DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor miniszterelnök úr az Országgyűlés 2011. szeptember 12-ei ülésén ismertette országvédelmi akciótervét. Ennek keretében a kormány zéró toleranciát és egyben hajtóvadászatot hirdetett az uzsorások ellen.
Magyarországon az utóbbi időszakban a gazdasági válság hatására megszaporodtak azok a személyek, akik a hitelintézetektől jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján hitelt már nem kaphatnak. A szorult helyzetben lévő emberek válságos pénzügyi helyzetét kihasználva a bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék.
A nemzeti együttműködés kormányának feladata, hogy a kiszolgáltatott embereket megvédje, és a jog teljes szigorával lesújtson a másokat kizsákmányoló bűnözőkre. Az uzsoratevékenység a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorulókat érinti, azokat, akik olyan nehéz anyagi helyzetben élnek, hogy szinte bármilyen feltételt elfogadnak azért, hogy a pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönnél gyorsabban és könnyebben jussanak pénzhez. Ezt a rossz anyagi helyzetet használják ki az elkövetők, az uzsorások. A gazdasági recesszió tovább erősítette ezeket a folyamatokat, egyre inkább elterjedtek ezek a magatartások, egyre nagyobb számú sértetti kört érintve.
Mindezekre tekintettel döntött úgy az Országgyűlés, hogy 2009. március 1-jei hatállyal új bűncselekményként határozza meg az uzsorakölcsönnel visszaélést. Ennek eredményeként az Országgyűlés az egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló 2008. évi CXV. törvénnyel uzsora-bűncselekmény címmel új tényállást iktatott be a büntető törvénykönyvbe.
A kormánynak elsőrendű feladata, hogy olyan jogszabályi változásokat javasoljon, amelyek igazodnak a megváltozott társadalmi és gazdasági jelenségekhez, illetve igényekhez, biztosítva ezzel a büntető anyagi jog mindenkori időszerűségét és helytállóságát. A szakmai szempontokon túl a társadalomnak is jogos igénye, hogy az elkövetők felelősségre vonása mielőbb megtörténjen.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat a büntető anyagi jog időszerűségének javítására irányuló társadalmi igénnyel összhangban módosítja egyrészt a büntető törvénykönyvet, másrészt pedig a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendeletet.
A társadalmi, gazdasági és jogalkalmazási tapasztalatok alapján a büntető anyagi jog időszerűségének javítása, illetve racionalizálása céljából a törvényjavaslat a következő főbb módosításokat tartalmazza. A büntető törvénykönyv hatályos uzsoratényállásának, a Btk. 330/A. §-ának módosítása révén a büntetőjogi fellépés szigorúbb és következesebb és az új elkövetési magatartásokhoz rugalmasan alkalmazkodó lesz. Az uzsorázás újabb formái ugyanis olyan jelleget öltöttek magukra megjelenésükben, és embertelenségük, kizsákmányoló jellegük miatt olyan súlyos veszélyt jelentenek a társadalomra, hogy uzsora-bűncselekménykénti minősítésüket függetleníteni kellett attól, hogy a cselekményt üzletszerűen követik-e el vagy sem.
A módosítással jelentős szigorítás lép hatályba, hiszen a módosítás eredményeként az új alaptényállást olyan esetben is meg lehet állapítani, amikor az üzletszerűség még nem történt meg, ami egyébként a hatályos szabályozás alapján nem is büntetendő. Az új szabályozás természetesen nem hagyhatja büntetőjogi értékelés nélkül az üzletszerűséget, ami bizonyítása esetén, hasonlóan a bűnszövetségben történő elkövetéshez, magasabb büntetési tétellel fenyegetve a bűncselekmény minősített eseteként kerül a tényállásba.
Az uzsora-bűncselekmény esetén az együttműködő elkövető büntetésének korlátlan enyhítésével a kormány szándéka a felderítés hatékonyságának növelése azáltal, hogy az elkövető érdekeltté válik a hatóság tudomására még nem jutott bűncselekmény bejelentésére és a bűncselekmény hatóság általi felderítésének elősegítésében. Ez utóbbi jogintézményt a Btk. más esetekben is alkalmazza, például a 2012. január 1-jével hatályba lépő költségvetési csalásnál a Btk. 310. §-ában. Ennek beiktatásával, mivel a jogintézmény alkalmazásának alapfeltétele, hogy a hatóságnak még ne legyen tudomása a cselekményről, és a tanúvédelmi eszközök következetesebb alkalmazásával sikeresen vehető fel a küzdelem az uzsoráscselekményeket jellemző magas látenciával szemben.
A polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosításával az előterjesztés megjeleníti az uzsorásszerződést az ügyész közérdekű keresetindítási jogának önálló eseteként. A bírósági gyakorlat az ügyészi perindítás érdemi anyagi jogi feltételének tekinti a közérdek sérelmének orvoslását, vagyis azt, hogy az ügyész a perindítással ne csupán valamely fél érvénytelen szerződés okozta érdeksérelmének kiküszöbölését, hanem azt próbálja elérni, hogy a társadalom egészének vagy valamely közösségének sérelme ne következhessen be, vagy ha már bekövetkezett ez a sérelem, úgy e közösségi sérelem orvoslást nyerjen.
Mások szorult helyzetének kihasználása, különösen, ha e magatartás bűncselekményt is megvalósít, vélhetően elegendő okul szolgálhat az ügyész perindítási jogosságára. Ennek ellenére szükségesnek látszik, hogy a semmis szerződések meghatározott körében a szóban forgó ügyészi jogosítvány gyakorlása ne csupán az egyébként is nehezen körülhatárolható közérdek fogalmának értelmezésén múljon, illetve a közérdek fennállásának bírói mérlegelésén alapuljon, hanem azt maga a jogszabály tegye lehetővé kifejezett rendelkezéssel.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek kiemelésével és rövid bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket, miszerint a javaslat helyes célokat szolgál, a kidolgozott megoldások alkalmasak a kívánt cél elérésére, és az időszerűséget javítva hatékonyabbá teszik mind a büntető anyagi, mind pedig az eljárásjogi fellépést. Hogy ez valóban így legyen, az mindannyiunknak közös érdeke, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
