DR. JUHÁSZ MIKLÓS
DR. JUHÁSZ MIKLÓS
DR. JUHÁSZ MIKLÓS, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden; azt nem tudom megígérni, hogy mindenre reagálok, mert annyi minden hangzott el, hogy nehéz lenne. Kaptunk hideget, meleget; inkább hideget. Őszintén szólva, azt nem gondoltam, hogy a beszámolónk külső kék színe eléri azt az ingerküszöböt, hogy itt megemlítsék, de ugyanígy gondolom, hogy az én nyakkendőm vagy a képviselő úr nyakkendője sem az a szint, amiről talán itt beszélnünk kellene.
Ezek után akkor nézzünk néhány konkrét dolgot! Már a tegnapi napon is felvetődött és a mai napon is Józsa képviselő úr részéről a beszámolónk 287. pontjában említett azon kérdés, amelyben a Versenyhivatal üdvözölte a közösségi szabályok részletező átültetését. Erről van szó, nem másról, semmilyen más politikai megrendelésnek nem tett eleget a Versenyhivatal. Itt egyszerűen arról volt szó, hogy a villamosenergia-törvény és a gáztörvény módosításával kapcsolatban átvettük az EU-szabályozást, és ennek örült a Versenyhivatal a beszámolójának ebben az említett pontjában.
Időrendben haladva: elhangzott az a kérdés is, hogy a PSZÁF és a GVH közötti hatáskört illetően hogyan alakul a helyzet. Azt kell mondanom általánosságban, hogy minden olyan esetben, amikor bankokról, pénzintézetekről van szó, tehát a jogalanyokat illetően, akkor mindig a PSZÁF jár el. Nyilván vannak átfedések; ilyen átfedés lehet például akkor, amikor az érdemi verseny érintettségéről van szó. Azok az ügyek tehát, amelyekről a beszámolóban beszéltünk, azért kerültek a GVH asztalára, és azért foglalkozhattunk vele, mert a verseny érdemi érintettsége vetődött fel, azáltal, hogy hosszú távú szerződésben nem tudott választani az adott fogyasztó, mert olyan röghöz kötöttséget tartalmazott a szerződés, hogy nem tudta azt mondani, hogy fogyasztót váltok. Az a piaci szabadság tehát, az a döntési szabadság, amely a fogyasztót megilleti, és amelyet a versenynél védenünk kell, nem valósult meg. Egyébként sajnos az én esetemben is volt ilyen; ha nem lett volna egy ismerősöm, akkor én sem tudtam volna egy ilyen jelzálogszerződésből kimászni. Ez a válaszom tehát, hozzátéve, hogy kétségtelen, hogy a PSZÁF-fal és az NFH-val való hatásköri kérdések tekintetében gyakran vannak átfedések. Ez egy elég nehéz kérdés, és az ügyfélszolgálat ebben valóban sokat fog tudni segíteni.
Azt is szeretném elmondani, hogy most egy olyan beszámolóról beszélünk, ami egy olyan vezetés alatt történt, amikor mi még nem voltunk a hivatal élén. Ez se nem enyhítő, se nem súlyosbító körülmény, csak tényszerűen mondom. Amikor tehát itt elhangzik például az a kérdés, amit én magam is felvetettem, hogy erőfölényes ügyekben nincs beavatkozás a GVH részéről - nem volt itt a képviselő úr -, ez azért árnyalja a képet, hogy három esetben kötelezettségvállalásról volt szó, egy esetben jogszabály rendezte a kérdést, tehát ezek valójában egyfajta beavatkozás jellegű intézkedések; mindemellett magam is egyetértek azzal, hogy ennek érdemes utánanézni, hogy miért volt ilyen a gyakorlatunk, érdemes-e, lehet-e ezen változtatni.
Az eszközrendszer és a szankciórendszer alkalmazását illetően nekem a hivatal elnökeként nyilván nincsen arra ráhatásom, hogy milyen összegű bírságot szabjon ki a hivatal. Magam is egyetértek azzal, hogy az 1-2 milliós összegű bírságok egy nagy áruházláncot vagy egy bankot kevéssé rettentenek el attól, hogy adott esetben jogsértő magatartást tanúsítsanak. Azt azonban látni kell, hogy két konkrét ügyben is a közelmúltban 30 milliós bírság kiszabására került sor - illetve 16 milliós bírságra ugyanolyan áruházlánccal kapcsolatban, amelyről a beszámoló is említést tesz -, tehát úgy tűnik, hogy egyfajta más vagy szigorúbb alapállás felé mozdult el a vizsgálók vagy az érintett döntést hozó részéről, mert itt ezek a bírságok kicsit súlyosabbnak tűnnek.
Elhangzott az is, hogy a beszámoló említi a magyar termék kérdéskört, de nem említ egy csomó olyan kérdést, amely a tavalyi évben nem fejeződött be, és ilyen volt a magyar termék is. Ez igaz, csak magyar termék ügyben tudtunk mit mondani, MOL-ügyben nem tudok mit mondani; MOL-ügyben csak annyit tudok mondani, hogy folyamatban van. Abban viszont igaza van a tisztelt képviselő asszonynak, hogy lehetett volna a lakás-takarékpénztárról beszélni, mert az valóban befejeződött időközben. Ezzel kapcsolatban egy részletes anyagot elkészítettünk, elküldtük az érintett minisztériumoknak, és ez az egyik bizottsági ülésen szóba is került.
