DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon örülök, hogy nemcsak lélekben, hanem létszámban is megerősödve van jelen a kétharmados többségi oldal. Ideje, hogy így fél 11 körül már elfoglalják a kormányoldali képviselők is a helyüket.
Ezzel együtt szeretném olvasásra késztetni önöket, mielőtt hangzatos kifejezéseket mondanak. Ugyanis nem olvasták össze a J/3817. irományszámú jelentés címét, amire utaltam, hogy nincs benne az a bizonyos verseny szabadságára vonatkozó hivatkozás, azzal, amit H/4306. irományszám alatt a gazdasági bizottság hibásan indított el. Tehát önök a többi bizottságban a határozat címeként mindenütt a H/4306. számút idézték, hogy igenis abban benne van. Persze, mert a gazdasági bizottság előterjesztésébe önök hibásan beleírták. Tehát mielőtt olyan nagy vehemenciával visszautasítanak egy jobbító szándékú pontosítást, szerintem érdemes lenne mind a két irománynak legalább a címét elolvasni. Én nem tekinteném provokációnak, itt van nálam a jegyzőkönyv a tegnapi szakmai vitában elmondottakról, nagyon örülnék, ha nemcsak a plenárisra készülnének föl, hanem már a bizottsági ülésre is, és ott is tudnánk eszmét cserélni. Úgy gondolom, ez a parlamentarizmus lényege.
A Gazdasági Versenyhivatal 2010-ben is igen jelentős és nagy munkát végzett, a korábbi évekhez hasonlóan. Szeretnék egy számbeli eltérést tisztázni mindjárt az elején. Az előterjesztő 132 versenyfelügyeleti eljárás elindításáról beszélt, önök pedig 123-ról. A kettő között az a 9 ügy szerepel, ami kötelezettségvállalással, tehát mondhatni önkéntes alapon zárult. Végül is a helyes a beszámolóban és a szóbeli előterjesztésben szereplő 132, ennyi versenyfelügyeleti eljárás indult 2010-ben, ebből az év végéig 97 eljárás volt folyamatban, 4 felfüggesztésre került, 94 érdemi határozat mellett 9 ügyet kötelezettségvállalással zártak le; ami végül is talán a leghatékonyabb, mert ez azt jelenti, hogy az érintettek elismerték, hogy nekik kötelezettségeik vannak az ügyben, tehát nem szükséges határozatot hozni, önként teljesítik a Gazdasági Versenyhivatal elvárásait. 29 ügyben pedig megszüntette az eljárást a Gazdasági Versenyhivatal.
2010-ben összesen, a korábbi évekből áthúzódó eljárásokkal együtt 132 eljárás került lezárásra, összesen mintegy 10,4 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal. Eltérés a korábbiakhoz képest, hogy a bírság bevételeiből bizonyos versenykultúra-fejlesztési célokra pénzt fordítani az önök törvénymódosítása alapján lehetőségük van. Ezt önmagában én helyesnek tartom, csak arra az ellentmondásra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy önök a választási kampányban, illetve azt követően a jogalkotásukban mindenütt kihúzták ezt a lehetőséget, hogy például a munkaügyi hivatal, ha bírságol, azt ne használhassa fel saját céljaira. Szatmáry Kristóf úr, jelenlegi államtitkár volt az, aki amellett kardoskodott, hogy a bírság kiszabására jogosult hivatalok a saját céljaikra ne használhassák föl a bírságból befolyó pénzeket, mert ezzel egy furcsa érdekeltség alakulhat ki. Úgyhogy ez itt némi ellentmondást takar, de nem hiszem, hogy a dolog lényegét érinti.
A kartellügyek tekintetében 6 eljárás zárult le 2010-ben, összesen 9,6 milliárd forint összegű bírsággal. A két legnagyobb összegű bírság a vasútépítő kartell és a malomkartell ügyében került kiszabásra. Ezek közül politikai színezete talán a vasútépítő kartellnek van, amit önök valószínűleg jobban ismernek, mint én, és azt hiszem, kezelni is tudják, hogy kik mozognak ezen a területen. A kartellek felderítése, nagyobb hatékonyságú felderítése érdekében került be a szabályozásba, hogy a kormányváltást megelőzően az informátori díj intézménye támogatást nyert.
