DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, az uzsorával mint intézménnyel összefüggően számtalan irodalmi példát, idézetet tudnánk sorolni. Nagyon megmozgatja ennek a bűncselekménynek főleg az áldozati oldala valamennyi írónk, költőnk gondolatait, és ez talán nem véletlen, hiszen az ellenszenv, ami az uzsorásokkal szemben megnyilvánul, nemcsak a mi oldalunkról, de talán még a bűnelkövetők oldaláról is fokozottan jelentkezik.
Miért is történhet ez? Nos, még a bűnelkövetők között is megvetésre méltó ez a tevékenység, hiszen az uzsora intézménye, az uzsorás személye általában nem egy-egy elszenvedővel szemben jelenik meg, hanem ennek az “eredményét” nem egy személy, hanem egész család vagy családok szenvedik el. Kihasználva azt a gazdasági nyomorúságos állapotot, amiben az uzsorással valamiféle szerződésbe keveredő személy, személyek nemcsak a saját, hanem egész családjuk egzisztenciáját is veszélyeztetik, ez méltó ebben a közegben, a körükben is a megvetésre.
(13.50)
Ha áttekintjük az elmúlt évtizednyi vagy netalántán évszázadnyi történetét az uzsora megítélésének jogi és társadalmi szempontból, egyfajta ciklikusságot figyelhetünk meg: hol erőteljesebben, hol gyengébben kerül ez a bűncselekmény a törvényhozók látókörébe. Miért is történhet mindez? Egy általános gazdasági helyzethez idomul ez a cselekmény, és mindig, amikor az általános gazdasági helyzet, az egyének, a család anyagi ereje gyengül, a lehetőségei elvésznek, az uzsora intézménye megerősödik, az uzsorások szerepe jelentősebbé válik. Természetesen ezt a gazdasági okok által kiváltott társadalmi helyzetet a jogalkotó mindig a maga képességei, lehetőségei szerint próbálja rendezni, próbálja megoldani, próbál ez ellen küzdeni, és az uzsorával érintetteket megfelelő védelem alá helyezni, így aztán nem véletlen, hogy a hazai jogtörténetben is hol bűncselekmény tényállásaként szerepel, hol pedig kikerül a Btk. szabályozásából ez a cselekmény.
Sajnos az elmúlt időszakban a sok rossz gazdasági döntés, valamint - természetesen nem elhanyagolható módon - a külgazdasági változások hatására számtalan személy, számtalan család szorult arra a látszólag egyetlen megoldásra, hogy uzsorakölcsönökkel próbálta az életét ideiglenesen, ideig-óráig megfelelő biztonságban tartani. Ennek, tudjuk jól, nagy az ára, és természetes, hogy a nemzeti ügyek kormánya észlelte ezt a fokozott társadalmi igényt, hogy ezt a nagyon negatív, nagyon sok rossz következménnyel járó cselekményt üldözze, visszaszorítsa.
Répássy államtitkár úr a szakmai érveléséhez valóban az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság vitájában szakmailag szinte semmi érdemi, azt kritizáló megjegyzést nem fűzött, valóban a vita inkább a gazdasági helyzet kialakulásának időbeli tartamára, illetőleg a felelősök meghatározására szorítkozott. Azt hiszem, jó ez a szakmaiság, hogy valamennyi frakció alapvetően egyetért ezzel a jogszabálytervezettel, hiszen ezt a lassan már tűrhetetlen állapotot valóban a jog eszközeivel is kezelni kell.
Magyarországon az utóbbi időszakban a hitelintézetek olyannyira lecsökkentették azokat a lehetőségeket, hogy az anyagilag bajba jutott családok megfelelő segítséget kapjanak, hogy ezeket részben így, részben pedig - önök is jól tudják, például a lakásvásárlások esetében, a devizaadósok esetében - más módszerekkel próbálja a nemzeti ügyek kormánya megoldani. A szorult helyzetben lévő egyének, családok teljesen kiszolgáltatott állapotában muszáj ezzel a kérdéssel haladéktalanul és a lehető legjobb megoldásra törekedve foglalkozni. Úgy látom, ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy az eddigiekhez képest is súlyosabban, határozottabban és eredményesebben vegye fel a harcot az uzsorásokkal szemben. Bízom benne, hogy a tisztelt képviselőtársaim is, áttanulmányozván a javaslatot, támogatni fogják azt.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
