DR. HOPPÁL PÉTER
DR. HOPPÁL PÉTER
DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt hiszem, hogy a vitában nagyon értékes felszólalások sorakoztak be, azonban egy olyan cím is bekerült, amit nem hiszem, hogy feltétlenül ennél a napirendnél kell említeni. Szilágyi György képviselő úr, amikor a hajdani hősökhöz méltó megszólalást és hangnemet kér a tisztelt Házban, akkor azt hiszem, a legmegszívlelendőbb a levezető elnök úr szava, amikor azt mondta, hogy köszöni a kritikus és önkritikus megnyilvánulást. Azt hiszem, hogy ez megszívlelendő az elhangzottak kapcsán.
Amit pedig felvetettek képviselőtársaink a latin kifejezés kapcsán, nyilvánvaló, hogy lehet ezt a fajta megnevezést pontosítani és fokozni is, úgyhogy itt az előterjesztőt arra sarkalltuk, hogy tényleg ezt a kérdéskört érdemes körüljárni, és majd halljuk, hogy az ő véleménye mi erről. Nagyon fontos azonban tényleg, hogy azt a tartalmat, amit üzenetként akarunk hordozni… - mondjuk, a Civitas Fidelissima kifejezést, ma mindnyájan tudjuk, és nem csak az országhatáron belül tudjuk, a leghűségesebb városként Sopron mondhatja magáénak. Hogy miért mondhatja magáénak, azt már nem biztos, hogy az országhatáron túl is tudják, de mivel társul a magyar elnevezéshez ez a latin kifejezés, ezért méltán főhajtással adózhat a többi ország is, amelyeknek valamicske emlékezetük még a történelem és a latin kultúra iránt megmaradt.
Tehát ezért lesz fontos, hogy ne csak magyar kifejezés legyen, az pedig hogy a pontosítás hogyan történjen, én a magam részéről azt gondolom, hogy hasznos lenne, ha az előterjesztő megfontolná a szóhasználatot. Egy a fontos: az üzenete ennek a kérdésnek messzemenőkig mindenki fejében érvényesüljön, és egy irányba hasson.
(19.20)
Még egy utolsó gondolat: azt hiszem, az lenne a fontos még, hogy ebben a fajta üzenetben megfogalmazódjon az a kérdés is, amit egy pillanat erejéig talán érintett az előterjesztő, és ami elhangzott az ellenzéki képviselők szájából is, hogy itt bizony nagyon jelentős összefogásra is sor került a várvédőket illetően.
Tehát ez a határvidék, ami akkoriban is a nemzetiségek békés egymás mellett élésének helyszíne volt, akkor még az ország közepének számított, persze aztán az 1526-os és 1541-es török megszállást követően és a magyar trónutódlás, a Habsburg-királyság ország északi részébe törekvése nyomán, a három részre szakadt ország időszakában már nem mondhattuk az ország közepének, de akkor is a nemzetiségek egymás mellett élésének békés helyszíne volt. Baranya ma is ez a helyszín, európai modell, úgyhogy fontos, hogy megörökítsük ebben az üzenetben azt is, hogy az akkori várvédőkhöz csatlakozott a korabeli környékbeli települések horvát lakossága is. Szigetvár környékén, Pichler Imre szigetvári fideszes képviselőtársunk körzetében ma is vannak szinte tiszta, önmagukat horvát nemzetiségűnek valló falvak. Ez a szép örökség ma is jelen van Baranyában, ezt a szép örökséget ma is magukénak vallják az ott élő emberek, hogy volt olyan ügy, az országunk védelme, az összefogás, amiért együtt tudtunk működni. Ezt vallják ma a baranyai horvátok, ezt vallják ma a baranyai magyarok, és ezt vallják ma a baranyai németek. Ennek az üzenete nyomán nyílt lehetőség arra - hiszem -, hogy az idei évben, 2011-ben, Magyarország európai uniós elnöksége idején a magyar kormány kiemelt erővel és kiemelt hangsúllyal küzdjön Horvátország európai uniós csatlakozásáért. Ebben a sikerben, amit elért az uniós elnökségünk, azt hiszem, egy picit benne van a szigeti hősök összefogása, amely napra pontosan talán negyven évvel a tragikus 1526-os mohácsi vereség után következett be. Nagyon szükségünk volt akkor is, negyven év elteltével erre a példára, és szükségünk van most is, egy most, a XX. században elszenvedett negyven év után a hősies kiállásra emlékezni. Kérem, hogy ezzel a lelkülettel, segítő szándékú indítványaik hozzáadásával közösen szavazzuk meg majd ezt a törvényt.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiból.)