Az intézmény iránti érdeklődés érzékelhető, a felderítés hatékonyságának növeléséhez szükséges a versenytörvény engedékenységi szabályainak és a büntető törvénykönyv kartelltilalmat rögzítő rendelkezéseinek összhangba hozása. Ugyanis pont az a probléma ezzel a vasútépítő kartellel is, hogy a versenytörvény engedékenységi szabálya mentességet ad, ugyanakkor a büntető törvénykönyvben ez még nincs átvezetve. Tehát egyik oldalon halad a tisztulás felé a folyamat, a kartellellenes fellépés, ugyanakkor, ha valaki csak a versenytörvény adta lehetőség, engedékenységi klauzula mentén együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, jelen állás szerint még nem mentesül a büntető törvénykönyvbeli elmarasztalás alól. Tehát államtitkár úrnak mondom, hogy a versenytörvény és a büntető törvénykönyv összhangját lehet, hogy célszerű lenne megteremteniük, ha további eredményeket akarnak elérni a kartellellenes fellépésben.
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordított 2010-ben, nagyon helyesen, a sérülékeny fogyasztók fokozottabb védelmének biztosítására, így a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, megtévesztő reklámok elleni fellépésre, nagyobb hangsúlyt fordított egészségügyi, pénzügyi biztosításokra, a hungarikumok védelmére, illetve az úgynevezett magyar minőség védelmére.
(10.40)
Sajnos továbbra is sok a megtévesztő reklám. 2010-ben is a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása kapcsán volt a legtöbb beavatkozás, és ez nem volt összhangban a bírságolt összeggel. Tehát nem azt mondom, hogy a kartell 9,6 milliárdos bírsága nem helyénvaló, de ezen a területen az esetekhez képest viszonylag mérsékelt a fellépés. 2010-ben számtalan félrevezető reklámmal bombázták a fogyasztókat. A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordított azokra a reklámokra is, amelyek jelentős pénzügyi előnnyel, alacsony pénzügyi kockázattal vagy az ingyenesség látszatával félrevezették a fogyasztókat. 2010-ben is - az előző évekhez hasonlóan - sajnos nap mint nap elszenvedik a fogyasztók azokat a megtévesztő reklámokat, amelyek a termékek gyógyító hatását, betegséget megelőző hatását valótlanul vagy túlhangsúlyozottan mutatják be. Ezek a reklámok különösen kifogásolhatók erkölcsileg, mert a beteg, gyógyulásra váró embereket a gyógyulás reményében anyagi erejüket is meghaladó kiadásokra serkentik, akik a - nem valós - eredmények reményében indokolatlan költségekbe verik magukat.
A hivatal feltárta sok esetben, hogy a reklámban szereplő vizsgálati eredmény szubjektív vagy objektív hatékonyságú vizsgálat eredménye, és a reklám állításával összhangban vannak-e a vizsgálati eredmények, az adott vállalkozások tudják-e bizonyítani állításuk valódiságát. A Versenyhivatal az elmúlt években is fellépett a versenyt korlátozó partnerek ellen, és itt már vissza kell hivatkozni, hogy a kartellek nemcsak azért károsak, mert jelentős pénzügyi veszteségeket okoznak, hanem a piaci működés lényegét, a verseny halálát idézik elő, ezért Magyarországon, ahogy említettem, már az 1931-ben elfogadott törvény is fellépett a versenykorlátozó megállapodások ellen, létrehozták a kartellbíróságot, amely pénzbírsággal sújtotta a kartellező vállalatokat. Ez az eredeti törvény a 14. §-ában rögzítette, hogy többszöri pénzbírság esetén a kereskedéstől, iparűzéstől végképpen vagy határozott időtartamra eltiltást is ki lehet mondani. Egyelőre ez még Magyarországon és világviszonylatban sem működik, hogy a nemzetgazdaságoknak jelentős veszteséget okozó kartellek szereplőit kizárják a további tevékenységből.
