésében. Megint csak elmondjuk: a főváros, Pest megye és a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatilag már a működésképtelenség határára került, ezen már túl is van, tehát ha itt gyors és hatékony intézkedések nem következnek a bírói kinevezés és a szervezeti, pénzügyi háttér tekintetében, az tényleg igazságügyi katasztrófahelyzetet eredményez.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
