DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/4128. számú, uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egy rendkívül fontos problémára kíván megoldást találni. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Ezt már elmondta más is! - Ez már volt!) Nem. (Az elnök csenget.) A felszólalásomban néhány problémával szeretném alátámasztani, hogy a törvény szigorítása miért szükséges.
Az uzsora 2009 óta számít bűncselekménynek. Az akkor hatályba lépett szöveg szerint az uzsora-bűncselekmény tényállását a törvény szerint az valósítja meg, aki üzletszerűen olyan, különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt az illetővel, amelyet a sértett nem képes teljesíteni, így további nélkülözésnek teszi ki a sértettet vagy valamelyik hozzátartozóját. A most hatályba lépett javaslatszöveg szerint az üzletszerűség nem lenne az alaptényállás eleme, hanem súlyosabban büntetendő minősítő körülmény lesz a javaslat elfogadása esetén.
A javaslat 2. §-a az ügyész polgáriper-indítási jogát kívánja kiterjeszteni az uzsorásszerződésekre, így segítve a társadalmi érdek érvényesülését. Az uzsorázást általában nem egyedül, hanem jól szervezett bűnszövetségben, többnyire családi - és most idézőjelben - vállalkozásban űzik, legtöbb esetben ugyanis a behajtó brigád tagjai is a családtagok közül kerülnek ki. Az elkövetők számára az uzsora pusztán üzlet, így bárkit képesek sanyargatni, adott esetben akár 5-6 gyerekes családoktól is elveszik a családi pótlékot.
Az uzsorásokat büntetendő törvény 2009. március 1-jei hatálybalépése és 2010 júniusa között eltelt időszakban mintegy 100 ügyben indult rendőrségi eljárás, míg 2010 júliusa és 2011. szeptember 1. között 220-ra emelkedett ezek száma.
A bűncselekmény önálló kategória, sokszor több tucatnyi egyéb, súlyosabb vádakkal halmozódva kerülnek az ügyek a bírói tanács elé. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szociális juttatásban részesülők jelentős része uzsorakölcsönben vergődik. Az uzsorások áldozatai nem vallanak, mert tartanak a sokszor 100 százalékos kamatra kölcsönt adó uzsorásoktól, néha pedig kifejezetten jól jön nekik, hogy gyorsan pénzhez juthatnak. Az elkövetők a behajtás eszközeiben nem különösebben válogatnak. Előfordult, hogy nőket kényszerítettek prostitúcióra, gyerekeket dobálnak ki az ablakon, és szervkereskedelemre is volt már példa. Az uzsora-bűncselekmény tehát önmagában is kegyetlen dolog, de ennél még súlyosabbak a behajtásával kapcsolatos sorozatos bűncselekmények. Jellemző, amikor a segélyosztásnál megjelennek az uzsorások, és hol könnyedén, hol konfliktusok árán hajtják be a tartozásokat.
Általában mélyszegénységben élő áldozatok kényszerűségből választják az uzsorát. Több esetben egyik napról a másikra élnek, ezért kényszerhelyzetben vannak. Általában először az áldozatok keresik fel a környéken élő uzsorásokat, és egy idő után kialakul egyfajta kötöttség a két fél között: ha újonnan kölcsönre van szükségük, újra felkeresik az uzsorást. Megjelent az uzsora különös formája, az úgynevezett boltocskázás: néhány család élelmiszerrel kezd üzletelni, a rászorulóknak azonban ingyen felírásra kapott kenyér, tej és más alapvető élelmiszerek árát jelentős felárral kell visszafizetni, ha megjön a hó végén a nyugdíj vagy a segély. A boltocskák tulajdonosai sokszor zálogot kérnek, például személyi igazolványt, bankkártyát, és segélyosztáskor az sem ritka, hogy az uzsorás maga veszi le a szerinte neki járó összeget a kártyáról.
(15.30)
Ilyen ügyekben rendkívül nagy a látencia, és a nyomozás eredményességét nagyban nehezítik a visszavont feljelentések, a módosított vallomások és a kevés bizonyíték. Azért itt megjegyzem, hogy ez nemcsak az uzsora-bűncselekményeknél okoz a nyomozó hatóságoknak rendkívül sok problémát, hanem van nagyon sok olyan bűncselekmény - például a vesztegetési ügyek -, ahol ugyancsak rendkívül nagy a látencia, tehát ez a probléma nem kizárólag az uzsorával összefüggő probléma. Szigorúbban kell büntetni az ilyen jellegű bűncselekményeket, és hangsúlyozom, jobban meg kell védeni a tanúkat, akik egyébként az esetek döntő részében maguk a sértettek.
A fent vázolt példák bizonyítják, hogy szükség van a szigorúbb szabályozásra és arra, hogy a rendőrség hatékonyabban tudjon fellépni az ilyen bűncselekménnyel kapcsolatban. A feladatunk, hogy megvédjük a mélyszegénységben élő családokat, akik a helyzetükből adódóan kiszolgáltatottá válnak az uzsorásokkal szemben.
Ezt követően néhány elhangzott felszólalásra kívánnék reagálni. Bárándy képviselőtársammal már az előbb vitatkoztam, hogy az engedéllyel rendelkező pénzügyi szolgáltatók mentesülnek-e. Természetesen, hogyha minden jogszabályi feltételt betartanak a pénzügyi szolgáltatók, abban az esetben nyilván nem büntethető, csak itt véleményem szerint, mondjuk, egy 300-400 százalékos THM esetén nem biztos, hogy ezt így nevezhetjük, így tekinthetjük, hogy minden jogszabályt betartottak.
Itt felmerült jobbikos képviselőtársaimtól Hegedűs Zsuzsának a kezdeményezése. Én velük ellentétben kifejezetten jó példákat hallottam, ahol a kapott kisállatokat felnevelték, a vetőmagot elvetették, úgyhogy lehet, hogy én nem ugyanazon a vidéken járok, de kifejezetten jó példákat hallok.
Felvetődött még az is, hogy az uzsora megszűnése esetén tulajdonképpen ezek az emberek ellehetetlenülnek. Valószínűleg, és ez már az őrizetbe vett vagy előzetesbe helyezett uzsorásoknál is minden valószínűség szerint bebizonyosodott, hogy azok a személyek, akik az ő “kölcsönükből” éltek - és itt idézőjelben értendő a kölcsön -, azoknak a következő segélyig, nyugdíjig valóban komoly problémát okozhat, de utána, miután nem veszik el tőlük a nyugdíjukat vagy a segélyt vagy a munkabérüket, utána valószínűleg az anyagi helyzetük rendeződhet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
