GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt versenyhivatali Elnök Úr! Bocsánat, nem látom, de valószínűleg itt van. Az első mondatom, mivel együttes vita van, és nem tudom, hogy ki képviseli most a gazdasági bizottságot éppen a határozati javaslat előterjesztésében... - Aradszki képviselő úrhoz: szeretném az ön figyelmébe ajánlani, hogy a versenyhivatali beszámoló címét meg a határozati javaslatot összhangba kellene hozni. Ehhez mi be fogunk nyújtani egy módosító javaslatot, csak az a gondom, hogy mint ellenzéki indítvány, félő, hogy ugyanarra a sorsra jut, mint minden más. Itt a Ház falai között azonban kell erről beszélnünk, hogy egy parlamenti bizottságnak kell annyira igényesnek lennie, hogy ha egyszer a Versenyhivatal benyújtott egy jelentést, akkor a Ház egyik főbizottsága ugyanarról a jelentésről akarjon határozatot hozatni a tisztelt Házzal.
Elnézést kérek, elnök úr, én úgy érzem, hogy az időnk kevés, és azokkal a tételekkel nem foglalkozom, amelyek pozitívak. Az, hogy néhány kritikát fogok elmondani, vagy néhány dologra felhívni a figyelmét, nem azt jelenti, hogy elégedetlen lennék a Versenyhivatal munkájával, de azt gondolom, hogy itt annak van helye, hogy inkább muníciót adjunk a hivatal számára, hogy a jövőben mi az, amire még jobban oda kell figyelni, vagy hol látunk veszélyeket, amelyek a fogyasztókra leselkednek.
Azt gondolom, hogy most egyelőre nagy - és egyre nagyobb lesz - a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a fogyasztókkal szemben, és ennek nagyon sok lábát lehet látni. Azt látom a beszámolóból, hogy önök figyelnek erre, de szeretném hozzátenni - igaza van a hivatalnak, amikor azt mondja, hogy egyik oldalon egy információs aszimmetria van a fogyasztó és a szolgáltató között -, hogy érdemes lenne ebben olyan mélységig elmenni, hogy egyes természetes monopolhelyzetben lévő szolgáltatóknál vizsgálni, hogy a belső üzletszabályzatuk mennyiben járul hozzá, hogy további olcsó, apró trükkökkel nemcsak hogy idegesítik a fogyasztót, hanem a fogyasztótól többletjövedelmet vesznek el, vagy a fogyasztó hihetetlenül nehezen jut el a panaszával, az észrevételével a megfelelő ügyfélszolgálati emberhez.
(12.10)
Szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy talán tegnapi vagy legfeljebb néhány nappal ezelőtti az a bulvársajtóban megjelent statisztika, amely szerint 2-7 perc időtartam telik el, mire egy ügyfél el tud jutni egyáltalán a telefonoshoz, kapcsoljon ide, meg nyomjon ilyen meg nyomjon olyan gombot. Jelentem a tisztelt Háznak, én most egy ilyen ügyet saját kezemmel akarok végigcsinálni, és az ügy végén letenni majd a hivatal asztalára a személyes tapasztalataimat, hogy hogyan lehet visszaélni azzal, amikor azt mondják, hogy a “beszélgetését rögzítjük”, csak éppen mire beszélgetni kezd az ügyfél, addigra megszakad a vonal, és ez bekövetkezik különböző helyeken.
Vagy az a számlázási gyakorlat, amikor az ügyfél megszünteti, felmondja a szolgáltatást, és érdekes módon arra való hivatkozással, hogy a számlázását az adott szolgáltató, mondjuk, a tárgyhónap 25-26-27-én indította el, ezért még a következő hónapban követeli a díjat, holott ez teljesen tisztességtelen, egyszerűen tényleg kimeríti a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát. Arról nem beszélve, hogy az ügyfélnek, mondjuk, a fővárostól 200 kilométerre lévő távolságban az ügyfélszolgálati irodán azt mondják, hogy teljes mértékben igaza van, de nekik nincs intézkedési joguk, ugyanakkor a behajtást a másik kéz már elkezdte; arra van jog.
