DR. JUHÁSZ MIKLÓS
DR. JUHÁSZ MIKLÓS
DR. JUHÁSZ MIKLÓS, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Elnök Úr! A Gazdasági Versenyhivatal tevékenysége alapvetően három pilléren nyugszik. A legfontosabb - és ez adja a feladataink túlnyomó részét - a jogalkalmazás, a hatósági eljárások és az engedélyezések. A második terület, ahol fontos szerepe van a hivatalnak, a versenypártolás, ez röviden a jogszabályok, előterjesztések versenyszempontú véleményezését jelenti. A feladatok harmadik elemét a versenykultúra terén végzett tevékenység teszi ki.
Ami a jogalkalmazást illeti, az elmúlt évre a hivatal két prioritást határozott meg: egyrészt a kartellekkel szembeni határozott eljárást, másrészt pedig a sérülékeny fogyasztókat érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elleni fellépést. Mi indokolja e célok kitűzését? A kartellek azáltal, hogy felosztják a piacot a kartellező vállalatok, egyeztetik áraikat, rendkívül komoly nemzetgazdasági károkat okoznak.
A sérülékeny fogyasztókról néhány szóban, kik is ők valójában. Ilyennek tekintjük azokat a személyeket, akik életkoruknál, egészségi állapotuknál, szociális, anyagi helyzetüknél fogva különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Aki beteg, és azt látja, hogy egy adott termék gyógyulást hozhat, könnyen megvásárolja azt, hiszen ki az, aki nem szeretne meggyógyulni. És ez nemcsak azért káros és veszélyes, mert esetleg haszontalan árut és szolgáltatást veszünk, hanem azért is, mert esetleg bízik a gyógyhatásban, és mellőzi más eljárás alkalmazását, a hagyományos konzervatív kezelést.
Ugyanez a helyzet a rossz anyagi helyzetben lévő fogyasztókkal is. Azok a személyek, azok a hirdetések - és itt most a fogyasztói csoportokra gondolok példaként -, amelyek akként hirdetik magukat, hogy akár BAR-listás adósok is hitelhez juthatnak a közreműködésükkel, a történet végén még nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen miután beléptek a fogyasztói csoportba, s nem azt kapják, amire számítottak, utóbb értik meg, hogy hosszú távra kötelezték el magukat.
Úgy gondolom, hogy mindkét terület, a kartellek elleni küzdelem és a sérülékeny fogyasztók védelme prioritásként történő meghatározása indokolt, és ez a jövőben is kiemelt szempontként fog szerepelni a hivatal célkitűzései között. Kétségtelen, hogy a nagy összegű bírságok kiszabására elsősorban a kartellező vállalatokkal szemben kerül sor. Egy nagy kartellügy, egy nagy összegű bírság jelentős médiaesemény is egyben. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztók védelme, az őket érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elleni küzdelem kevésbé lenne fontos a klasszikus antitrösztügyeknél. Míg a kartellezés hátrányos hatásai áttételesen jelennek meg, az úgynevezett - idézőjelben - kisebb súlyú fogyasztós ügyek közvetlenül hatnak mindenkire, közvetlenül hatnak az emberekre, ezek káros következményeit közvetlenül érzékelik.
E rövid bevezető után engedjék meg, hogy néhány számszerű adatot mutassak be a hivatal jogalkalmazási tevékenységét illetően. Az elmúlt évben 132 versenyfelügyeleti eljárást zártunk le, ebből 94 érdemi határozatot hozott a Versenytanács és 38 megszüntetésre került sor. Ezek részben vizsgálói, részben pedig versenytanácsi szakaszban történtek.
A megszüntetéssel zárult ügyek közül 9 kötelezettségvállalás volt, ami azt jelenti, hogy az eljárás alá vont, a hivatal beavatkozását elkerülendő vállalja, hogy eleget tesz a versenyjogi elvárásoknak, például visszatéríti vagy megtéríti a fogyasztóknak okozott kárt, magatartását összhangba hozza versenyjogi előírásokkal. Ezekben az ügyekben a hivatal utóvizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont teljesítette-e a vállalását. Formailag ezekben az ügyekben tehát megszüntetést látunk és megszüntetést mutat a statisztika, tartalmukat, lényegüket tekintve azonban véleményem szerint ezek ugyanolyan ügyzárásnak minősülnek, mint az összes többi érdemi döntés.
Közel 10,5 milliárd forint összegű bírságot rótt ki a jogsértő piaci szereplőkre az elmúlt évben a hivatal. Ennek több mint 90 százalékát két kartellügyben, az úgynevezett vasúti kartell- és a malomkartellügyben szabta ki. A lezárt ügyek többsége - a korábbi évekhez hasonlóan - a fogyasztóvédelem területét érintette, ez közel 50 százalékát teszi ki, míg a fennmaradó ügyek kétharmada fúziós ügy volt, emellett 13 kartellügyet és 13 erőfölényes ügyet zárt a hivatal. A 13 kartellügyből 6-ban került sor beavatkozásra.
