DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Kedves Honfitársaim, határon innen és túl! Ezen a mai napon számos olyan évfordulóról emlékeztek már meg képviselőtársaink, vagy emlékezett meg a Ház, amely nem volt túlzottan örömtelinek vagy szívderítőnek mondható, azonban a magyar történelem igenis számos olyan évfordulót is rejteget, amelyeket még nem bontottunk ki eléggé, amelyeket nem mutattunk meg a világnak és önmagunknak, amelyek azt üzenik számunkra, hogy igenis, a legreménytelenebb helyzetben is van értelme küzdeni és nemzeti érdekeket felvállalva kiállni honfitársainkért.
Délvidék 70 éve visszatért, ez a címe a napirend előtti felszólalásomnak, és hogy világossá tegyem, miről van szó, idézni szeretnék egy olyan jeles törvényünkből, amely ezt a történelmi eseményt megörökítette. Vajon hányan tudják azt, hogy ez az idézet vajon melyik törvényből származik? “A magyar nemzet testvéri szeretettel öleli magához és veszi újból oltalmába a közel 23 évi megpróbáltatás alatt a haza iránti hűségben megerősödött délvidéki fiait, és hálás elismerését fejezi ki a Magyar Királyi Honvédségnek önfeláldozó, lelkes kötelezettségteljesítéséért. A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar királyi kormány a visszafoglalt délvidéki területek birtokba vétele végett tett. A birtokba vett területeket a törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja.”
Ez bizony a visszafoglalt délvidéki területeknek a magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és országgal egyesítéséről szóló 1941. évi XX. törvény 1. §-ának pontos szövege, amelyet 1941. december 15-én fogadott el a Magyar Országgyűlés e Ház falai között, és amely esemény minderre okot adott, az éppen ezen a napon indult. 1941. április 11-én vitéz Nagybányai Horthy Miklós hadparancsa a következőképpen hangzott: “Honvédek! A kötelesség ismét arra szólít bennünket, hogy elszakított magyar véreink segítségére siessünk. Mindig bevált katonai erényeitekre és kegyelmetekre építve bízom benne, hogy ezt az új feladatot is tökéletesen fogjátok megoldani. A magyarok Istene és a nemzet minden gondolata most is veletek van. Előre az ezeréves déli határokra!”
És ezen a napon a Magyar Királyi Honvédség kijelölt egységei több ponton átlépték a trianoni gúnyhatárt, és négy nap alatt eljutottak egészen Újvidékig, azaz birtokba vették a történelmi Délvidék - Bácska, Drávaszög, Muravidék és Muraköz - területeit, amelyet a magyar állam, a Magyar Királyság testéből 1920. június 4-én elfogadott trianoni békediktátummal csatoltak el.
Ezen a területen, közel 62 ezer négyzetkilométeren éltek testvéreink 500 ezren, és a trianoni békediktátum gyalázatos csapásai folytán elvesztették állampolgárságukat ezek az emberek, honfitársaink, és most ezzel az aktussal, amit a honvédek bátor előrenyomulásával sikerült elérni, visszatértek az anyaországhoz, visszatértek és lehetőséget kaptak arra, hogy a szabadság levegőjét megízlelhessék.
Az előzmények hosszú sorát most azonban inkább azzal folytassuk, hogy miért nem emlékezünk meg azokról a jeles évfordulókról, amelyek a trianoni békediktátummal szembeszegülő Magyarország törekvéseit jelentették, mert ennek a fegyverrel megvívott harcnak a célja az volt, hogy visszaállítsák a nemzet egységét. Ennek a lépéssorozatnak az első útja 1938. november 30-a, az első bécsi döntés, a Felvidék déli területeinek visszatérése, majd 1939. március 14-e Kárpátalja meg nem szállt részeinek visszatérése, illetve 1940. augusztus 30-a Észak-Erdély visszatérése, és a negyedik lépés volt ez a cselekedet, amelynek folytán összesen 172 ezer négyzetkilométer visszatért a nemzet testéhez, így a nemzet sokkal erőteljesebb és határozottabb képet kaphatott, és ölthetett végre egy olyan erős nemzettudatot, amely nyomán honfitársaink nem érezhették azt, hogy elhagyják őket.
És mi ennek az évfordulónak a tanulsága, amelyet követett azután a vérengzés, amelynek 50 ezer magyar áldozata volt, és hihetetlen szenvedéseken mentek végig testvéreink? Az, hogy az európai uniós csatlakozás előkapujában álló Szerbiával szemben a nemzeti érdekeinket ki kell kényszeríteni, biztosítani kell testvéreink számára a területi autonómiát, az önálló magyar egyetemet, biztosítani kell az elvesztett földjeik visszaszerzését, és biztosítani kell (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) a szabad nyelvhasználatot, végül, de nem utolsósorban az 1944-1945-ös vérengzés jóvátételét teljeskörűen meg kell tenni, és emlékeket kell állítani azoknak a haláltáboroknak és kivégzőhelyeknek, ahol honfitársaink vérüket adták a magyar szabadságért. Kötelezzen ez minket erre a küzdelemre!
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