Tehát ezért mondtam azt, hogy együtt kellene gondolkodnunk, mert ez már nem is a jogszabályok ügye, hanem a belső szabályzatokkal lehet így megkeseríteni azoknak a fogyasztóknak az életét, akik nem elég tájékozottak ebben a kérdésben, márpedig akár a telefonok vagy a pénzügyi szolgáltatások, amiket a képviselőtársaim említettek, bizony érdekesek.
Amiben vitatkoznék, az a közpénzek átlátható felhasználása. Azt gondolom, hogy a Versenyhivatalnak nem az átláthatóság, a felhasználás, a felhasználás szabályszerűsége az, ami érdekes, esetleg a hatékonyság kérdése jöhetne szóba, mert számomra az, hogy verseny van, erősítené azt, hogy ez a hatékonyságot szolgálja.
Itt pozitív példaként említem, amit a vasútépítéssel kapcsolatban tett a Versenyhivatal. Igen, egyik oldalról érezzük, hogy az adófizetők pénzéből mérhetetlen összeget kell a vasút finanszírozására biztosítani, a másik oldalon a néhány monopolhelyzetben lévő vállalkozás még ráadásul összefonódással is megpróbál előnyösebb helyzetbe kerülni.
Amire kíváncsi lennék, elnök úr: szól a beszámoló vagy a jelentés arról, hogy az informátori díjjal milyenek a tapasztalatok. Egy fél mondatot talán, ha a zárszóban mondana, hogy ez a rendszer így, ahogy van, kielégítő, vagy kell-e valamit tennünk, továbblépni a szabályozásban, mert ha pozitívnak értékelem azt, hogy húsz darab bejelentés volt, de valójában amennyi ebből érdemi, az a 10 százalék, az ugyanúgy kettőt jelent, mint az informátori díj megjelenése előtti időszakban. Tehát ez így normális-e, helyénvaló-e, vagy van-e a hivatalnak a mögöttünk lévő időszak tapasztalata alapján javaslata, hogy merre menjünk még tovább?
Nem beszélnék sokat, jobbikos képviselőtársaim beszéltek akár vezérszónoklatban, akár Volner képviselő úr a magyar termék dologról. Igen, szeretném erősíteni, hogy ma már a magyar termék minőséget és több pénzt jelent a kereskedő oldalán, tehát az evvel való visszaélés valójában megjelent a kiskereskedelmi rendszerben.
A következő észrevételem a panaszok és a bejelentések kérdésénél: a mérlegelés nekem személy szerint így nem tetszik, meg a prioritások. Tehát ott számomra, ha panasz és bejelentés van, akkor csak azt vizsgálni, hogy ez valós, nem valós, el kell indulni, vagy nem, és maga a jelentés erről szól valójában... - de akkor nem szép ez, ha azt mondjuk, hogy ja, hát nem olyan panaszt tett föl, ami a prioritásrendszerünkbe beletartozik, akkor az a panasz nem panasz. Nem igaz, nem ezt tükrözi, tehát ezért én úgy érzem, hogy ezt nem kellene. Sokkal szebb az, hogy objektív ismérvek alapján mérlegelnek és eldöntik.
Szeretnék hangsúlyt adni, és nagyon pozitívnak tartom - mert azt hiszem, talán ebben egyedüli utat jár a Versenyhivatal -, hogy a hozzá beérkezett és általa valósnak ítélt panaszt és bejelentéseket továbbítja azokhoz a szervezetekhez, ahol az illetékesség vélelmezhető. Azt gondolom, hogy ez az igazi ügyfélbarát magatartás, ami egy ilyen hivatalnál lényeges, és ez nagyon sokat segít.
