BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarországon évtizedes távlatban súlyos problémát jelent a lakásmaffia tevékenysége, és a devizaadósság-válság révén rengeteg jelzáloggal terhelt ingatlan árverezése miatt újabb súlyos visszaélésekre nyílik alkalom. Nincs törvényi szabályozás arra, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlanokat végrehajtás esetén ne lehessen a piaci ár töredékéért eladni, így a moratórium alól felszabaduló ingatlanokra máris szemet vetettek az üzérek. A lakáspiacon túlkínálat van, a vevő kevés, így nem sok ügyeskedés kell ahhoz, hogy a bajba jutott adós ingatlanát, sok esetben utolsó vagyontárgyát tisztességtelen módon elkótyavetyéljék. A mélyen áron alul megszerzett ingatlant aztán az új tulajdonos, aki gyakran az egyetlen érdemi érdeklődő az árveréseken, ráér a piaci körülményeknek megfelelően meghirdetni és tetemes haszonnal továbbadni.
A bankok - ugyanúgy, mint a behajtó cégek - szemrebbenés nélkül adják el bárkinek az adós aktuálisan 30-40 millió forintra értékelt ingatlanát a piaci ár harmadáért vagy még kevesebbért, hogy azután pofátlanul követeljék meg az adósság ilyen módon elkerülhetetlenül fennmaradó további tetemes részét is. Gyakran tisztességtelenül megfogalmazott szerződésekben mindössze egy fél mondat utal arra, hogy a bank a jelzálogon túl további követelést is fenntart, de ennek részleteibe az adóst az évek során egészen az ingatlan mélyen áron aluli értékesítéséig elfelejtik beavatni.
(14.50)
A bankoknak nem érdeke, hogy várjanak egy pénzesebb vevőre, hiszen arra számítanak, hogy a szerződés alapján még évtizedekig, az adós haláláig is folyhat nekik a törlesztés. Ez a szabályozatlanság olyan súlyos érdeksérelmet okoz, hogy szerintem az alaptörvényben biztosított emberi jogokkal is szembemegy.
Tarthatatlan állapotra és nagy társadalmi feszültségre utal, hogy a civil, érdeksérelmet szenvedett emberek sorstársaikkal összefogva, fizikai jelenlétükkel igyekeznek az árveréseken a gátlástalan üzletek lehetőségét megakadályozni, és csupán a bíróság esetleges jóakaratán és néha egy ügyvéd ügyességén múlik, hogy késleltetni tudják-e az ingatlanmaffia bűncselekménygyanús magatartását.
Kérdezem ezért államtitkár urat, tervezi-e a kormány a törvényi szabályozás módosítását, azaz hogy a jelzálog alatt álló ingatlant csak a sértett fél beleegyezésével kiválasztott, bejegyzett, szakmai gyakorlattal rendelkező, független értékbecslő által megszabott piaci ár bizonyos százalékán lehessen árverezés útján értékesíteni. Ez az arány nyilván józan mérlegelés kérdése, de álláspontom szerint legalább az ingatlan azonnali értékesítésre megadott aktuális piaci értékének legfeljebb 70-75 százaléka lehetne.
Ez a törvénymódosítás az üzérkedés veszélyének elhárításán túl védelmet kínálna arra a problémára is, hogy sok esetben az árverezett ingatlan ellenértéke nem nyújt elegendő fedezetet az adósságra. (Az elnök a csengő kocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.) Így lényegesen csökkenhetne azon adósok száma, akik még az árverezés után is tartoznának.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
