HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban engedjék meg, hogy az előttem szólóhoz kapcsolódjak egy rövid módosítás erejéig. A 110. ajánlási pont szerint - amelyet Harrach Péter képviselőtársunk és Lázár János képviselőtársunk nyújtott be, és amelyet egyébként a bizottság elfogadott, és a fővárosi, illetve vármegyei kormányhivatalok működését pontosítja - még mindig a megye szó szerepel, de azt viszont elfogadta a bizottság, úgyhogy nyilván egy kapcsolódó módosító indítvánnyal lehet ezt a helyzetet rendezni, hogy ha egyébként a vármegye kifejezés marad, akkor ezen cikkelyen belül is ez szerepeljen.
Egyebekben pedig alapvetően a 112., 113., általam benyújtott ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. Ugyanakkor, mielőtt konkrétan ezekre rátérnék, azért meg kell hogy említsek pár további olyan módosító indítványt, amely a korábbiak során vérzett el a tisztelt Ház, illetve a kormánypártok támogatásának hiányában, és amelyek sajnálatos módon ezért kikerültek, és nem szerepelnek jelenleg az Alaptörvényben.
Ilyen például az önkormányzáshoz való alapvető alapjog, amely elidegeníthetetlen. Ezt egyébként Ivády Gábor képviselőtársunk benyújtotta, és sajnálatos módon ez sem nyert támogatást a bizottságban. Pedig ez az, amely történeti alkotmányunk öt alapelvének, öt alapértékének az egyike: a személyi védelem, joguralom elve, függetlenség elve, törvény előtti egyenlőség elve mellett az önkormányzat, amely, tudjuk, az ezeréves alkotmányosságunkban nemcsak a településekre vonatkozott, hanem alapvetően a vármegyékre, de székekre is vonatkozott, illetve vallásokra is. Ez tehát nagyon sajnálatosan kimaradt.
Ugyanúgy kimaradt a járások definíciója mint közigazgatási, azon belül nem mint önkormányzati alapegység, hanem mint államigazgatási alapegység. Sajnálatos módon azt kell hogy mondjuk, hogy ha a kormányzat valóban meg akarja a járásokat alapítani újra, akkor ez lesz az első alkotmánymódosítás vagy alaptörvény-módosítás, amelyet majd az Alaptörvény életbe léptetése után meg kell szavaznunk.
Ugyanúgy kimaradt belőle a stratégiai vagyon fogalma is. Ez az a vagyonelem lenne az önkormányzataink életében, amely az alapvető szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagyontárgyakat jelentené és azoknak a védelmét jelentené, tehát elidegeníthetetlen törzsvagyon részeként egy különleges vagyonfajta, de idetartozna természetesen az önkormányzati földvagyon kérdése is, amely további garanciát jelenthetne az önkormányzatok gazdaságos működésének biztosítása mellett.
De kimaradt sajnos a népi kezdeményezés is, ami rendkívül fájó számunkra, már csak azért is, mert ez, mondhatjuk, hogy a magyar jogtörténetnek egy hungarikuma, és a félig közvetlen hatalomgyakorlásnak egy nagyon fontos eleme. Tehát a nemzeti együttműködés rendszerében dolgozó kormánypártoknál érthetetlen számomra, hogy miért fájt, hogy ez belekerüljön az alaptörvénybe. Ez inkább a nemzeti nem együttműködés rendszerét jelenti számunkra.
Ugyanakkor azt is sérelmezzük, hogy a kormányhivatalok ezentúl nem az ellenőrzési jogukat gyakorolhatják majd a települések felett, hanem a felügyeleti jogukat, ez gyakorlatilag majdnem egy kvázi ügyészséget teremt vagy kényszerít rá az önkormányzatokra. Az ügyészség egyébként ezt a felügyeleti szerepet ellátja, tehát nem egészen értjük, hogy miért kellett ezt a szerepet még ebbe az irányba megerősíteni. De valószínűleg ez az, amely egyébként abba a rendszerbe foglalható, amely az önkormányzatok szabad döntési jogát súlyosan korlátozza.
