BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Az ajánlás pontjai szerint fogok haladni, tehát nem feltétlenül logikailag felépítve. Jómagam most nem a Jobbik záróvitához benyújtott javaslatairól szólok, hanem néhány olyan módosító javaslatról, amelyet önök, a tisztelt kormánykoalíció tagjai nyújtottak be.
A 8. ajánlási pont a Szabadság és felelősség fejezetben a választójog kérdésében tesz egy fontos módosítást. (Orbán Viktor üdvözli a díszpáholyban helyet foglaló dr. Boross Pétert és dr. Pozsgay Imrét, majd elfoglalja helyét az ülésteremben.) Az eredeti javaslatban az szerepelt, hogy polgármesterré magyar állampolgár választható. Ezt a feltételt most a módosító javaslat kiveszi. Tehát polgármester nem magyar állampolgár is lehet. Ha kérdik, hogy mi ezzel a gond, miért baj az, hogy valahol egy adott idő múlva olyan népszerű lesz egy nem magyar állampolgár, hogy a közösség őt akarja megválasztani, erre két érvet mondok. Tegyük hozzá, hogy ez az alkotmány az önök szándékai szerint sem 5-10 évre szól, és a realitás is az, hogy amíg nem lesz egy egészen más színezetű, felállású kétharmados Országgyűlés, addig feltehetőleg ez marad meg. Tehát itt nekünk adott esetben évtizedekre vagy évtizedre kell előre gondolkodni.
Igen, az is előfordulhat, hogy adott esetben Budapesten, nagyvárosokban egy olyan összetartó, fegyelmezett külföldi kolónia jön létre, részben van, és ha figyelembe vesszük az önkormányzati választásokon a magyar választóknak azt a fásultságát, ami a szerény részvételi arányt jelenti, ez azt eredményezheti, hogy egy városban vagy Budapesten egy fegyelmezett, nem magyar állampolgárságú kolónia fogja adni adott esetben a polgármestert. De talán ennél még súlyosabb érvnek tekintem, egy önkormányzatban működő polgármesternek a magyar állampolgár kötelezettségeivel kell rendelkeznie. Tehát ebben az esetben egy önkormányzat vezetőjeként, egy közösség első képviselőjeként jelenik meg egy olyan személy, akit a magyar állampolgárság és az ehhez tartozó kötelmek nem érintenek. Ezt nagyon súlyosnak tartjuk, és erről külön szavazást is kérünk.
(Az elnöki széket Kövér László, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
A 19. ajánlási pont arról szól, hogy amennyiben a helyi önkormányzat nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, elmulasztja, ezt megállapítják, majd a bíróság is megállapítja, meghatároz egy időpontot, és addig sem tesz ennek eleget, nos, akkor a fővárosi vagy megyei kormányhivatal vezetője alkotja meg azt a rendeletet. Hát azért, úgy gondoltam, eddig nem jutunk el, hogy ezek a hivatalok jogalkotók legyenek. A megoldás teljesen világos lenne. Ha idáig eljut egy önkormányzat, hogy bíróság által is kimondott módon nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, akkor ott olyan ellentmondás áll fenn, olyan patthelyzet, hogy akkor kezdeményezni kell ennek az önkormányzatnak a feloszlatását. Önök nagyon-nagyon félnek az ilyen megoldásoktól, pedig ez törvényes, látjuk Esztergom esetében is.
A 21-22. ajánlási pont részleteibe illesztik be az 50 százalékos szabályt, vagyis azokat a költségvetési feltételeket, amelyek ahhoz kötődnek, hogy az államadósság a bruttó nemzeti jövedelem 50 százaléka alá kerüljön majd. Nos, erről az egész témáról azt tudom elmondani, hogy van egy felismerés. Az önök kormánya, a miniszterelnök is felismerte, hogy az államadósság rendkívüli terhe a magyar gazdaság kibontakozásának és egyben a magyar társadalmi kérdések megoldásának fő gátja. Csak az az eszköz, amit használ, nem elsődlegesen egy kommunikációs célt szolgálva bekerül az alkotmányba, és állandóan azt halljuk, hogy most már egyenesben vagyunk, hiszen az alkotmányba foglaltuk. Azért az 50 százalékot még elég sokára érjük el, és a 6. pontban ott van a világos felmentés, ha a nemzetgazdaság olyan zavarairól van szó, akkor ezt nem kell alkalmazni. Tehát teljesen világos, hogy nem ez az alkotmányba foglalt néhány pont jelenti a megoldást. Egy olyan gazdaságpolitikai rendszer a megoldás, amely valóban a hazai vállalkozásokat támogatja, és az idejött külföldi cégeket a közteherviselébe bevonja.
Még egy kérdés: önök a rendkívüli államadósságnál joggal mutogatnak az itt nem lévőkre, hogy mennyit halmoztak fel ez alatt a 8 év alatt. De hadd mondjam el, az első Orbán-kormány idején is volt egy év, amikor 2000 milliárd akkori forintot tett ki az államadósság szolgálata, amiből 1200 milliárd kamat volt. Nem az önök bűne volt, de ha ezt figyelembe vesszük, akkor látjuk, hogy igen, ez a Kádár-rendszerben fölvett, ránk kényszerített adósság többszörös visszafizetéseiből és újrafinanszírozásából fakad. És ha önök ezzel szembenéznének, akkor azt kéne mondani, van jogalapja annak, hogy az adósságszolgálat kérdésében ugyanúgy merjünk a nemzetközi szervezeteknél kezdeményezni lépéseket, mint ahogy azt sikerrel megtette annak idején Lengyelország és Bulgária, mert a Széll Kálmán-terv megszorításából nem tudjuk kinőni azt az adósságot. Nem az alkotmány az a hely, ahol ezt meg kell oldani.
A 26. módosító indítvány 17. alpontjában eredetileg az szerepelt, hogy minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének, gazdaságban való részvételének megfelelően hozzájárul közös szükségletek fedezéséhez. Mit jelent ez? A közteherviselés kimondása természetesen törvény alapján létrehozott jogalanyokra is vonatkozik. Most ezt kiveszik, és csak arról beszélnek, hogy mindenki járuljon hozzá. Úgy gondolom, hogy amikor valaki az eredeti szövegben végiggondolta, hogy a minden ember mellé ezeket a jogalanyokat is oda kell tenni, tudatosan tette így. A mindenki nyilvánvalóan elsődlegesen az állampolgárokra, illetőleg személyekre vonatkozik.
Hogy egyszerűen lefordítsam, a különböző adó- és járulékterhekkel a magyar vállalkozások, főleg a magyar magánszemélyek hozzá fognak járulni, de a törvény alapján létrehozott jogalanynak nem kell. Mondjuk, a Magyarország Mercedes vagy Hungary Kft.-nek - nem tudom, mi az igazi neve, természetesen nagy letelepedési kedvezményeket kapott - ezen alkotmányos kötelem alapján nem kell hozzájárulnia a közfeladatok teljesítéséhez. Tehát mi, amikor erről beszélünk, hogy milyen külföldi tőkére és hogyan van szükség, akkor bizony azt is figyelembe kell venni, hogy csak akkor van értelme, ha közterheket visel, nem pedig önmagában egy olyan GDP-növekedéshez járul hozzá, amely utána nagyrészt repatriálja a profitot. 2009-ben több mint 4000 milliárd forintot vittek ki, a teljes profit 92 százalékát ezek a cégek. És itt úgy tűnik, még közvetve se szerepeljen az a kötelem, hogy ők is fizessenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a finisben benyújtott módosító javaslat a Jobbik megítélése szerint nem előrevitte ezt az eredeti javaslatot, hanem még további veszélyes és káros módosításokat vitt be.
És hogy összességében beszéljek valamennyi módosítóról, amit most benyújtott a kormánypárt nevében Lázár János, ezek a módosító javaslatok semmit nem változtattak azon az ellentmondáson, ami a Nemzeti hitvallás szép szavai és a tényleges önrendelkezés között van, a történelmi alkotmányból kívánatos nemzeti függetlenséget nem teremti meg, a jogrendünk legfelsőbb szintjén változatlanul az Európai Unió jogai állnak, csak ez nagyon burkoltan jelenik meg. Így van ellentmondás a hitvallás szép szavai és a valóság között. Semmit nem változtattak ezek a módosító indítványok azon, hogy nem lesz felülvizsgálat, elutasították a módosítóinkat, amelyek arra vonatkoztak, hogy igenis a privatizációt vizsgáljuk felül. Nem történik meg a nemzeti vagyon legfontosabb részeinek alkotmányos védelme, és változatlanul igaz az, hogy olyan irányba módosítja a közjogi struktúrát, amely hosszú távra kívánja megvalósítani egy párt hatalmát.
Úgyhogy nem tudunk udvarias tartózkodással szavazni a végén. Erre az alkotmányra a Jobbik csak nemet mondhat.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
(14.10)
