TALABÉR MÁRTA
TALABÉR MÁRTA
TALABÉR MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen. Ezzel együtt nem sértődtem vérig.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is az uzsora? A másik - idézőjelben - “szerződő fél” helyzetének kihasználása, feltűnően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés. Az uzsora a kamatot jelentette a római jogban, ahogy több képviselőtársam is említette már ezt. A kamatlábat az ókori Rómában is korlátozták, a kamatmaximumot azonban sokszor nem tartották be, így kialakult a fogalom negatív értelmezése: az embertelen kamatot jelentette, és napjainkban is kizárólagossá vált.
2009. március 1-jén lépett hatályba az uzsorásokat büntető törvény. 2009. március 1-je és 2010 júliusa között 100 ügyben indult eljárás, míg 2010 júliusa és 2011 szeptembere között ez a szám 220-ra nőtt, ami azt mutatja, hogy kiemelt figyelmet fordított a kormány erre a problémára is már az elmúlt egy esztendőben, amit most még hatékonyabbá és szigorúbbá kívánunk a most benyújtott törvény szigorításával tenni.
Én azonban alapvetően a probléma társadalmi, szociológiai részéről, hátteréről szeretnék inkább szólni. Mi a kiindulópont? Ez is elhangzott már többek részéről. Nagyobbrészt a kiszolgáltatottság és a kényszer, kisebbrészt pedig a felelőtlenség. Sokan valóban a szűkös lehetőségek miatt fordulnak az uzsorához mint megoldáshoz, és csak akkor élnek valamiféle jelzéssel a hatóság felé, ha már végleg betelik a pohár. Másfelől azonban nagyon sokan olyan felelőtlen életmódot folytatnak, és ez is elhangzott már többször, hogy az uzsorára kapott pénzt a játékgépekbe dobálják vagy a talponállóban alkoholra költik el. A probléma ezen részét a jogszabály szigorítása önmagában nem fogja megoldani. A kényszer, kiszolgáltatottság szülte helyzet rövid idő után egyfajta mókuskerékké alakul át, amiből nagyon nehéz kijutni.
Mit jelenthet a mostani szigorítás, és milyen egyéb feladatok vannak? Remélhetőleg csökkenteni fogja a félelem fokát, és egyre többen mernek ilyen ügyekben feljelentést tenni, illetve ha megtették, azt nem vonják vissza néhány napon belül, így nőhet az ismertté vált ügyek száma és ezzel párhuzamosan azoké is, akiket szankcionálni lehet majd az uzsoratevékenységért.
A javaslat alapján az ügyész is keresetet indíthat, megkerülve azt, ha megfélemlítés miatt az adósok nem tesznek feljelentést, és ez kicsit válasz Volner János képviselő úr szavaira is. Illetve a javaslat büntetné az egyszeri uzsorakölcsönt is.
És a jogi szigorításon túl mit kell tenni? - és itt nemcsak mint országgyűlési képviselő, hanem mint polgármester is mondom azt: fontos, hogy segítséget kapjanak azok, akik erre rászorulnak. De azon túl, hogy segítséget kapjanak, az is fontos, hogy képesek legyenek és akarják elfogadni a segítséget, és próbáljanak erőfeszítést tenni a helyzetük megváltoztatásáért. És alapvetően nem készpénzbeli segítségre gondolok. Én azt látom polgármesterként, hogy nagyon sok embert meg kell tanítani arra, hogy hogyan gazdálkodjon, hogyan művelje meg a földjét. Említésre került Hegedűs Zsuzsa programja. Mi Várpalotán ettől függetlenül indítottunk egy programot, az egyéniben megválasztott 8 fideszes képviselő a saját képviselői keretéből biztosított forrást néhány vállalkozóval összefogva arra, hogy 50 család 50-50 csibét kapjon, felnevelje. Nekünk sokkal jobb eredményünk van, mint az eddigi felmérések azt mutatták, azt lehet mondani, hogy gyakorlatilag 90 százalékos siker koronázta ezt az akciót. Az önkormányzatunk dolgozik a szociális földmunkaprogramon is.
Azt gondolom tehát, hogy vannak olyan kezdeményezések, próbálkozások, amelyek sikerre vezetnek, ezt minél több településen meg kell próbálni megvalósítani. Itt vitába szállnék Sneider Tamás képviselőtársammal, aki azt mondja, hogy állami szerepvállalás kellene. Én azt gondolom, hogy helyben tudják leginkább kezelni ezt a problémát, úgyhogy azt mondanám, hogy inkább önkormányzati szerepvállalás kellene az államival szemben, illetve az lenne az elsődleges.
Tehát nekünk, akik döntési helyzetben vagyunk, azon túl, hogy a jogszabályokat szigorítjuk, ha kell, mint ebben az esetben, a másik felelősségünk, hogy próbáljuk a lehetőségeket is megteremteni. Azt gondolom, hogy a Fidesz vezette kormány, illetve az önkormányzatok is megpróbálnak mind a két feladatnak megfelelni. Annak is örülök, hogy a bizottságunkban mindegyik párt támogatta a törvénytervezet általános vitára bocsátását, úgyhogy ha vannak is - nevezzük úgy - árnyalatnyi különbségek közöttünk, alapvetően sok mindenben egyetértünk a törvénytervezet kapcsán.
Néhány hozzászólásra szeretnék reagálni. Elsőként Varga Lászlóéra, ahol sajnálom, hogy a demagógia néha túlságosan is elnyomja a néhány értékes gondolatát, mondatát, és ezért nehéz vele sok esetben vitatkozni. Az azért elég erőteljes túlzás, hogy 3,7 millióan élnek ma szegénységben a mi gazdaságpolitikánknak köszönhetően. Hogy hányan élnek szegénységben és az minek köszönhető, azt neki illene kicsit alaposabban átgondolni.
Kiss Sándor azt mondta, hogy az uzsora alapja a rossz szociális ellátórendszer, és van olyan eset, amire példát is tud hozni. Én azért ennek ellentmondanék: önmagában a szociális ellátórendszer nem alapja szerintem az uzsorának.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Harangozó Gábor azt mondta, ha csak az uzsorásokat büntetjük, nem tettünk semmit. Azt gondolom, ha az uzsorásokat büntetjük, akkor nagyon sokat teszünk, de önmagában a problémát csak ezzel nem tudjuk megoldani. Azt gondolom, hogy egy nagyon jó úton fogunk elindulni, és ha ennek a szigorításnak köszönhetően megsokszorozódik azoknak a száma, akik ezért a tevékenységért megkapják azt a büntetést, ami jár nekik, akkor nagyrészt talán sikerül felszámolnunk ezt a problémát.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
