BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvényről szóló részletes vita során a T/2627. ajánlási számon szereplő módosító indítványhoz szeretnék néhány kiegészítést fűzni, illetve a módosító indítványban is megjelölt fontos szerepkör, a sport, az egészséges életmódhoz való alapjog, illetve a sport szerepe az új alkotmányban, ez lenne hozzászólásom témaköre.
A magyar társadalom sporthoz való viszonya kettős természetű: míg a versenysport viszonylatában Magyarország a legsikeresebb nemzetek közé tartozik, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat. Elszomorító az a statisztika, miszerint az európai uniós tagországok közül utolsó helyen szerepelünk a rendszeres testmozgás tekintetében, hiszen a magyar társadalom mindösszesen kilenc százaléka mozog legalább heti kétszer 45 percet, ami már egy rendszeres testmozgásnak tekinthető.
Figyelembe véve a sport számos funkcióját és értelmezését, megállapítható, hogy a sporttal nem foglalkozhatunk izoláltan, hiszen szoros együttműködésre van szükség a sport és az egészségügy, a sport és a környezetvédelem, a turizmus, az oktatás, a szociális ágazat, a kultúra, illetve a gazdaság szereplői között.
Ezen intézményesülés, amely magában foglalja kiemelt elemként a sportot, nem csupán a szakterületek elméleti együttműködése során tud szinergiákat teremteni, hanem olyan, a gyakorlatban is megjelenő közös cselekvésekben, ami az Európai Unió támogatáspolitikai rendszere szerint is kiemelt területként kell hogy működjön. A sport és a hozzá kapcsolódó határterületek között nehéz prioritási sorrendet felállítani, de többek között a népességfogyás napjainkban ismert adatait szem előtt tartva kijelenthető, hogy a sporttal összefüggésben az egészséges életmódra való utalás, az egészséges életmód szerepének kiemelése rendkívül fontos feladat.
Az egészségügy és a sport területe a kormányprogramban is megjelenik közös elemként, sikeres megvalósításához elengedhetetlenül fontosak azok az interszektorális együttműködések, amelyek elősegítése a mindenkori politika feladata kell hogy legyen. Ezen intézkedések segítségével adható csupán válasz az egészséget érintő kihívásokra, és katalizálható a magyar lakosság életesélyeinek növelése, ezen növelés azon folyamata, amelynek eredményeképpen megközelíthetővé válnak legalább az európai uniós átlagok.
Ha a magyar emberek várható élettartamát vesszük figyelembe, azon is látjuk, hogy sajnos mélyen az Európai Unió átlaga alatt vagyunk. Hogy mennyire fontos ez a terület, azt szeretném alátámasztani a lisszaboni szerződés 165. cikkével, amely először az Unió történetében külön kiemeli és nevesíti a sportot mint egy fontos területet. Azt gondolom, hogy ezek alapján számunkra is alapkérdés, hogy az Alaptörvényben a sport mint az egészségmegőrzés lényeges eleme, az egészséges életmódhoz való alapjog biztosításának egyik fontos részeleme megjeleníthető legyen.
Ma Magyarországon sajnos lesújtóak az adatok. Ahogy az imént is említettem, a népességfogyás problémakörével is kapcsolatba hozható a sport. Sajnos, az a súlyos lelki nyomás ért bennünket, hogy 2010-ben a magyar lakosság száma a kritikus tízmilliós határ alá csökkent. A magyar emberek fizikális és mentális egészségi állapotát tömören jelzi az, hogy számos, vezető halálokként szereplő betegségcsoportban az ezer főre jutó betegségek arányát tekintve Magyarország a világ élvonalában van. Tehát éppen ellentétes az a helyzet, amit a mai nap statisztikái mutatnak azzal, mint amit el kéne érnünk. Ahelyett, hogy rendszeres testmozgásban, a szabadidősportban részt vevő emberek számát tekintve lenne Európa élmezőnyében Magyarország, és sereghajtók lennénk a megbetegedések arányában, ehhez képest sajnos a helyzet ma drámai.
Ha a további szerepét nézzük, a társadalomban betöltött szerepét a sportnak, akkor azt is látjuk, hogy jelentős szerepe van az ifjúság nevelése terén. Hiszen amíg a gyermekek sportolnak és rendszeres testedzést végeznek, addig számtalan kihívással, olyan rossz szokásokkal és rossz társasággal szemben is védekezni tudnak, amely a rendszeres testmozgást nem végző gyermekek esetében sajnos az egész életpályájukat teheti tönkre.
Tehát azt gondolom, ha ezeket az elemeket és ezeket a pozitív hozadékokat figyelembe vesszük, akkor nem lehet kérdés számunkra az, hogy az alapjogok között is szerepeltetni kell a rendszeres testmozgáshoz való lehetőség megteremtését, amely nyilvánvalóan minden aktuális kormánynak a nemzeti sportstratégiájában rögzített elemként tovább kell hogy vezetődjék, és meg kell teremteni azokat az infrastrukturális és jogszabályi feltételeket, amelyek a magyar emberek számára nemcsak deklaráltan, hanem a valóságban is lehetővé teszik ennek az elérését. Ennek a társadalom számára annyi pozitív hatása van, hogy minden egyes ráfordított forint, amelyet erre a területre a kormány kiad, ötszörösen-hatszorosan tud megtérülni, tehát azt gondolom, hogy ilyen szempontból nemzetgazdasági léptékben is komoly előnye származhat ebből a magyar társadalomnak.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
