BANA TIBOR
BANA TIBOR
BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén sajnálatosan kellett azt tapasztalnunk, hogy a bizottság kormánypárti tagjai élből, valódi indoklás nélkül sorra söpörték le a konstruktív jobbikos javaslatokat. Képviselőtársaimmal, frakciótársaimmal együtt jómagam is több módosító indítványt nyújtottam be, ezekhez szeretnék hozzászólni most felszólalásomban. Az ajánlás 72., 74., 75., 78. és 132. pontjával kapcsolatban szeretném kifejteni véleményemet, illetve a Jobbik frakciójának álláspontját.
Az ajánlás 72. pontjában található módosító indítványt Dúró Dóra és Novák Előd képviselőtársammal együtt nyújtottuk be, s ebben a javaslatban mi az országgyűlési képviselők választópolgárok általi visszahívhatóságára tettünk javaslatot. Az elmúlt hetek során több alkalommal szóltam már ebben a témában, így most a részletekre nem szeretnék kitérni. Elmondtam az elmúlt hetek során azt, hogy egy határozott és komoly társadalmi igény mutatkozik ebbe az irányba, ezért gondoljuk azt, hogy ennek a lehetőségét igenis meg kellene teremteni, ezért kellene rögzíteni az országgyűlési képviselők visszahívhatóságát az Alaptörvényben.
A legfőbb indokunk az, hogy megengedhetetlennek tartjuk, hogy egy parlamenti képviselő a négyéves ciklus során szinte bármit megtehessen anélkül, hogy annak valódi, érdemi következménye lenne. Meglátásunk szerint, a Jobbik véleménye szerint a visszahívhatóság megteremtése mindenképpen a demokrácia szélesítésének irányába hatna.
Cservák Csaba alkotmányjogász, Schmitt Pál egyik tanácsadója “A parlamenti képviselők visszahívhatósága” címmel írt egy nagyon jó tanulmányt. Úgy gondolom, hogy ez megfelelő kiindulópont lehet egy érdemi vitához. Azt kérem önöktől, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim, hogy folytassunk vitát erről a kérdésről, bennünk, jobbikosokban megvan a nyitottság ez irányban.
Az ajánlás 74. pontjában található az a javaslat, amelyet Novák Előd képviselőtársammal együtt nyújtottam be, méghozzá az elharapódzott politikusi álláshalmozás elleni tényleges fellépés jegyében.
(8.50)
Azért kell itt a tényleges fellépést hangsúlyoznom, mert az elmúlt hetek során az önök részéről, a Fidesz részéről is elhangzott az, hogy a következő ciklustól, 2014-től önök is átgondolják azt, hogy az országgyűlési képviselők esetleg ne lehessenek majd polgármesterek. Ezzel természetesen mi egyet tudunk érteni, de mi jóval tovább mennénk ennél. Mi azt mondjuk, hogy egy országgyűlési képviselő nemhogy főpolgármester vagy polgármester, de alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke vagy tagja, helyi önkormányzati képviselő vagy adott esetben kisebbségi önkormányzati képviselő se lehessen. Ezt a fajta összeférhetetlenséget mi az alapszabályunkban tiltjuk egyedüli pártként. Legfőbb indokunk ezzel kapcsolatban az, hogy az országgyűlési képviselői munka mindenképpen egész embert kíván. Ezért gondoljuk azt, hogy a politikusi álláshalmozásnak a tényleges tilalmát alaptörvényi szinten kellene rögzíteni.
Az ajánlás 75. pontjában a Gyüre Csabával és Novák Előddel együtt benyújtott javaslatom található, amelyben a mentelmi jog eltörlésére tettünk javaslatot, méghozzá azért, mert úgy gondoljuk, hogy ez az intézmény elsősorban visszaélésekre adott lehetőséget az elmúlt időszakban. Ezért határozott véleménye az a Jobbiknak, hogy igenis meg kellene szüntetni a mentelmi jogot. Azért tapasztaltuk szomorúan azt, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy önök elvetették ezeket a javaslatokat, mert azáltal, hogy önök nem támogatták ezeket az alkotmányügyi bizottságban, önök kinyilvánították azt, hogy nincsen meg önökben a szándék a politikusbűnözés elleni tényleges fellépésre.
Az ajánlás 78. pontjában található javaslatban szintén Gyüre Csaba és Novák Előd képviselőtársammal együtt a népszavazás lehetőségének szűkítése ellen emeltük fel a szavunkat, és öntöttük ezt formába, hiszen úgy gondoljuk, hogy például elfogadhatatlan az, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről ne lehessen népszavazást tartani. Ez mindenképpen egy túlzott korlátozás. És azt sem tudja elfogadni a Jobbik, hogy ne lehessen országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról. A Jobbik, a nemzeti ellenzék véleménye egyértelmű ebben a kérdésben: mi úgy látjuk, hogy a képviseleti demokráciában a választási eljárással kapcsolatos jogi szabályozás alakításába a választópolgároknak is kell hogy legyen beleszólásuk.
Ez a szűkítés, tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim, mindenképpen hiteltelen önöktől, hiszen ellenzékben még önök is hívei voltak a népszavazás intézményének, ám úgy látjuk, hogy most, kormányon már egyáltalán nem fontos ez önöknek. Sajnálatosan tapasztaljuk azt, hogy most már nem kívánnak lehetőséget teremteni a magyar emberek, a választópolgárok számára arra, hogy két választás között is beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe, elmondhassák a véleményüket.
Végezetül az ajánlás 132. pontjához szeretnék hozzászólni. Itt található a Gaudi-Nagy Tamás és Kiss Sándor képviselőtársam által benyújtott javaslat, amelyben ők arra tettek javaslatot, hogy az Alaptörvény hatálybalépéséhez ügydöntő országos népszavazás szükséges. Arra kérem önöket - mint ahogy már ezt megtettem az általános vitában is -, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy bocsássák népszavazásra az Alaptörvényt, hallgassák meg az embereket, ne féljenek kikérni a véleményüket az Alaptörvényről egy népszavazás során.
Végezetül azt kérem önöktől, tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim, hogy mivel lesöpört javaslataink jó részét ki fogjuk majd kérni szavazásra, ennek a szavazásnak a során mindenképpen azt kérem önöktől, hogy döntsenek saját lelkiismeretük szerint, vegyék figyelembe azt a komoly társadalmi támogatottságot, amely javaslataink mögött áll, és ezt tartsák majd szemük előtt akkor, amikor a módosító indítványokról történő szavazáskor meg fogják nyomni a gombot.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