A versenypártolás kiemelt feladata a beszámoló szerint is és a versenytörvény szerint is a Gazdasági Versenyhivatalnak. Ezen a területen 210 előterjesztést kapott véleményezésre a Gazdasági Versenyhivatal 2010-ben, 25 százalékkal kevesebbet, mint 2009-ben. 77 olyan jogszabály jelent meg, amelyet a Gazdasági Versenyhivatalnak véleményeznie kellett volna, de nem küldték meg részükre. Erre szeretném felhívni a kormányoldali képviselőtársaim figyelmét, hogy a jogalkotásnak van olyan menete, amelybe a szakmai hivatalokat a törvény erejénél fogva be kell vonni, ennek önök nem tettek eleget, a Gazdasági Versenyhivatal esetében 77 jogszabályt nem volt alkalmuk véleményezni. A megküldött 210 előterjesztésből 52 a piacok működése szempontjából nem volt különösebb hatással, tehát attól tényleg el lehetett tekinteni, de jó, ha ezt az érintett hivatal mondja ki.
A versenykultúra fejlesztése a következő nagy terület. A Versenykultúra Központ, szakmai programok szervezése, illetve a versenykultúra fejlesztésében részt vevő más személyek pályázati úton történő támogatása területén 2010-ben is aktív tevékenységet végzett a Gazdasági Versenyhivatal, folytatta a korábbi évek kiváló színvonalú munkáját. Hasonlóképpen folytatta a tevékenységét az OECD Magyar Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ, 2010-ben összesen 11, a versenyhatóságok legfontosabb hatásköreit, valamint a versenyjog területén bevált gyakorlatokat előtérbe helyező esemény zajlott, ami elismerésre méltó.
A bevezetőmben formai hibaként jelöltem meg, hogy kikerült a verseny szabadságának érvényesülésével kapcsolatos hivatkozás, de ugyanakkor ez tartalmi kérdés. Tehát az elmúlt év parlamenti gazdasági jogalkotása több területen a verseny szabadságának a korlátozását eredményezte. Nem tudom, hogy ez közvetlen kapcsolatba hozható-e azzal, hogy a Fidesz-kormány tevékenységét a növekvő árak jellemzik - biztos, hogy ennek több esete van, több oka van. Tehát én nem akarok egyenlőségjelet vonni, hogy növekvő árak egyenlő Fidesz-kormányzat, az más kérdés, hogy a fogyasztók ezt így érzik, de annak, hogy a verseny - mint a piacgazdaság meghatározó eleme - szabadon működik-e, vagy bizonyos állami beavatkozások révén csökken a szabadsága, messzemenő hatásai lehetnek. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a vizsgálatában a Gazdasági Versenyhivatalnak fontos szerepe van, és önök ezt a szerepet most nem biztosítják. Tehát figyeljenek jobban a hozzáértő emberek szavára, ott ülnek a Gazdasági Versenyhivatalban, kérdezzék meg őket.
A jelentés a további évek beszámolóitól eltérően nem nyújt átfogó képet az egyes ágazatokkal kapcsolatos általános tapasztalatokról. Erre én rákérdeztem a tegnapi gazdasági bizottsági vitában, és az elnök úr tartalmi választ adott, amit én köszönök, hogy meglehetősen sok ismétlést tartalmaztak ezek az ágazati jelentések. Azt gondolom, hogy ez megnyugtató, mert most, ha nem készülnek el az ágazati jelentések, akkor nincs mód leírni azt, hogy hol van visszalépés. A korábbi években, amikor megnyugtató volt, hogy nincs visszalépés a verseny működését illetően, az egy jó eredmény volt, mi visszalépést látunk, különösen az egészségügyi ellátórendszer átalakulásával összefüggő területeken. Ezt önök is megállapítják egyébként az előterjesztésük 271-277. bekezdésében, amely szerint, idézem: “A piaci koordináció és a verseny indokoltnál nagyobb mértékű, megfelelő érvekkel és hatáselemzésekkel alá nem támasztott háttérbe szorítása - különösen a gyógyszerforgalmazással kapcsolatban - várhatóan negatív hatást gyakorol az ágazat teljesítményére, növelve az ellátás költségeit és rontva annak minőségét.” Én azt hiszem, hogy ez egy nagyon lényeges megállapítása az elmúlt évi beszámolónak, és figyelni kell a korrekcióra is.