Ez nemcsak ebben jelenik meg, de megjelenik abban is, ami a kormányzati vétó - illetve jelenleg az alaptörvény beterjesztett szövege szerint ez a kormányhivatali vétó, a módosítás szerint a kormányzati vétó lenne az eladósodottság megfékezésére? Nem tudom, hogy miért, mert azt az általános vitában is elmondtam, hogy az Áht. egyébként is szabályozza, hogy az önkormányzatok saját korrigált bevételüknek 70 százalékáig adósodhatnak el. Inkább az Állami Számvevőszék feladata lenne, hogy ellenőrizze, hogy valóban jól és hiteles adatok alapján és az elvárható gondosság elve szerint határozzák-e meg az önkormányzatok a bevételeiket. Tehát ehhez képest szabható a hitelképességük is.
De a döntési szabadság nagyon durva korlátozásának tartjuk a kötelező társulást is. Ez, kérem tisztelettel, értelmezésünk szerint nem egyéb, mint a körzetesítésnek egy formája. Emlékezhetünk rá, hogy a hetvenes években a falurombolás, a kommunista falurombolás eszköze volt a körzetesítés, magyarul: a közös tanácsi rendszer fölállítása, amikor is elvették eleve korlátozott döntési képességüket a falvaktól. Így lett összesen 1100 önkormányzat? - nem is tudom, minek lehetett azt akkor nevezni -, 1100 közös tanács, amiből végeredményben mostanra 3200 önkormányzat jöhetett létre.
Azt is nagyon sajnáljuk, hogy az a módosító indítványunk is elveszett, amely szerint az önkormányzatok, ha hatáskört és feladatot kapnak az államtól, ahhoz nem arányos támogatásra jogosultak, hanem az államnak teljes egészében biztosítania kellene a fedezetet. Ezáltal értelmezésünk szerint gyakorlatilag az állam maga elismeri, hogy ő maga sem tudja ellátni ezeket a feladatokat, tehát nem tudja biztosítani ő maga az egészségügyi ellátást, az oktatás megszervezését és így tovább, ezt átadja az önkormányzatoknak, és annyi pénzt ad mellé, amennyit tud, leginkább keveset. Most jelenleg ott tartunk, hogy minden állam által átadott egy forinthoz további egy forintot kell tenniük az önkormányzatoknak, ha mondjuk, csak az oktatási rendszerről beszélünk.
Mi mindenképpen szeretnénk az önök figyelmébe ajánlani ezt a módosító indítványunkat. Ha tisztességesen és valóban a jövőbe tekintően akarunk alaptörvényt meghozni, megszavazni, akkor ezt a kitételt igenis azért, hogy garanciát tudjunk nyújtani egyszer s mindenkorra önkormányzataink számára, hogy az életképességükhöz az állam minden tekintetben megpróbál hozzájárulni, ahhoz ezt a módosító indítványt igenis be kellene fogadni.
Összességében ugyanakkor azt kell hogy mondjam, hogy meg kellene húzni a mérleget, hogy megérte ezért, ha csak az önkormányzati fejezetet nézzük, alaptörvényt létrehozni? A toldott-foldott paktumalkotmány, amit a kommunista rendszerből örököltünk, sajnálatos módon, ki kell hogy mondjuk: sokkal több jogot biztosított az önkormányzataink számára. Ez szégyen, kérem tisztelettel! Ezért az a romantikus hevület vagy vallási lelkesültség, amely sokszor az általános vitában a kormánypártok részéről megnyilatkozott, hogy mondjam, egy kicsit őszintétlennek tűnik számunkra. Amikor ilyen egyszerű módon a mondatokat, amelyek az alaptörvény-javaslatban le vannak téve, megpróbáljuk elemezni, akkor azt látjuk, hogy éppen ezeken a régi, nagyon régi, nagyon rossz, kommunista alapú reflexeken nyugszik ez a centralizáló törekvés, amelyet mi semmiképpen nem tudunk támogatni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
