DR. PAPCSÁK FERENC
DR. PAPCSÁK FERENC
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bárándy Gergely képviselő úr megszólított. A szavak általánosan elfogadott rendje szerint arra kérem, hogy olvassuk el együtt, és akkor fogja tudni értelmezni. A kiemelt jelentőségű ügyekben, ezt a kategóriát mint szocialista képviselő nyilván ismeri már, hiszen az önök miniszterelnökének mentelmi jogát felfüggesztettük, tehát a 400 millió forint értéket meghaladó ügyeket tekintjük kiemelt jelentőségű ügyeknek, de ebben a szakaszban nagyon pontosan specifikálva van, hogy a kiemelt jelentőségű ügyben a sértett, illetve a magánfél felszólalása közben a szót nem lehet megvonni, illetve a felszólalás csak meghatározott esetekben szakítható félbe. Ez egy nagyon fontos, a sértettet biztosító olyan jogosítvány, hogy sem a bíró, sem az ügyész nem szakíthatja félbe, hacsak nem sérti meg a bíró személyét.
(19.20)
Az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról benyújtott önálló képviselői indítványunk két ügycsoportot határoz meg: a különleges eljárások rendszeréhez, illetőleg a kiemelt jelentőségű perek kezeléséhez nyújtottuk be.
A szabályozásunk indokáról engedjék meg, hogy néhány gondolatot hadd mondjak! Nagyon jelentős összegeket szánt az állam, az előző nyolc év rendszere ezekre a választottbírósági eljárásokra. Amikor az állam ezekben a választottbírósági eljárásokban félként részt vett, sajnos mindenképpen szükséges volt, hogy illetéket fizessen, ezt követően a szabályozás megváltozásával már nem kell illetéket fizetnie, hiszen az állam alanyi jogon illetékmentessé válik. A választottbírósági eljárásokban sajnos nincs jogorvoslati lehetősége, csak rendkívüli perorvoslattal élhet az állam. Éppen ezért fontos, hogy a szabályozást ezekben az ügyekben átirányítsuk a rendes bírósági hatáskörbe, és sajnos, képviselő úr, ön is tapasztalta mint gyakorló ügyvéd - sajnos én is -, hogy a választottbírósági eljárások egyes eseteiben is, tisztelet a kivételnek, általában, az esetek 90-95 százalékában tisztességes eljárási keretek között zajlott, de fölmerülhet a gyanú, hogy esetleg részrehajlás is - mondjuk úgy - kimutatható.
Csak a hazai választottbírósági eljárásokat érinti a szabályozás, és csakis a köztulajdonnal érintett eseteket, és az állam, illetőleg a közintézmények, valamint a társaságaink csak és kizárólag félként vesznek ebben részt. A megkötött szerződéseket természetesen nem érinti, tehát mielőtt az a vád érne bennünket, hogy visszamenő hatállyal hoznánk meg ezt a szabályozást, ez nem igaz, és csak meghatározott körben, az ügyek meghatározott csoportjára, mint ahogy a bevezető gondolataimban mondtam.
A magyarországi választottbírósági gyakorlattal összefüggésben meg kell állapítani, hogy a külhoni, tehát a külföldön zajló és Magyarországot érintő választottbírósági eljárásokra ez nem terjed ki, így az a szerződéses gyakorlat, ami eddig megvolt, nyilvánvalóan fönnmarad hatályában. De az állami szervek, illetve az állami vállalkozások, az önkormányzatok, valamint a közüzemi társaságok esetében fontos felülvizsgálni azt a gyakorlatot, hogy szabad-e mondjuk, Genfben vagy bármely más ország választottbíróságának a rendszeréhez igazodnunk, miközben megvan a kialakult hazai joggyakorlatunk.
Tehát mindenképpen támogatandónak tartom ezt az indítványt, és arra kérem a képviselőtársaimat, hogy fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