Ami tegnap is felvetődött, az összehasonlító honlapok, amivel magunk is egyetértünk; köszönjük szépen az észrevételt, dolgozunk rajta. Egy munkacsoportot hoztunk erre létre. Azt hiszem, hogy ez valóban egy hasznos kérdés lenne.
Informátori díj: az informátori díjat szerintem egy kicsit korai még temetni, vagy kimondani róla bármit, tavaly áprilisban vezették be. Ha azt vesszük, hogy bármilyen ügy - kartellügyről is lévén szó - viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, azért nehéz azt mondani, hogy egy gyakorlatilag másfél éves időintervallum után azt ki tudjuk jelenteni, hogy ez jól működik vagy rosszul működik. Nyilván oda kell majd arra figyelni, hogy ez hogyan válik be, de az az alig több mint egyéves időintervallum még kevés ahhoz, hogy mérleget vonjunk.
A versenypártolás tekintetében elhangzott a büntetői konzekvenciák és a versenyjogi szankciók nem megfelelő összhangja. Teljes egészében egyetértünk. Ehhez hozzáteszem, hogy a közbeszerzési törvény említett paragrafusa, a 20/A. § sem igazán teszi érdekeltté az ajánlatkérőket abban, hogy hozzánk forduljanak. Gondolkozzunk az ő fejükkel! Ha most kétszer 6 hónapra vagy akármilyen időre meghosszabbodik ez az eljárás, mitől lesz neki az az érdeke - akár egy önkormányzatnak, akár bármilyen állami szervnek, beruházónak -, hogy akkor még tovább várjunk? Ez egyszerűen ebben a formában valóban újragondolást igényel.
Igazából nem szívesen reagálnék konkrét ügyekre, amiben a képviselő úr volt a jogi képviselő. Itt most nyilván majd egy bírósági eljárás fog következni. Nem tisztem az, hogy minősítsem az ügyet, hiszen ez egy konkrét eljárás, ebben majd egy döntés fog születni, és szerintem nem erre a fórumra tartozik. Ezzel kapcsolatban amit valóban megfontolandónak tartok, amit valóban hasznosnak tartok és köszönettel veszem, az az időszerűség, nevezetesen az, hogy törekednünk kell arra, hogy a döntések megfelelő időtartamban szülessenek meg; ezzel egyet tudok érteni, és azzal is, hogy ezek megfelelő időtartam alatt leírásra kerüljenek, és kézbesítésre kerüljenek a felekhez.
Elhangzott a fogyasztói jelzések kezelésével kapcsolatban a panasz és a bejelentés. Elnézést kérek, nem tudom, hogy most ki mondta, csak próbálok visszaemlékezni. A bejelentésekkel kell foglalkoznunk, és elhangzott az is, hogy tulajdonképpen mi a panaszokat nem mérlegelhetjük, és ha a versenyjogi jogsértés gyanúja fennáll, akkor igenis meg kell indítani az eljárást. Ez lehetséges lenne, de akkor nem 125 fővel kellene dolgoznunk. Tessenek szívesek lenni nekem megmondani, hogy ha van egy falusi temető, ahol valaki kizárólagos helyzetben van, és egy évben van 25 temetés, akkor ezzel foglalkozzak, vagy foglalkozzak esetleg egy ágazati vizsgálattal. Azt gondolom tehát, hogy itt mindenképpen be kell iktatnunk valamiféle prioritásrendszert, vagy pedig olyan humán erőforrást és egyéb anyagi erőforrást biztosítani a hivatal részére, amely nem teszi szükségessé ezt a mérlegelést. Hozzáteszem, néha úgy éreztem magam, minthogyha a GVH egyfajta aszpirin lenne, ami mindenre jó gyógyszer, de ezek nem mi vagyunk, úgyhogy ez egy tévedés.
Elhangzott a hatékonyság kérdése. Valóban, a tavalyi költségvetési bizottsági ülésen is megkapta ezt a kérdést az én elődöm, hogy hogyan mérjük a GVH hatékonyságát. Én nem értek egyet azzal, hogy csak és kizárólag a bírságok alapján mérnénk a hivatal hatékonyságát. A bírság egy nagyon jelentős szempont, de ennek még számtalan más aspektusa is lehet. A piaci szereplők felé egy jelzés, akár csak egy olyan jelzés, hogy például a hivatal eljárást indított valaki ellen, nagyon fontos lehet, mint ahogy meg is kaptam ezt a szemrehányást vagy észrevételt a Márkaszövetség egyik közgyűlésén, hiszen egy jó nevű cég számára, aki, tételezzük fel, be akarja tartani a szabályokat - és nyilván azért ők vannak többségben -, már az is jelentős érdeksérelemmel jár, ha kiderül, hogy ellene eljárás indult.
Még egy dolog a kis- és középvállalkozások védelmével kapcsolatosan.
(13.30)
Igazából a Versenyhivatal olyan alapon nem nagyon tud disztingválni, hogy valaki kék szemű vagy zöld szemű, és hogy ilyen vagy olyan jogi személyiséggel bír, tehát függetlenül attól, hogy az adott szereplő, piaci szereplő magyar vagy nem magyar, beléptünk az EU-ba, ebből az következik, hogy ha sérti a versenyjogi szabályokat, akkor nekünk el kell járni. Úgy gondolom, hogy ez a kérdés természetesen rendezhető valamilyen formában, de nem egy jogalkalmazó szintjén és nem a Versenyhivatal szintjén.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, röviden ennyit szerettem volna mondani. (Taps.)
