DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az ajánlás 1-3. pontjához szeretnék hozzászólni. Schiffer András képviselőtársam adta be ezeket a módosító indítványokat, elsősorban én az egyessel szeretnék foglalkozni.
Az 1. ajánlás, amit az alkotmányügyi bizottság sajnos nem támogatott, azonban a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatta, véleményünk szerint is támogatandó lenne, és jó lenne, hogyha ezzel kapcsolatosan a többség is meggondolná magát, legalábbis az alkotmányügyi bizottság ülésén elhangzottakkal ellentétben. Egyértelmű az ajánlás 1. pontja, amelyet nem támogatott a bizottság, miszerint a büntetőeljárás során a sértett sajnos nem rendelkezik azonos jogokkal a büntetőeljárás feleivel szemben, vagy velük együttesen nem rendelkezik azonos jogokkal, sőt kifejezetten nagyon kevés az a jog, amelyik a sértettet a büntetőeljárás során megilleti. Amikor az előterjesztés szerint a sértetti jogok bővítése megjelent ebben a jogszabály-módosító javaslatban, akkor mi a magunk részéről ezt mindenképpen üdvözlendőnek tartottuk, viszont itt az a probléma, hogy a sértetti jogok kibővítése e törvényhely szerint kizárólagosan csak a kiemelt ügyekre vonatkozna.
Schiffer András képviselőtársam azonban az 554/O. §-ból kihagyná a “kiemelt jelentőségű ügyben” szövegrészt, és ezzel gyakorlatilag a sértett felszólalási joga a büntetőeljárás valamennyi ügyére egyformán érvényes lenne. Tehát nemcsak a kiemelt ügyekben kapna a sértett többletjogot, hanem a büntetőeljárás valamennyi részében. Mi azt gondoljuk, hogy ezt mindenképpen üdvözlendő lenne bevezetni és elfogadni, tehát nem érdemes a jogalkotónak lezárni és csak a kiemelt ügyekre alkalmazni ezt a sértetti többletjogot, hanem a büntetőeljárás minden részén érvényesüljenek ezek. Szerintem meg kellene gondolni ezt az álláspontot, és valóban biztosítani a büntetőeljárás minden szegmensére, tehát a kiemelt ügyeken kívüli ügyekre is.
A 3. ponttal kapcsolatban Schiffer András képviselőtársam a választottbírósági eljárásokkal foglalkozik, amelyben korlátozná azt a lehetőséget, hogy mikor nem lehet az állami tulajdonnal kapcsolatosan választottbírósági eljárást igénybe venni. Ez egy indokolatlan szűkítésnek tűnik, tehát nem biztos, hogy ezt a javaslatot el kellene fogadni; azonban az 1. pont szerintem mindenféleképpen üdvözlendő és megfontolandó lenne.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
