DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az 5., 6., 7., 9. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni.
Itt a legnagyobb vita az 5. ponttal kapcsolatosan alakult ki, és megmondom őszintén, amikor én elolvastam ezt a törvényjavaslatot, akkor számomra is ez a pont volt az, ez az ominózus 4. § (2) bekezdés volt az, ami leginkább megdöbbentett ezzel kapcsolatban, hogy egyáltalán ne kerüljön figyelembevételre a bírói tanács előtt a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye, ami talán a legfontosabb egy bírónál.
Nyilván valamennyien tudjuk, hogy ma már a jogi egyetemet nagyon nagy csoport van, aki elvégzi, azonban azt is látni kell, és a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy azért nem minden ember alkalmas ezen nem kis feladat elvégzésére. Itt leginkább nem azzal van probléma, hogy leginkább észbeli képessége ne lenne, hiszen ha elvégezte a jogi egyetemet, és ha letette a szakvizsgáját, akkor megfelelő tudással valószínűleg fel van vértezve, hanem inkább azzal, hogy pszichésen alkalmas lesz-e arra a feladatra, amelyet el kell látnia évtizedeken keresztül. Bizony, nagyon komoly kérdéseket kell eldöntenie, hiszen emberi sorsok vannak a bírák kezében, tehát óriási az a felelősség, amivel folyamatosan évtizedek alatt neki meg kell küzdenie. Bizony, egy erős pszichés háttérre és kiegyensúlyozott háttérre van szüksége ahhoz, hogy ezt megfelelő módon el tudja látni. Ezért látszik első ránézésre a 4. § (2) bekezdése kicsit szembeötlőnek, kirívónak a többi közül, hogy miért nincs szükség erre.
Én megértem, amit az államtitkár úr elmondott az alkotmányügyi bizottság ülésén, hiszen abban igaza van neki, hogy ezen az ominózus vizsgálaton csak kétféle minősítést lehet kapni, az “alkalmas”, illetve a “nem alkalmas” minősítést, tehát ebből a szempontból úgymond jogilag, ha szárazon nézzük a tényeket, akkor igaza van. De véleményem szerint igaza van Staudt Gábor, illetve Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak is, akik elmondták, hogy nem szerencsés, ha ezt kiragadjuk, hiszen az emberekben azt a képzetet kelti, mintha egy olyan jogszabály lenne előterjesztve, mintha a kormány számára nem lenne fontos az, hogy egy bíró alkalmas vagy nem alkalmas a tisztségének a betöltésére, és ezt csak egy másodlagos kérdéssé degradálnánk.
De értjük azt a szándékot is, hogy ebben az esetben az előterjesztők gyorsítani akarják azt a folyamatot, amelyet tulajdonképpen a Fidesz-KDNP saját maga idézett elő akkor, amikor olyan jogszabályt alkotott, amit álláspontunk szerint nem gondolt végig, annak a következményeit nem gondolta végig, amikor az új alaptörvényben kifejtette, illetve leszögezte azt az alaptételt, hogy 62 éves korban a bíráknak nyugdíjba kell menni. Nyilván próbálják befoltozni ezt a kis lyukat, hogy hirtelen egy évig, fél évig nem lesz munkaerő, aki ezt betöltse. Ezt próbálja itt átlépni a nem túl szerencsés 4. § (2) bekezdéssel.
A 6. ponttal kapcsolatban a szocialista frakcióból javasolták, hogy a 8. napon lépjen hatályba ez a jogszabály. Szerintünk ennek nagy jelentősége nincs, és talán pontosan ott venne el valamit a gyorsítási folyamatból, ami az előterjesztők célja, hogy minél gyorsabban lezajlódjon ez a bírókiválasztási folyamat. Itt tulajdonképpen ez egy egyedi jogszabály, tehát ez egy rövid időre vonatkozó jogszabály, erre mindenki fel tud készülni, tehát itt nincs szükség egy ilyen átmeneti nyolc napra, amikor felkészülnének rá a bírósági igazgatási szervezetek, hogy ki kell írni a pályázatot. Tehát itt semmiféle hátrány senkit nem fog érni abban az esetben, ha a kihirdetést követő napon lép hatályba, tehát nem tűnik egyáltalán indokoltnak ez a nyolcnapos késedelem.
Az ajánlás 7. pontjával kapcsolatosan azt szeretném elmondani, hogy éppen a minap tárgyaltuk az országgyűlési határozatok deregulációját, és éppen az államtitkár úr volt itt, aki előterjesztőként szerepelt, illetve a kormány álláspontját képviselte, és ez a 8. pont szerintem pontosan erre vonatkozik vagy ezt segítené elő. Hiszen ez egy olyan jogszabály, ami egyedi jogszabály, egy alkalmi időre szól ez a jogszabály. Automatikusan, amikor ez a folyamat lezajlódik, ez pedig hónapok kérdése, tehát amikor a pályázati eljárás megtörténik, erre az időre szól, erre van értelme a jogszabálynak. Tehát mindenképpen jó ez a javaslat, amely 2012. július 30-ával hatályát veszteni rendeli ezt a törvényt, hiszen nem kerül majd bele abba a későbbi deregulációs folyamatba, amikor majd azt kell vizsgálni, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyeknek semmi értelmük nincs, hogy legyenek, mert már semmilyen szinten nem szabályoznak, hanem egy adott pillanatban betöltötték a feladatukat, de automatikusan az idő leteltével vagy az esemény bekövetkeztével megszűnt, tehát teljesen felesleges, hogy ez a jogszabály hatályában maradjon. Tehát a 7. pont mindenképpen támogatandó, hogy hatályát veszítse a jogszabály.
Az ajánlás 9. pontjával kapcsolatban többen utaltak rá, hogy érdekes jelenet játszódott le az alkotmányügyi bizottságban, hiszen nem sokszor fordul elő, vagy legalábbis az elmúlt egy és negyedévben nem sokszor fordult elő, amikor ellentétes álláspontot képviselt… (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.)
Bocsánat, eljárt az időm, akkor majd folytatom. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
