SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök úr, ha megengedi, akkor négy témához szeretnék röviden hozzászólni, annál is inkább, hogy a nemzeti konzultáció véget ért. A nemzeti konzultáció azt biztosította, hogy ez az alkotmányozási folyamat, amelynek most itt részesei vagyunk - már akik itt vannak és általában itt vagyunk -, szóval egy olyan alkotmányozási folyamatnak lehetünk a részesei, amely a legnyitottabb, az embereket leginkább bevonó alkotmányozási folyamat mindeddig, ellentétben azzal a titkos alkotmányozási próbálkozással, amelyre az elmúlt napokban derített fényt a sajtó, és amelyet a most éppen itt nem lévő és az alkotmányozási kényszer, szükség, lehetőség meglétét is vitató szocialisták próbáltak elindítani még a Gyurcsány-korszakban. Ez tehát a különbség. Míg ők titokban, zárt ajtók mögött, ahogy általában adatokat szoktak hamisítani, úgy próbálták az ország új alkotmányát előkészíteni. Mi, ez az Országgyűlés és ez a kormány ezzel ellentétben viszont az emberek bevonásával és az emberek megkérdezésével kívántuk, kívánjuk létrehozni hazánk új alaptörvényét.
A négy téma, amihez szeretnék hozzászólni. Először a gazdasági jellegű. Azt kérdeztük az emberektől, hogy vajon mit gondolnak arról, hogy az új magyar alkotmánynak, alaptörvénynek korlátoznia kell-e az állam mindenkori eladósodásának mértékét. Az emberek döntő többsége, 96 százaléka egyetértett velünk abban, hogy ennek a most elkészülő új alaptörvénynek is jóval erősebbnek kell lennie, mint amilyen a most hatályban lévő alkotmány, amely képtelen volt arra, hogy megvédje hazánkat, megvédje a magyar embereket attól, hogy a hivatalukkal és a hatalmukkal visszaélő vezetők magánérdekek mentén egy elhibázott, kudarcba fulladt, zsákutcába vezető és megszorításokra épülő gazdaságpolitika következményeként eladósítsák Magyarországot, és ezzel kiszolgáltatottá is tegyék. Ez az új alaptörvény képes lesz megvédeni hazánkat attól, hogy még egyszer bármikor és bárki a választói felhatalmazással visszaélve és magánérdekek mentén eladósítsa Magyarországot.
A kormány elkötelezett amellett, hogy csökkenti hazánk államadósságát. Ezt vállaltuk a Széll Kálmán-tervben, ennek érdekében folytatjuk a gazdaságpolitikánkat, amelynek fókuszában az eladósodottság mértékének csökkentése, tehát az államadósság csökkentése és új munkahelyek létrehozása áll. Összhangban tehát az emberek akaratával, ez az új alaptörvény képes lesz Magyarország megvédésére, és egy erős alaptörvény lesz.
Az Alaptörvény eredeti javaslatában foglalkoztunk azzal, hogy azok a családok, akik kiskorú gyermeket nevelnek, pluszszavazat lehetőségében részesüljenek a választásokon, ezzel is elismerve a gyermekvállalás, a családalapítás fontosságát, nemzetstratégiai szempontját, azonban az emberek most úgy döntöttek, hogy nem gondolják azt, hogy a hazánk előtt álló demográfiai kihívás leküzdésében ez kellene legyen az egyik első számú eszköz.
Természetesen azzal együtt, hogy mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy helyes lenne, ha a családok, a gyermeket nevelő családok minden módon elismerésben részesülnének az állam részéről, tiszteletben tartjuk az emberek akaratát, módosító indítványunkat ennek megfelelően be is nyújtottuk. Ugyanakkor feltett célunk, hogy az elkövetkezendő esztendőkben tovább konzultáljunk az emberekkel, és hogy a társadalmi közbeszéd, a politikai konzultáció egyik legfontosabb témája ez a kérdés legyen, tehát hogy a hazánk előtt álló demográfiai kihívásnak milyen módon tudunk megfelelni, és itt milyen eszközöket tudunk igénybe venni.
A mai napon éppen Gödöllőn gyűltek össze az Európai Unió tagországainak családügyi miniszterei, állami vezetői, és megállapították, hogy bizony nemcsak Magyarországon, hanem Európában is rendkívül rossz a helyzet ebben a tekintetben. Mondjuk úgy, hogy a nyugati vagy európai civilizáció kevésbé versenyképes demográfia, népesedés területén a vele versenyző civilizációkkal, itt nekünk is élen kellene járnunk.