A továbbiakban néhány tipikus és jellemző ügycsoportról szólok röviden.
Hasonlóan a korábbi évekhez, 2010-ben is figyelemmel kísértük a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos területet. Három bank ellen indult eljárás, ezek során a bankok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos gyakorlatukat megváltoztatják, magatartásukat összhangba hozzák a versenyjogi szabályokkal. Ezekben az esetekben tehát, ahogy az előbb említettem már, kötelezettségvállalásról volt szó. Két hasonló témájú, korábbi években hozott ügyben folytatott utóvizsgálatot a hivatal, ezek során megállapította, hogy az eljárás alá vont pénzintézetek kötelezettségvállalásuknak eleget tettek.
Felléptünk olyan ügyekben is, ahol a pénzügyi szolgáltatást nyújtó piaci szereplő a kamat mértékére vonatkozóan valótlan állítást tett közzé, illetve amelyben az ajánlott pénzügyi termékkel kapcsolatos feltételeket, kockázatokat nem jelenítette meg megfelelően a pénzügyi szolgáltató.
(10.00)
Általánosságban elmondható, hogy bár a pénzügyi tevékenységgel, szolgáltatásokkal kapcsolatos hatósági feladatok elsősorban a PSZÁF hatáskörébe tartoznak, a GVH a korábbiakhoz hasonlóan az elmúlt években is figyelemmel kísérte e téren a piaci folyamatokat.
Az infokommunikációs piacot érintő eljárások jó része a mobilszolgáltatók által adott tájékoztatások félrevezető, megtévesztő, félreérthető jellegével volt kapcsolatos. Hat ilyen ügyben született az elmúlt évben versenytanácsi döntés. Úgy tűnik, hogy egyre gyakoribbak a betelefonálós, interaktív műsorokkal kapcsolatos kifogások, és ezekre a jövőben várhatóan nagyobb figyelmet kell majd fordítanunk.
A kiskereskedelmi áruházláncok beszállítókkal szembeni magatartását is érintette az elmúlt évben néhány utóvizsgálat. Ezek a visszáruzási gyakorlattal, a díjrendszer alkalmazásával, kedvezmények előírásával voltak kapcsolatosak. A 2010-ben lefolytatott utóvizsgálatok három áruházlánc esetében állapították meg, hogy nem teljesítették vállalt kötelezettségeiket, ezért a hivatal velük szemben bírságot szabott ki.
Külön csoportot képeznek a magyar termékkel kapcsolatos fogyasztói jelzések. Ezek az elmúlt év második felétől kezdtek érkezni a hivatalhoz. Az első ilyen eljárás 2010 szeptemberében indult. Az érdemi döntés ebben az évben született meg, és úgy tűnik, hogy a jövőben ez a terület egy fontos területe lesz a hivatal érdeklődésének. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy egyre több az olyan vásárló, aki tudatosan keresi, választja a hazai terméket. A kérdéssel kapcsolatos jogszabály megalkotása, amely folyamatban van, nyilván segíthet majd nekünk is az ügyek megítélésében, azonban a hivatal ennek hiányában is fel tud lépni az Fttv. és a Tpvt. alapján. Ilyen esetekben abból indulunk ki, hogy egy átlagfogyasztó helyébe képzeljük magunkat, ez az átlagfogyasztói teszt, és ehhez különböző felmérések, kutatások adnak támpontot, ennek alapján megállapítható, hogy a fogyasztók túlnyomó része például azon terméket tekinti magyarnak, amely magyar alapanyagból készült, illetve magyar vállalat terméke.
Az elmúlt évben 43 fúziós ügyben hozott érdemi döntést a Versenytanács, két esetben megszüntetéssel zárult az eljárás. Ezek az ügyek gyakran mélyreható piaci elemzéseket igényelnek a várható következmények feltérképezése miatt. A legjelentősebb ilyen jellegű ügyek - csak felsorolásszerűen - érintették a gázszolgáltatás területét, a televíziós kábelszolgáltatást, a cement-, transzbetongyártást és az élelmiszeripart.
A GVH tevékenységének második elemét az úgynevezett versenypártolás adja. Ez, amint az előzőekben említettem, törvények, jogszabályok, előterjesztések versenyszempontú véleményezését, illetve bizonyos esetekben a hatósági határozatok jelentős piaci erőre vonatkozó meghatározásában való közreműködést jelenti. Az elmúlt évben 210 előterjesztés, jogszabálytervezet került hozzánk véleményezésre. Ezek közül hozzávetőleg minden hatodikra, 33-ra tettünk észrevételt.
