DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Egyrészt nem vitatom, hogy a bírói gyakorlat, az ítélkezési gyakorlat nem minden esetben felel meg a törvényhozói akaratnak, de azt hiszem, a mi kormányunkon nem kérhető számon az, hogy nem próbálta meg befolyásolni az ítélkezési gyakorlatot, hiszen emlékeznek a középmértékes büntetés visszaállítására vagy más - például a visszaesőkre, tehát a bűnismétlőkre vonatkozó - szigorúbb szabályozásokra.
Ez a javaslat, amely most előttünk fekszik, pontosan azt célozza, hogy az eddigi uzsora-bűncselekmény - ami miatt például ilyen eljárások indulhattak - tulajdonképpen most már a minősített esetbe fog tartozni, hiszen eddig az üzletszerűség az alaptényállásban benne volt, tehát ahhoz üzletszerű elkövetést kellett bizonyítani, és ennek ellenére ilyen csekély büntetéseket szabtak ki. Gondoljon bele abba, képviselő úr, hogy ha a jövőben hasonló eset történik, akkor már a minősített eset miatt fognak büntetést kiszabni, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nem fognak felfüggesztett szabadságvesztést kiszabni.
Egyébként pedig ez egy filozófiai vagy jogfilozófiai vita, hogy a felfüggesztett szabadságvesztésnek van-e értelme. Megítélésem szerint egy hosszú ideig tartó próbaidőnek, tehát egy hosszú időre felfüggesztett szabadságvesztésnek komoly visszatartó ereje van, hiszen azt jelenti, hogy ha még egyszer ilyen vagy hasonló bűncselekmény miatt rajtakapják az elkövetőt, akkor visszakapja a nyakába azt a felfüggesztett büntetést, és még az új bűncselekmény miatt is kiszabnak egy jelentős büntetést, tehát szerintem igenis van a felfüggesztett büntetésnek visszatartó hatása. Talán majd az új büntető törvénykönyv vitájában itt a tisztelt Ház előtt ki is tudjuk fejteni az álláspontunkat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
