SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam is a 9. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Dúró Dóra képviselőtársam elmondta, hogy a rendszerváltásnál lehetőség lett volna megtenni ezt a lépést. Nemcsak lehetőség lett volna, hanem meg kellett volna tenni ezt a lépést, hogy akik kiszolgálták az előző kommunista rendszert, azok ne vehessenek részt a közéletben.
Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel másképp alakult volna az elmúlt húsz év! A privatizációt, az ország szétrablását nem irányíthatták volna volt kommunista vezetők, KISZ-titkárok, szt-tisztek, besúgók és ügynökök. Azt a mérhetetlen vagyont, amit a privatizáció során elraboltak és elloptak, nem a saját hasznukra fordíthatták volna, hanem az országra, az ország gyarapodására lehetett volna fordítani, mennyivel másképp állnánk. Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt húsz évet ebben az esetben nem tematizálhatták volna Lendvai Ildikók és Gyurcsány Ferencek, nem határozhatták volna meg, hogy mit mondhatunk és mit gondolhatunk az elmúlt húsz évben, hiszen nagyon sokáig ez történt, nem határozhatták volna meg és nem gyalázhatták volna a történelmünket, az értékeinket és a múltunkat, hiszen ha ez a törvény akkor megszületett volna, ezt eredményezte volna. Azt eredményezte volna, hogy nem így alakult volna az elmúlt nyolc évünk sem, hiszen Gyurcsány nem lenne milliárdos, és az Apró-klánnak nem lenne ilyen befolyása az ország életére, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lehetett volna. Mennyivel más lenne az önök helyzete is, ha nem egy ilyen nyolc év után kellett volna átvennie a kormányzást, ha nem egy ilyen nyolc év állna mögöttünk, amely nyolc évnek köszönhetően ilyen helyzetbe hozták az országot!
De ha akkor nem tették, akkor most tényleg aktuális lenne az önök választási szlogenje: itt az idő, most kellene megtenni, hiszen most Isten ismét lehetőséget adott a kezünkbe, hogy a következő 20, 50 vagy 100 év ne ilyen legyen. Zárjuk ki most a volt kommunista vezetőket a közéletből, mondjuk ki most, hogy mostantól sem gazdaságilag, sem politikailag nem irányíthatják az országunkat. Azt írják az alaptörvényben, hogy “a mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki”, és az ’56 utáni diktatúra bűnei elévülhetetlenek, és mégis az ’56-os hősöket meggyilkoló, megkínzó, családok tízezreit tönkretevő kommunista bűnösök büntetlenül élnek közöttünk; de mit élnek - mint ahogy mondtam -, gyarapodnak, gazdagodnak és kajánul nevetnek az áldozatok képébe, és önök a kétharmaduk birtokában ezt tétlenül nézik. Nem szép mondatokat kell leírni, hanem cselekedni kell. A tettei minősítik az embert és nem a szavai.
A szabad magyar nemzet jogos igénye, hogy a szocialista elnyomó hatalmat megtestesítő egykori funkcionáriusok, hálózati személyek ne vehessenek részt a mai demokratikus közélet alakításában, különösen az állami döntések meghozatalában ne vihessenek közhivatalt, illetve ne gyakorolhassanak befolyást állami vagy önkormányzati vállalatokban viselt tisztségeiken keresztül a nemzetgazdaság folyamataira.
(14.30)
Az alaptörvényi szabályozás jogpolitikai indoka az, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország demokratikus hagyományaihoz igazodóan szükséges a szocialista korszak személyzeti politikájával történő elvi szakításról a lehető legmagasabb jogalkotási szinten rendelkezni, másrészt ebben az esetben az alkotmány rögzítene egységes és kötelező keretszabályokat minden olyan alacsonyabb szintű jogszabály számára, amely nemegyszer szerteágazó módon rendezi a módosítás által érintett vezetők jogállásának egyes kérdéseit.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem önöket, hogy ne személyválogatóan álljanak hozzá ehhez a kérdéshez, ne azt nézzék, hogy kiket érintett ez a törvény - sajnos az önök frakciójából is -, hanem azt vegyék figyelembe, hogy Magyarország elindulhat ezzel a törvénnyel is, ennek a törvénynek is köszönhetően egy szebb jövő felé.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