A következő kérdésem már valójában a piacszabályozás kérdése. Nem kértem két percre szót, Aradszki képviselő úrral vitatkoztam volna. Képviselő úr, számomra a piac korlátozására tett kezdeményezések akár jogszabályban, akármiben, számomra nem helyettesítik, és véleményem szerint egy piacgazdaságban a játékszabályokat kell egyértelművé tennünk, nem a piacot korlátozni, hanem a játékszabályt. Legyen az árképzés vagy bármilyen más, nem akarom untatni a Házat fölöslegesen itt tételek felsorolásával, hiszem, hogy mind a ketten tudjuk, hogy miről van szó.
Itt akarok kitérni arra a súlyos dologra, ami az elmúlt időszakban történt. Ugyan a jelentés is megemlíti, de azt hiszem, az egyszerű megemlítésnél sokkal súlyosabb az, ami történt az elmúlt időszakban, amikor jogszabályokkal erősítették az önkormányzatok versenykorlátozó magatartását. Tehát miközben van egy hivatalunk, amely ez ellen emeli fel a szavát, itt a Ház ezzel ellentétes jogszabályokat alkot, és ez valószínű, hogy szorosan összefügg azzal, amit a jelentés 269. pontjában találunk, hogy releváns, tehát a piacra lépési feltételek változásával összefüggő releváns törvénytervezetekhez nem jut hozzá a Versenyhivatal.
Az nagyon látványos, nagyon hangzatos, hogy 210 jogszabályt küldtek meg a Versenyhivatalnak, de tisztelt képviselőtársaim, sokkal súlyosabb az a kérdés, amit alkalmaz a Fidesz és kereszténydemokrata kormánykoalíció, hogy képviselőkkel nyújtatnak be nagyon fontos jogszabályokat. Ezzel így most ez a jelentés igazán kézzelfoghatóvá teszi, tetten érhetővé teszi, hogy bizony így kerülik meg azokat a kötelező, a jogalkotási törvény szerinti kötelező egyeztetéseket, amelyekre nagy szükség lenne, mert később a működés során ezek majd problémásak lesznek. Csak szeretnék arra hivatkozni, amikor a közbeszerzési törvényben az egyes jogszolgáltatásokat mentesítették az eljárás alól; bizony ezzel korlátozták számos piacon lévő vállalkozásnak a részvételét, tehát nem helyes ez a magatartás.
Mondhatnám azt összefoglalóan, hogy üdvözlöm azt, hogy a jelentésben ezt ki merte mondani, mert egyéb más helyeken volt olyan érzésem, hogy néhol politikai megrendelés van. Erre hivatkozva… - bocsánat, hogy keresek a jegyzeteim között, azt hiszem, a 287. számú pontban szerepel, igen a 287. pontban, ahol maga a Versenyhivatal is azt mondja, hogy támogatja és üdvözli a kormány lépését. Jelentem, itt a jelentés és a lábjegyzet között konfliktus van, mert amire hivatkozni tetszenek, az a Rogán Antal által benyújtott törvényjavaslat volt, amelynek semmi köze nincs még csak az uniós jogharmonizációhoz sem. Én azt feltételezem, hogy a jelentésben lévő szöveg szerint önök egy 2011-es jogszabályra gondoltak, tehát nagy valószínűséggel itt van némi zavar a szöveg és a lábjegyzet között; erre kellene hogy figyeljenek, elnök úr, ez nagyon fontos.
(12.20)
Tehát visszatérve arra, és ez a befejező mondatom, számunkra nagyon szomorú - és ez a jelentés ezt megerősítette -, hogy a kormánypártok mást tesznek és mást mondanak. Tehát igyekeznek szorgosan, hogy igazolják a miniszterelnök úrnak ezt a kijelentését, hogy nem a szavakra, a tettekre, de valójában egész más a gyakorlat: miközben versenyről és versenyszabályozásról beszélünk, eközben egy olyan fontos szervezetet, mint a Gazdasági Versenyhivatal, kihagynak a jogszabály-előkészítésből.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
