FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1. pontjához szeretnék hozzászólni. A múlt hét folyamán beadtam egy módosító javaslatot, amelynek célja, ahogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, illetve a budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar összevonásával létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem viselje Horthy Miklós nevét.
A Jobbik szerint a létrehozandó új egyetemnek célszerű egy olyan névadót találni, aki államférfiként sokat tett a magyar nemzet első világháború utáni ismételt felemelkedéséért, katonaként pedig személyes példamutatásával is megfelel az egyetemnek helyt adó épület ludovikás hagyományainak. Vitéz nagybányai Horthy Miklós katonaként és államférfiként is megállta a helyét. Olyan politikust tisztelhetünk benne, aki a trianoni tragédia után a hamvaiból emelte fel a meggyalázott nemzetet, a magyar gazdaságot, teremtett valódi közbiztonságot, valamint hivatali ideje alatt épült ki a modern kori önálló magyar közigazgatás. Az első világháborút, a vereséget, az őrült vörös terrort és a trianoni tragédiát elszenvedő Magyarországot 17 év alatt jól szervezett, működő és erős gazdasággá tette.
Tisztelt Képviselőtársaim! Álljon itt néhány adat Czikó Árpád írásából. “Hazánk lakossága e rövid idő alatt 1,6 millió fővel növekedett, alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára, 13 780-ra, óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett. 160 új kórház épült a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennünk megkétszereződött az orvosok száma. 2628 kilométer elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 kilométerre nőtt, ebből 243 kilométert villamosítottunk magyar találmány alapján, a dízelmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk. Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását. Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvő számú cukorbetegek. Nem uralta egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék, 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban.”
Mindezeket természetesen számtalan dologgal egészíthetnénk ki, így az értékálló valuta megteremtésével, a Magyar Nemzeti Bank létrehozásával vagy éppen a Magyar Honvédség újjászervezésével, hisz tudjuk, hogy a megalázott és a trianoni békediktátumban meglehetősen kis létszámban engedélyezett honvédséget az ő ideje alatt szervezték ismét ütőképes sereggé. A magyar baka és tisztek számára kivívták ugyanazt a tiszteletet, amelyet a történelem zivataros századai során megszereztek maguknak. A kitűnő külpolitikának köszönhetően a hazánk ellen acsarkodó kisantantállamok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, majd beindították a győri programot, melynek keretében nagyszerű magyar hadifejlesztések láttak napvilágot.
A rendészet terén is elmondhatjuk, hogy jobban működött a rendszer, mint manapság. A korszakban működő közbiztonságért felelős rendszert 1925-ben alakították ki, amelynek keretében a városokban a rendőrség, vidéken a csendőrség végezte a rendvédelmi feladatokat. A korabeli rendőrség és csendőrség kiváló felderítési arány mellett dolgozott, békében, nyugalomban és biztonságban élhetett a vidéki Magyarország. A csendőrség működésének kezdetétől számított egy évtizeden belül ugrásszerűen javult a magyarországi közbiztonság helyzete. 1890 és 1918 között 85 százalékos volt a bűnfelderítés aránya, 1907-ben 71 900 bűnesetből 66 287-et derítettek fel, ami 92,2 százalékos felderítettségi arány, 1909-ben 3300 emberélet elleni bűncselekményt követtek el, ebből 3250-et nyomoztak ki, amely pedig 98,4 százalékos felderítettségi arányt jelent. Ez az arány a Horthy-korszakban is állandósult.
A közigazgatás területén is ebben az időben történt előrelépés.
(20.00)
Magyary Zoltán, az önálló magyar közigazgatás megteremtője, a Magyar Közigazgatási Intézet megalkotója, nemzetközileg is elismert közigazgatás-tudós ebben a korszakban élt és alkotott.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondható, hogy az elmúlt 21 év kormányzása, beleértve az önök kormányzását is, olyan messze van Horthy Miklós tevékenységétől, mint Makó Jeruzsálemtől. A kormányzó 17 év alatt a megfelelő lépéseket meglépve a megcsonkított, megalázott Magyarországot ismét felvirágoztatta. Úgy gondolom, hogy a fentiek miatt jogos elvárás az, hogy egy ilyen, a nemzet szempontjából is fontos intézmény egy olyan meghatározó politikus nevét viselje, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós. (Taps a Jobbik soraiban.)
Mindezeken túl még egy érdekes információval szolgálnék önöknek: Horthy Miklós leváltása idején a család ugyanakkora birtokkal rendelkezett, mint kormányzóvá választása idején. Sajnos, mindez a mai viszonyokra lefordítva az elmúlt évtizedek politikai haszonlesőire nem igaz. Az elcsalt rendszerváltásból személyes hasznot húzó politikusoknak, funkcionáriusoknak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), állami vállalatok vezetőinek, akik generációk óta parazitaként telepszenek a magyar nemzettesten, tisztességből, becsületből is van mit tanulni Horthy Miklóstól. Nemzetben gondolkodó, Magyarország feltámadásában érdekelt képviselőtársaimat arra kérem, fontolják meg és támogassák javaslatomat.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