(12.40)
Elhangzott, hogy 31 éve csökken Magyarország népessége. Ezt a folyamatot meg kell állítani, vissza kell fordítani, hiszen ha olyan földhözragadt dolgokról beszélünk, mint például versenyképesség, annak is van egy alapvető feltétele, mégpedig az, hogy legyünk. Ahhoz pedig, hogy egyre többen legyünk, a családokat támogatni kell. A kormány a maga módján természetesen megy tovább ezen az úton, hiszen az új arányos adórendszer amellett, hogy az eddigiekkel ellentétben nem bünteti, hanem támogatja a munkát, a családok támogatása terén is tett egy óriási lépést előre, amikor elismerte, hogy a gyermeknevelés költségeihez az adóztatás szintjén semmi köze nincs az államnak, azt tehát nem adóztathatja meg, természetesen az állam teherbíró képességével összhangban.
A harmadik dolog, elnök úr, amire szeretnék kitérni: a politikai munkakerülők egyik csoportja - amely LMP-frakciónak hívja magát - tegnap arról beszélt, hogy ebből az alkotmányból hiányoznak a “zöld” kitételek. Ne legyünk rosszindulatúak, és ne feltételezzük, hogy elolvasták az alkotmánytervezetet és direkt hazudnak, hanem inkább jóindulatúan feltételezzük, a politikai munkakerülésbe ők azt is beleértik, hogy ha egy tervezet vitájában nem vesznek részt, akkor nem is olvassák el azt, éppen ezért talán innen is üzenhetjük nekik és felvilágosíthatjuk őket, hogy ha van zöld alaptörvény, ha van jövőorientált alaptörvény, akkor a most általunk tárgyalt alaptörvény-tervezet talán a világ legjövőorientáltabb és a világ legzöldebb alaptörvénye lesz, hiszen szerintem nincs még egy olyan alkotmány vagy alaptörvény a földön, amely a jövő erőforrásait olyan módon részesíti kiemelt figyelemben, mint a mi alaptörvényünk, amely a természeti értékekről, a biológiai sokféleségről, a jövő nemzedékekről, a fiatalokról, a gyermekekről mint erőforrásokról beszél. Ráadásul itt is a nemzeti konzultáció eredményére hagyatkoztunk, amikor is azt kérdeztük az emberektől, egyetértenek-e azzal, hogy a Kárpát-medencében honos állat- és növényfajok, valamint a természeti értékek kerüljenek védelem alá az új alaptörvényben, és az emberek döntő többsége, több mint 90 százaléka úgy döntött, hogy részesítsük védelemben a Kárpát-medencei állat- és növényfajokat, a Kárpát-medence természeti örökségét az új alaptörvényben. Ezt meg is tettük.
A negyedik pont pedig, tisztelt elnök úr: az látszik, hogy az emberek fantáziája mindig nagyon elindul, amikor olyan kérdésekről van szó, amelyek valóban a mindennapi élet ügyeit, a mindennapi élet történéseit érintik. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetői egy olyan indítványt is benyújtottak az alaptörvényhez, amely végre megteremti annak lehetőségét, hogy felszámoljuk azt a képtelen helyzetet, hogy ha valakit megtámadnak, ha valakire rátörnek, ha valakitől el akarják venni azt, ami az övé, amiért ő tisztességesen megdolgozott, és ő megvédi magát, megvédi azt, ami az övé, akkor később könnyen ő maga kerülhet bajba, például a bíróság előtt. Ez a helyzet nyilván tarthatatlan, ezt fel kell számolni.
Ennek érdekében nyújtották be frakcióvezetőink azt a javaslatot, amellyel a “tulajdon”, illetve a “jogos önvédelem” fogalmát rögzítik az új alaptörvényben. Természetesen már sokan próbáltak vészharangot kongatni, sokan próbálták elmagyarázni - megint csak azt gondolom, hogy a múlt visszatérésén dolgozva -, hogy ezt miért nem lehet megoldani, mi lehet ebből a probléma. Itt van egy megoldásra váró helyzet, és azt gondolom, a magyar emberek döntő többsége egyetért azzal, hogy megvédhesse azt, ami az övé, amiért megoldozott, megvédhesse a szeretteit, megvédhesse a saját testi épségét, a saját egészségét, ha rátörnek és megpróbálják tőle elvenni azt, ami az övé. Őszintén reméljük, hogy a benyújtott módosító indítványokkal itt is egy nagy lépést tehetünk előre az emberek akaratának a megvalósítása érdekében.
Jó reményekkel vagyunk aziránt, hogy az Országgyűlés ezeket a módosító indítványokat támogatni fogja, és akkor valóban egy erős új alaptörvényünk lehet.
Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
