DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének kezdeményezésére a turisztikai ágazat 1980 óta minden évben szeptember 27-én ünnepli a turisztikai világnapot. Immár több mint 30 éve ad ez a nap alkalmat arra, hogy felhívjuk a figyelmet a turizmus jelentőségére. 2010-ben 940 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak világszerte. Ez a szám az elmúlt évtizedekben kisebb törésekkel, de folyamatosan és meredeken emelkedett, csak az elmúlt 30 évben megháromszorozódott. Ezzel a turizmus a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági szektora. Míg régebben a turizmus elsősorban a fejlett világ kiváltsága volt, ma már globális jelenség. A turistaérkezések közel fele a fejlődő országokban jelentkezik. A turizmus a magyar gazdaságnak is meghatározó szegmense, a GDP több mint 8 százalékát adja, és mintegy félmillió embernek ad munkát. Gazdasági hatásain túl hozzájárul a kulturális örökség megőrzéséhez, az elmaradott térségek felzárkóztatásához, és döntő szerepe van a pozitív országkép kialakításában.
A világnap kapcsán a WTO minden évben kiad egy üzenetet, ami az adott évi ünnep központi témája. Az idei turizmus világnap mottója a turizmusnak a kultúrák összekapcsolásában játszott szerepét emeli ki, “tourism - linking cultures”. Nincs még egy olyan jelenség a világon, ami annyira közel hozná egymáshoz az eltérő kultúrákat, mint a turizmus. Több kutatás bizonyítja, hogy az emberek elfogadóbbak, megértőbbek azzal szemben, amiről kézzelfogható élményeik, személyes tapasztalataik vannak. A turizmus révén távoli országok, más nyelvet beszélő, máshogy kinéző emberek válnak ismerőssé, végső soron életünk részévé. A turizmus tehát toleranciára nevel.
A közelmúlt több eseménye megmutatta, hogy a nyugati civilizáció előtt álló, talán legnagyobb kihívás, hogyan képes az eltérő kulturális hátterű közösségekből egy működő, egymással békében együtt élő társadalmat létrehozni. E feladat megoldásában nagy segítségünkre van, hogy egyre többet utaznak. Az utazás egyik fő motivációja az új élmények iránti vágy, a kíváncsiság, a hétköznapokból való kiszakadás igénye. Ebből következik, hogy a turista nyitott az újdonságra, nyitott a meglátogatott térség, ország kultúrájának megismerésére. Egyre erősebb trend, hogy az utazók nem csupán passzív befogadói, sokkal inkább aktív részesei akarnak lenni az őket körülvevő világnak. Keresik azokat a pontokat, ahol a helyiek életét közelebbről is megismerhetik.
Ha valaki az övétől eltérő kultúrát lát, két dolgot is tanul belőle. Egyrészt megérti, hogy nincs egyetlen helyes életmód, nagyon sokféleképp lehet az életben boldogulni. Másrészt, aki utazott már külföldre, ismeri azt az érzést, ami egy más nyelvű, más kultúrájú országban keríti hatalmába az embert. Elvesztjük megszokott biztonságérzetünket, otthonosságunkat, és fokozottan rá vagyunk utalva a helyiekre. Ez a jó értelemben vett kiszolgáltatottságérzés megtanít bennünket az alázatra.
Egy országról jelentős részben annak alapján alkotunk véleményt, hogy az ott élők hogyan viselkednek velünk, mennyire segítőkészek, barátságosak. Ugyanezt érzi, és ugyanezt is várja tőlünk mindenki, aki hozzánk, Magyarországra ellátogat. Viselkedjünk úgy a turistákkal, ahogy azt mi is elvárnák utazásunk során. Sokszor egy mosoly többet jelent, mint a leglátványosabb attrakció.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
(9.10)
