FERENCZI GÁBOR

Teljes szövegű keresés

FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Van egy nagy élmény ezen az estén, hiszen mondhatni, hogy ezekkel a nemzeti érzelmű előterjesztésekkel lényegében kiűztük az MSZP-t a Magyar Országgyűlésből. (Derültség.) De félek attól, hogy nem elég csak magyarul beszélni és sok esetben nagyokat mondani, ha az ember nem akként él és nem akként cselekszik. Nekem mindig, ha ilyen gondolatok merülnek fel vagy ilyen témák kerülnek a tisztelt Ház elé, az jut eszembe, amit Tamási Áron mondott, hogy aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan. Ugyanis egyrészt elég szubjektív kategóriának tartom azt, hogy bár nagyon szép gondolatokat hallottunk Pichler képviselőtársunktól, és természetesen mindenben egyetértünk, ami elhangzott, de nagyon szubjektív kategóriának tartom, hogy miért éppen Szigetvárt nevezzük a leghősiesebb vagy a legbevehetetlenebb városnak, hiszen Magyarországon olyan sok településről elmondhatjuk azt, hogy megvívták a harcukat, és életüket adták az ott élő lakosok ezért hazáért. Baráth Zsolt képviselőtársammal ezért arra gondoltunk, miért ne kaphatná meg például Kőszeg városa is ezt a megtisztelő címet, a leghősiesebb város címet, és el is készítettünk egy idevonatkozó beadványt, amelynek az indoklását, ha megengedik, felolvasom: “Kőszeg hős védői, akiknek túlnyomó többsége fegyverforgatáshoz kevésbé értő paraszt és polgár volt, olyan korban védték várukat, amelyben az előrenyomuló idegen hadak rendszeres támadásai fokozott veszélyt jelentettek hazánk megmaradására, nemzetünk létére. Az 1532-es ostrom idején mártírhalált halt hősök helytállásának és véráldozatának, a katonai túlerővel szemben tanúsított bátor kiállásának köszönhetően nemzetünk fennmaradhatott a történelem zivataros századaiban, példát mutatva az eljövendő korok társadalmainak hazaszeretetből, hősiességből. Jurisics Miklós és a mintegy kilencszáz, várban harcoló védő három hétig tartóztatta fel a több százezres török sereget, amelynek 60-70 ezres seregteste támadta a várost és a várat. A körülbelül tizenöt roham után a védők háromezer főt számláló veszteséget okoztak I. Szulejmán szultánnak. A várban harcolók a legkegyetlenebb körülmények, megpróbáltatások között is az utolsó leheletükig harcoltak, a végsőkig kitartottak. A várat nem sikerült bevenni, a török sereg megtépázott tekintéllyel hagyta el Kőszeget, a védők pedig bizonyságot tettek a magyarság vitézi ellenállásáról, a betolakodó hadak elleni hősi védelem történelmi jelentőségéről, nagyságáról. E nagyszerű harci tett indokolja Kőszeg város leghősiesebb városként történő elismerését, amellyel az Országgyűlés méltó emléket állít az óriási túlerővel szemben folytatott harcokban elhunyt hős katonáknak, valamint a polgári lakosság csatákban mártírhalált halt tagjainak.”
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy szóba is került ezen a mai estén, van nekünk leghűségesebb városunk, Sopron; vagy beszélhetnénk Balassagyarmatról is, ahol a civil lakosságnak köszönhetjük, hogy ma ez a település Magyarországhoz tartozik; de beszélhetnénk akár egy kicsiny faluról, ahol 1920-ban a helyi lakosság fegyverrel szavazta meg, hogy Magyarországhoz tartozhassanak a trianoni békediktátum után. Ez a település 2008-ban el is nyerte itt az Országgyűlésben a legbátrabb falu címet: Kercaszomorról van szó. Mindenesetre azt szeretném önöktől kérni, ha már ilyen témákat idehozunk, akkor próbáljunk meg valóban - ahogy Szilágyi György képviselőtársam is említette - akként is cselekedni, ahogy az egy magyar embertől elvárható, és amikor cselekednünk kell, akkor tegyük azt, mert ilyenkor az embernek eszébe jut, hogy hat évvel ezelőtt, amikor Románia EU-csatlakozásáról szavazhatott a tisztelt Ház, bizony nemigen akadt ember a gáton, aki ne szavazta volna meg Románia európai uniós csatlakozását (Dr. Hoppál Péter: Hogy jön ez ide?), pedig itt lett volna egy hatalmas lehetőség a székelyföldi autonómia kiharcolásához. Vagy magyarként lehetett volna viselkedni akkor is, amikor lehetőségünk lett volna az alkotmányban rögzíteni a magyar föld védelmét, hogy ebből az országból ne legyen Palesztina. És ha pedig Horvátország európai uniós csatlakozásáról beszélünk, akkor pedig tisztelt képviselőtársamnak szeretném figyelmébe ajánlani, hogy bár az MSZP elleni küzdelemben egy platformon tudunk lenni, ebben semmiképpen. Itt én arra biztatnám a horvátokat, hogy ha lehetőségük van rá, akkor ne szavazzák meg Horvátország európai uniós csatlakozását, ha meg akarják őrizni a gazdasági függetlenségüket, meg akarják őrizni a nemzeti önrendelkezésüket. És miután Magyarország jelenleg, mondhatjuk, élethalálharcot vív a saját megmaradásáért, én arra biztatnék mindenkit, hogy ne csak szavakban, hanem tettekben képviselje azt, hogy magyar.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem