DR. NYITRAI ZSOLT

Teljes szövegű keresés

DR. NYITRAI ZSOLT
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget, és külön köszöntöm azokat, akik az interneten, a világhálón keresztül követik nyomon az Országgyűlés munkáját. Azért kértem szót, hogy a modern, a XXI. századi szemlélet is minél többször megjelenjen az alaptörvény vitájában, elhangozzanak olyan érvek, amelyek meggyőzik önöket arról, hogy nekünk a jövő alkotmányát érdemes megalkotnunk. Én az előttünk fekvő tervezet 24. cikkelyéhez kívánok hozzászólni. Felszólalásomnak az a célja, hogy a Parlament falai között is megjelenjen a vitában az infokommunikáció, illetve a terület jelentősége, annak alaptörvényi tartalma.
Tisztelt Ház! Az elmúlt húsz évben a világ gyökeresen megváltozott. A régiók, a földrészek, az államok közötti verseny élesebb, mint valaha, az új versenyfutás új meglátásokat és új eszközöket igényel. Napjaink legdinamikusabban fejlődő ágazata az információs és tudásalapú kreatív gazdaság. Nap mint nap új eszközök és új szolgáltatások teszik könnyebbé életünket. A digitális eszközök száma egyre nő, az eszközökre épülő szolgáltatások, úgymint banki ügyintézés, elektronikus közigazgatási, szórakozási, szabadidős vagy kikapcsolódási formák és szolgáltatások száma is egyre gyarapszik.
Tisztelt Országgyűlés! Jómagam harmadik ciklusban vagyok országgyűlési képviselő, és emlékszem, 2002-ben alig volt még az ülésteremben felhajtott laptop, ma pedig alig akad olyan képviselőtársunk, aki ne ezen dolgozna, ne ezen tartana kapcsolatot választóival vagy intézne különböző ügyeket. 2002-ben még okostelefonok sem voltak, nem voltak táblagépek itt, az ülésteremben, ma pedig nagyon sokan dolgoznak ezeken az eszközökön szerte az országban.
Ha kitekintünk a Ház falain túlra, akkor elmondhatjuk: hazánkban 12 millió mobiltelefon és 1,8 millió okostelefon van forgalomban. Minden harmadik eladott telefon ma már okoskészülék Magyarországon. Ezek a példák a közvetlen, fogyasztóként is átélhető előnyök, illetve statisztikák. Az infokommunikáció azonban ma már jóval több. Elég, ha csak a zöldinformatika vívmányaira utalok, amivel radikálisan leszorítható a papírfelhasználás és így az erdőkitermelés, de ugyanide tartozik az elektronikus távmérés lehetősége, illetve az egészségügyi informatikai megoldások.
Életünket teljesen átszövi az informatikai technológia térnyerése, nem véletlen, hogy infokommunikációért felelős államtitkárként többször úgy fogalmaztam: azért dolgozunk, hogy nemzeti üggyé emeljük az infokommunikációt.
Ezen az úton haladva számos eredményt voltunk képesek elérni az elmúlt időszakban. Megkezdtük az állami informatika szétszabdaltságának fölszámolását. Megalkottuk a kormányzat e területet jellemző középtávú stratégiáját, a digitális megújulás cselekvési tervet. A közérdek, az olcsóbb állam megteremtésének érdekében újratárgyaltuk az informatikai szerződéseket, és ezzel 15 milliárd forintot spóroltunk meg. Ennek keretében véget vetettünk a biznisz-adatkezelésnek, beszüntettük azt, hogy kritikus jelentőségű adatbázisokat jelentősen túlárazva piaci szolgáltatókhoz helyezzenek ki vagy helyeztek ki a korábbi kormányok alatt. Ezt, jelzem, az Országgyűlés négyötödös többséggel, tehát az ellenzék támogatásával fogadta el. Bejelentettük, hogy az állami és piaci források fölhasználásával 2013-ra Magyarország teljes területén elérhetővé tesszük a valóban gyors, szélessávú internetelérés lehetőségét.
A kormány tehát elkötelezett a magyar kreatív iparágak, a tudásalapú fejlesztések, a hazai információs társadalom megerősítésében, és ahhoz, hogy igazán súlyt adjunk ennek a területnek, alkotmányos garancia szükséges. Ennek szellemében egy javaslattal éltünk, amely az alaptörvény-tervezet 24. cikkeként így hangzik: “Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazására.” Ez azért nagyon fontos cikk, tisztelt Országgyűlés, mert egyszerre szól arról, hogy az állam nem önmagáért, hanem a polgáraiért van. Egyedüli létjogosultsága, hogy képes legyen elősegíteni a közjó kialakulását, és egyszerre szól arról, hogy a modern kor vívmányait a mindenkori magyar államnak föl kell használnia, ki kell aknázni az ebben rejlő lehetőségeket.
Ez a passzus mindezeken túl azért is fontos, mert egy hivatkozási alapot teremt a mindenkori kormányoknak és a mindenkori ellenzéknek ahhoz, hogy az infokommunikációs eszközöket a polgárok szolgálatába állítsák. Hivatkozási alapot teremt mindkét részről: a digitális vívmányok használata ma és a jövőben még inkább elengedhetetlen egy polgárbarát állam és közigazgatás kialakításához.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Arra van mandátumunk, hogy magyar, európai és egyben XXI. századi és modern alkotmányt alkossunk meg, amely képes arra, hogy lezárja az átmenet húsz évét, és megnyissa a magyarok sikerszázadát. Meggyőződésem, hogy a föntebb ismertetett passzus képes megrajzolni Magyarország modern karakterét, ezért arra kérem önöket, támogassák, hogy ez a cikkely a végleges alaptörvény részét képezze. Mi több, nem csupán azt kérem önöktől, hogy a fentebb idézett passzust támogassák, hanem azt is fontosnak tartom, hogy egészítsük ki a szükséghelyzet alkotmányos megfogalmazását az alábbi kitétellel, vezessünk be egy új esetet, mégpedig a honvédelmi, rendészeti, gazdasági vagy közigazgatási rendszer működőképességét súlyosan fenyegető vagy bekövetkezett informatikai alapú támadás esetén.
Tájékoztatom önöket, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakértői megkezdték a hálózat- és információbiztonságról szóló törvény szakértői előkészítését, egyeztetését, ebben szintén kérem majd a parlamenti képviselőknek a támogatását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy társuljanak egy erős Európa és egy kreatív Magyarország megteremtéséhez, tegyük együtt nemzeti üggyé az infokommunikációt, támogassák az általunk javasolt, általunk beterjesztett passzust, legyen az része az elfogadott alaptörvénynek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem