DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kormányon kéri számon, hogy nincs világos politikája a felhalmozott lakáshitel-tartozások és a tömeges kilakoltatások megoldására. Interpellációját végigolvasva viszont az vált világossá számomra, hogy a képviselő úr nem tudja megtalálni azt az elvi kiindulópontot, ahonnan támadja a kormányt. (Vágó Gábor a homlokára csap.)
Azt is gondolhatnánk, hogy a már egy éve álló végrehajtások mielőbbi foganatosítását sürgeti, de akár az ellenkezőjét is feltételezhetjük, hogy esetleg azt szeretné, hogy ne kerüljön érvényesítésre a követelés. Nos, elmondhatom, a kormányzati intézkedések irányai világosak: elsőként alapos problémafelmérés, közben kríziskezelés, majd hosszú távra tervezés.
Először a problémák azonosításáról néhány szót. A szocialista kormányok megszüntették a támogatott forinthiteleket, elhibázott gazdaságpolitikájukkal a forinthitelek felárainak megemelését okozták, ezzel pedig közreműködtek abban, hogy az emberek devizahitelből oldják meg a lakásproblémájukat. Ennek egyenes következményeként alakult ki a hatalmas lakossági devizaadósság-teher, amelyet az előző kormány tétlenül szemlélt. Rengeteg család élete nehezült meg a megnőtt törlesztőrészletek és a kilakoltatás veszélye miatt. Ez lett az azonnali kríziskezelés központi területe.
Többször meghosszabbításra került a kilakoltatási és az árverési moratórium a szociális és ingatlanpiaci feszültségek enyhítésére. Ám a moratórium egy hangsúlyozottan ideiglenes válságkezelő jogintézmény, így fokozatosan vissza kell térni a követelések érvényesítésének általános rendjéhez. Ezért szűnik meg a moratórium lépésről lépésre. Minden ezzel ellentétes szabályozási irány súlyos kockázatot jelentene a hitelviszonyokban közvetlenül érintettekre és a társadalom egészére.
Nem hagyhatom szó nélkül, hogy a képviselő úr tájékozatlanul dobálódzik a számokkal, a követelésérvényesítés rendszerét nem ismerve fogalmazza meg a kérdéseit: 400 ezer végrehajtási ügyről beszél, holott ez az ügyérkezések száma, és mintegy ötödével kevesebb a ténylegesen megindult eljárásoké; ingatlan-végrehajtás pedig még kevesebb ügyben történik. Több tízezer végrehajtási árverést és kilakoltatást említ, holott a lakáshitel fedezetéül szolgáló ingatlanok döntő többsége végrehajtáson kívül kerül árverésre, értékesítésre, és az április 15-e és a július 1-je után megkezdődött kilakoltatások közül is csak néhány száz érint lakáshiteleket. A döntő többsége más tartozásból ered, például közüzemi díjból, közös költségből vagy lakbérből. (Vágó Gábor széttárja a kezét.)
A hosszú távú adósságkezelésről szeretnék szólni. Mindenekelőtt olyan gazdasági feltételrendszert kellett létrehozni, amely a devizahitelesek problémáját - a gazdaság teherbíró képességével összhangban - hosszú távon fenntartható módon rendezi. A kormány támogatta a nyolcpontos, jelzálog-fedezetű hitellel rendelkező állampolgárok megsegítését célzó törvényjavaslatot. A kormány decemberben döntött a szerződésben előírt kamat egyoldalú módosításainak feltételeiről, korlátok közé szorítva ezzel az ügyfél számára kedvezőtlen módosításokat. A bedőlt hitelek kezelésére intenzív munkálatok kezdődtek.
A formálódó koncepció egy többelemű konstrukciót tartalmaz, amelynek fő elve, hogy minden fél, a bankszektor, az adós, az állam is vállaljon részt a terhekből, legyen kellően érdekelt a helyzet végső rendezésében; másrészt, hogy szabályozott rendben és ütemezésben indítsák el a hitelezők a követelésbehajtást.
A legnagyobb veszélyben lévőknek történő segítségnyújtásnak kell prioritást kapnia, így elsődlegesen a lakáshitelesek helyzetének rendezése a cél, minden más csoportokéhoz képest.
Kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