A gyógyszertárak működésével kapcsolatban rögzíti a GVH, hogy a tulajdonlásra vonatkozó korlátozások nincsenek összhangban a tényleges érdekkonfliktusokkal, másrészt nincsenek összhangban az európai normákkal. Tehát erre azért tessenek odafigyelni! A gyógyszertárakban forgalmazható termékek körének szűkítésével kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal rögzítette, hogy az intézkedés indokolatlanul növeli a gyógyszer-kiskereskedelem költségeit, rontja az ellátást, különösen az alacsonyabb népességű vidéki területeken. Tehát nagyon szakmailag, de ez a jelentés bemutatja, hogy önök kárt okoztak, amikor a gyógyszerlobbinak, a gyógyszerészlobbinak engedve szűkítették a versenyt a gyógyszerellátás területén. Tessék ebbe jobban belemerülni, meg megkérdezni a választóikat, az is egy nagyon közvetlen visszacsatolási lehetőség.
(10.50)
A jelentés szerint a Gazdasági Versenyhivatal üdvözli az álmoratórium bevezetését a villamosenergia- és a földgázágazatban, ami azért érdekes, mert ez egy paradigmaváltást jelent. Az Európai Unió úgy gondolja, hogy a verseny az energetika területén is alacsonyabb árakhoz vezet. Önök ezt egy fordított úton képzelik el, volt már erről tapasztalatunk. Nem akarok a nagyon régi tapasztalatokra utalni, amikor rendszerváltás lett a vége, de próbálkoztak ezzel 1998-2002 között, aminek IK-, importkorrekciós költség lett a vége. Kérdés, hogy a Gazdasági Versenyhivatal tényleg arra a törvényre gondol-e, amelynek összeállításakor jelentős hiba csúszott a hivatkozásokba.
A hatástanulmányok hiánya a pénzügyi szolgáltatások szabályozása során. A Versenyhivatal számára nem vált ismertté, különösen a pénzforgalmi szolgáltatások, lakás-takarékpénztárak szabályozásával kapcsolatban a tervezett intézkedések társadalmi és költségvetési hatása. Sajnálattal jelentem, hogy sajnos a parlament számára sem vált világossá. Tehát szeretném az önök figyelmét felhívni, hogy követeljék meg Matolcsy György miniszter úrtól, követeljék meg az előterjesztőktől, hogy legalább önök jussanak a hatástanulmányok ismeretéhez, készítsék ezeket el, küldjék meg a Versenyhivatalnak, ne vaktában hozzák ezeket a törvényeket.
A fogyasztóvédelmi szabályozással kapcsolatban a versenyhivatali jelentés elismeri a korábbi erőfeszítéseket, de rögzíti, hogy érdemi előrelépésre, átfogó, alapfilozófiájában és rendszerében is megújuló szabályozásra lenne szükség, amit a magunk részéről messzemenően támogatnánk. Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Versenyhivatal példás tevékenységet mutat a bejelentéseket követő vizsgálatokban.
Ezen túlmenően mi szeretnénk javasolni, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan kockázatelemzés alapján saját tematikus vizsgálatokat is végezzenek. Ezek olyan tapasztalatokat hozhatnak, amelyeket érdemes aztán a jogalkotásba is bevezetni, tehát lépjenek ki a csak jogalkalmazói szerepből (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), a kezdeményezői szerepet is nagyobb mértékben vállalják.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
