DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt nagyon köszönöm, hogy türelmet kaptam a válaszra. Igaz, hogy egy hét türelmet kaptam, ha jól értem, mert múlt héten kérte. Akkor kértem még egy icipici kis türelmet, és most az a gyanúm, hogy továbbra is azt fogom kérni.
Ennek többfajta oka is van. Az egyik az, hogy azért nagyon komoly, súlyos dolgokról beszélünk. Tehát nem arról van csak szó, hogy most a nyugdíjrendszerben milyen változás történik. Ha változás történik, az évekre, évtizedekre, nagyon hosszú időre előre meghatározza azt, hogy mi lesz ebben az országban, mi lesz a nyugdíjasok életével, és egyébként mi lesz azokkal, akik jelen pillanatban dolgoznak és a nyugdíjra várnak. Tehát ez nem egy olyan döntés és döntéssorozat, amiben, úgy gondolom - megértve a sürgetését - a sürgetés talán az első számú, fontos szempont; sokkal inkább az, hogy jó döntések szülessenek.
Hadd idézzek azért csak egyetlen adatot az európai társadalmi jelentésből, ami Európára vonatkozik, utána pedig a magyar adatot is. Az idős népesség eltartottsági rátája, vagyis az inaktív, 65 év feletti népesség a munkakorú népesség, vagyis a 15-64 éves népesség arányában, százalékban kifejezve, az Európai Unióban 2004-ben 24,5 százalék volt, azaz az Európai Unióban négy aktív korú állampolgár jutott egy 65 év fölötti időskorúra. Ha megnézzük a demográfiai folyamatokat, akkor azt látjuk, hogy 2050-ben az idős népesség eltartottsági rátája az Európai Unióban várhatóan megduplázódik, 51,4 százalékra emelkedik, vagyis a jelenlegi négy aktív korú egyén helyett mindössze kettő jut minden 65 év fölötti egyénre.
Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol 2004-ben az idős népesség eltartottsági rátája 22,6 százalék volt, míg a demográfiai előrebecslések szerint 2050-ben ez az arányszám 48,3 százalékra emelkedik. Magyarán, nálunk is a jelenlegi négy aktív korú egyén helyett mindössze kettő jut majd minden 65 év feletti egyénre.
És akkor nem beszéltünk még arról, hogy milyen alacsony a foglalkoztatottsági szint. Nem véletlen, hogy a kormány gazdaságpolitikájának központjában a foglalkoztatottság növelése áll. Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, csak jelezvén, hogy amit ma, most hozunk döntést, az évtizedekre előre meghatározza Magyarország sorsát, éppen ezért én továbbra is a türelmét kérném. A kormány célja egy tisztább, átláthatóbb, munkára ösztönző és hosszú távon is fenntartható nyugdíjrendszer kialakítása, ahol nyilvánvalóan egyaránt figyelembe kell venni mind a jelenlegi nyugdíjasok, mind pedig a jövőbeni nyugdíjasok érdekeit.
Mivel ön a sajtóban megjelent különfajta hírekre és írásokra alapozta a kérdését, én szeretném itt is hangsúlyozni, hogy a nyugdíjrendszert illetően semmilyen előterjesztés nem volt a kormány napirendjén, ebből adódóan a kormánynak ebben most döntése nincsen. És ha megnézi a 2012-es költségvetést, annak a sarokszámait, ott sem talál semmilyen olyan számot, amely a nyugdíjak esetében bármifajta nyugdíjelvonásra vonatkozna.
Én csak azt tudom mondani, amit korábban is: megértem a türelmetlenséget, de annál azért picit több időt kérnénk, mint egy hét. Hamarosan a kormány elé is kerül majd előterjesztés, és akkor, amikor a kormány meghozza a döntését, nyilvánvalóan a szakma, a társadalom és a közvélemény elé fogja tárni azt.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
