GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Házelnök Úr! Köszönjük szépen azoknak a képviselőknek és frakcióknak a vitában való részvételt, akik a Házszabály világos és egyértelmű szabályozásával összhangban és képviselői esküjüknek is megfelelően részt vettek a vitában, javaslatokat fogalmaztak meg, módosító indítványokat nyújtottak be. Mind a szakbizottságok, mind az Országgyűlés megtárgyalta ezeket.
Ami a legfontosabb, és ami talán a jelenlévők között nem volt vitás, hogy ez az Országgyűlés minden eddigi Országgyűlés célkitűzését fogja most valóra váltani, amikor egy új alaptörvényt fogad el. Ezért aztán ez a célkitűzés nemcsak azoké, akik most itt vannak a Házban, hanem a távolmaradók célkitűzése is.
Az új alkotmánnyal érhetők el olyan lényeges politikai célok, mint a választójog reformjával a kisebb létszámú parlament létrehozása, az önkormányzati rendszer átállítása, az úgynevezett második és harmadik generációs állampolgári alapjogok alkotmányos bővítése, valamint a gazdasági alkotmányosság erősebb megalapozása.
“A kormány szerint szükség van új alkotmányra, az Európai Unióhoz való csatlakozástól függetlenül is” - szó szerinti idézet a Medgyessy-kormány 2002-es kormányprogramjából. Úgy gondoljuk, ebből is látszik, hogy ez a célkitűzés mindenkinek célkitűzése volt a rendszerváltozás óta, ezért minden olyan javaslatot, ami az új Alaptörvény szövegének a jobbítását célozta, köszönettel veszünk, és ebbe a célrendszerbe illeszkedő javaslatnak tartunk.
Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt két évtized politikai vitáinak élessége és a politikai szakadékok mélysége nagymértékben köszönhető annak, hogy az Országgyűlés nem tudott világos értéktartalmat adni egy alaptörvénynek, nem voltak egyértelműek azok az értékek, amelyeket a magyar nemzet a sajátjának tekint.
Úgy gondoljuk, hogy az a Nemzeti hitvallás, amelyet a tervezet tartalmaz, azokkal a módosításokkal, amelyek most majd reményeink szerint a szöveg részévé válnak, egyértelművé teszi, hogy melyek azok az alapértékek, amelyeket a magyar nemzet sajátjának tekint, és amelyekre jövőbeni célkitűzései meghatározásakor támaszkodni kíván.
Úgy gondoljuk, hogy a választási ígéreteinkkel teljes összhangban jártunk el: több alkalommal tettük világossá a választási kampányban, hogy amennyiben az ehhez szükséges felhatalmazás az új kormánykoalíció pártjainak rendelkezésére fog állni, akkor élni fog ezzel a felhatalmazással. De azt is egyértelművé tettük, hogy nem kívánjuk az elmúlt két évtizedben megszokott közjogi rendszer felforgatását, ezért a felhalmozódott tapasztalatokra tekintettel bizonyos intézményekben kisebb-nagyobb változások történtek, de összességében Magyarországon a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő parlamentáris demokrácia megmarad.
Úgy gondoljuk, hogy az új Alaptörvény elfogadásával végre méltó helyre kerülnek az alapvető szabadságjogok. Végre elmondhatjuk azt, hogy nem egy alkotmány XII. fejezete foglalkozik az alkotmányos alapjogokkal, hanem a szabadságjogok részletes és kimerítő szabályozása már rögtön az Alaptörvény elején, a harmadik részben megtörténik.
Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy '89-90-ben, a módosításokkor még a legeslegjobb szándékkal sem lehettek tekintettel a tudomány fejlődésére az akkori alkotmányozók, hiszen azóta a génmódosítás kérdése, a biológiai sokféleség kérdése, a fenntarthatóság kérdése került előtérbe. Az új alaptörvény ezekre is választ ad, így miközben nemzeti hagyományainkat is megerősítjük, egy korszerű szabályozást tartalmaz a törvénytervezet.
Végül pedig, mint azt már a 2002-es Medgyessy-kormány programja is egyértelműen rögzítette, a gazdasági alkotmányosság, a közpénzek megfelelő védelme, az államadósság csökkentésére vonatkozó rendelkezések fájóan hiányoztak eddig az alaptörvényből. Úgy gondoljuk, hogy ha már 2002-ben is aktuális volt, akkor 2011-ben különösen aktuális, hogy ezen a területen az Országgyűlés előrelépjen. Szeretnénk, hogyha többé nem fordulhatna az elő, hogy évtizedekre lehetetlenítik el Magyarország sorsát azáltal, hogy lehetetlen gazdasági helyzetbe hozza egy felelőtlen kormányzás az országot.
(14.20)
Azt szeretnénk, ha egyszerre tudnánk meghatározni az államadósság szükséges és még elviselhető mértékét, és egyszerre tudnánk kijelölni azt az utat, amely ennek a mértéknek az eléréséhez vezet.
Összességében tehát öt, eddig szabadon választott Országgyűlés célkitűzéseit, vágyait és a rendszerváltozás reményeit is valóra szeretné váltani ez az új alaptörvény akkor, amikor a demokratikus jogállam követelményeinek mindenben eleget téve a Magyarországon élő nemzetiségek jogait megfelelően tartalmazza, a fenntarthatóság és a zöldgondolat jegyében egy olyan alaptörvény születik, amely a következő évtizedekre jó és alkalmas kereteket jelenthet a magyar állam működésének, és pontos iránymutatást ad a nemzet egésze számára.
Köszönöm szépen még egyszer a vitában való részvételt, és mindenkit arra kérek, hogy az új tervezetet, Magyarország új alaptörvényét támogassa. (Taps a kormánypártok soraiban.)