Nagyon röviden, említésszerűen utalok azokra a leglényegesebb területekre, amelyek tekintetében a hivatal versenypártolási véleményezéssel élt: az egészségügyi rendszer átalakításával, a gyógyszerek egymás közti helyettesíthetőségével, a közbeszerzési törvénnyel, a magyartermék-, hungarikum-jogszabályokkal kapcsolatban véleményeztünk jogszabálytervezeteket.
A GVH tevékenységének a harmadik lába a versenykultúra fejlesztése. Ezt külön szervezeti egység, a Versenykultúra Központ koordinálja. A hivatal e téren folytatott tevékenysége magában foglalja a versennyel, a versenypolitikával és versenyjoggal kapcsolatos általános tájékozottság növelését, a tudatos fogyasztói döntéshozatal elősegítését, a versenyhez való általános viszonyulás javítását, valamint a verseny és fogyasztói döntéshozatal közgazdasági, jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai tevékenységek támogatását. E feladatkörét ellátva támogatta az elmúlt évben a hivatal Richard Whish Versenyjog című művének magyar nyelvű megjelenését, szakmai rendezvényeket szervezett, Versenytükör címen időszaki lapot ad ki, tematikus konferenciák, kiadványok rendezésére, illetve kiadására került sor. Támogatjuk a kapcsolódó tudományos és oktatói pályázatokat is. A Versenykultúra Központ évek óta végeztet felméréseket a lakosság, valamint a versenyhivatali munka szempontjából kiemelt célcsoportok, vállalkozók, jogászok, gazdasági újságírók, közigazgatási szakemberek körében.
A 2010 őszén elkészült felmérés szerint - ez egyébként elérhető a honlapunkon - látható, hogy a lakosság a versenyjogi ismereteket illetően meglehetősen alultájékozott, hiszen a felmérésből kitűnik, hogy az átlagos fogyasztók 71 százaléka egyáltalában nem tájékozott a hazai versenyszabályozással kapcsolatban.
A társhatóságokkal való kapcsolatokról, az együttműködésről röviden. Évek óta együttműködési megállapodás él a társhatóságokkal. Itt elsősorban a Fogyasztóvédelmi Hatósággal, a PSZÁF-fal, a Magyar Energia Hivatallal, az NMHH-val, a Nemzeti Bankkal és a NAV-val állnak fenn ilyen határozatok. Ezeket az elmúlt évben áttekintettük, a frissítésükre, a felújításukra sor került. Az elmúlt évben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal is elkezdtünk előkészíteni egy együttműködési megállapodást. Törekszünk arra, hogy a jövőben nagyobb hangsúllyal jelenjenek meg a civil fogyasztóvédelmi szervezetek a Versenykultúra Központ tevékenységében. Ez a források hatékonyabb kihasználását is elősegítheti, és esetleg az érintett társhatósággal közösen is fel tudunk itt lépni.
A nemzetközi kapcsolatokat illetően a GVH a nemzetközi versenyjogi intézményrendszerbe integrálódott. Az uniós versenyjog alkalmazásához kapcsolódóan a nemzetközi együttműködés egyik fő iránya az európai versenyhálózathoz köti a hivatalt, emellett természetesen más nemzetközi versenyhálózatnak, a fogyasztóvédelmi és felügyeleti hálózatnak is tagja a GVH. Emellett természetesen az OECD versenyrészlegével is szorosan együttműködünk. Több munkacsoportban részt veszünk.
Bár a nemzetközi kapcsolatrendszert illetően utolsóként említem, jelentőségét tekintve mindenképpen az egyik legfontosabb eleme e tevékenységünknek az OECD-vel közösen létrehozott Regionális Oktatási Központ, röviden a ROK. A Versenykultúra Központ keretében működő szervezet öt évvel ezelőtt jött létre az OECD-vel kötött megállapodás alapján. Tevékenységének célcsoportjai egyrészt a kelet-európai és a balkáni térség országainak versenyhatósági szakemberképzése, közép-európai versenyjogi kezdeményezés, és emellett az Európai Unió tagállamaiban versenyjoggal foglalkozó bírák képzése. A ROK révén elmondhatjuk, hogy Magyarország és a GVH szellemi központként vezető szerepet kapott a régión belül az átmeneti gazdaságok fejlesztésében való részvétel és technikai segítségnyújtás terén. Hogy ennek a jelentőségét és a súlyát jobban megértsük, elmondom, hogy ilyen versenyközpont egyedül a Távol-Keleten az OECD-hez kapcsolódóan csak egy országban, Dél-Koreában működik.
Tisztelt Országgyűlés! Mondandóm végére értem. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
