HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az idegen nyelvi kultúra fejlesztését és ennek részeként a felsőoktatásban az idegen nyelvi felkészítést alapvető követelménynek tekintjük. Vissza ettől nem léphetünk, de a tudás megszerzésének körülményeit javíthatjuk. Ennek szükséges feltétele a nyelvtanárok alkalmazása, az idegen nyelven folyó kurzusok indítása és kiemelten a szaknyelvi programok szorgalmazása, támogatása.
Az idegen nyelvi vizsga hiányában diplomával nem rendelkezők magas aránya az előző kormányok oktatáspolitikájától örökölt állapot. Ennek megváltoztatása a cél. A felvételt nyert hallgatók között az idegen nyelvi vizsgával rendelkezők száma 2010-ben 60 százalék volt. Ennek növelése a feladatunk, amelyre a felvételi követelmények nyelvvizsga-többletpontjai is ösztönzőleg hatnak. Jelenleg a felsőoktatásban az alap- és mesterszakok idegen nyelvi követelményeit az adott szak képzési és kimeneti követelményei írják elő.
Az adott szak tantervei és oktatási programjai az intézmény hatáskörébe tartoznak, elfogadásuk kari vagy összintézményi feladat. Szakterületenként a képesítési és kimeneti követelmények kormányrendeletben az egy idegen nyelvi minimumkövetelménynél magasabb követelményt is előírhatnak. Ugyanakkor maga a törvény egyszerűen középfokú nyelvvizsgát ír elő a diploma megszerzése előfeltételeként. A jelenlegi szabályozás tehát bizonytalanságot okoz, ezért felülvizsgáljuk. A tapasztalatok nyomán az új felsőoktatási törvény és kapcsolódó jogszabályai egyértelmű és egységesen alkalmazandó rendelkezéseket írnak majd elő a felsőoktatás valamennyi szereplője számára.
A felsőoktatási intézmények nem a nyelvvizsgát előkészítő képzésre, hanem a szaknyelvi képzésre kötelezettek a ma hatályos felsőoktatási törvény értelmében.
Az oktatásért felelős államtitkárságon külön szervezeti egységet hoztunk létre az idegen nyelvi feladatok koordinálására, és már belső fórumok elé került a teljes oktatási rendszert átfogó idegennyelv-oktatási stratégiatervezet, amely kapcsolódik a két oktatási törvény előkészítő munkájához. Az oktatási törvények előkészítése során tekintettel leszünk mind a reális minőségi követelményekre, a jövő kihívásaira, mind ezek teljesítésének feltételeire, kiindulva az örökölt forráshiányos helyzetből.
Az általános és középiskola nyelvi képzési rendszerét úgy alakítjuk, hogy megelőzhető lesz mai viszonyaink képviselő úr által idézett anomáliája a lezáratlan felsőoktatási tanulmányokkal, miután 2016-tól már a középiskola elvégzése során teljesül az a nyelvvizsga-követelmény, amelyhez most a diplomák kiadása kötött. A felsőoktatás ennélfogva az ott igazán indokolt szaknyelvi képzésre összpontosíthat, és ehhez a költségvetés helyzetének javulása függvényében meglesznek az anyagi feltételek is.
A mai viszonyok között átmeneti intézkedésre is sor kerülhet. Az eredményes záróvizsgát tett 35-40 év körüliek esetében megoldás lehet a felsőoktatási intézmény által meghirdetett idegen nyelvi kurzus, amelynek eredményes elvégzését követően kiadható lenne az oklevél. Ennek - megfelelő előkészítés után - a fejezeti maradványösszegek képezhetik forrásait. Ettől eltérő vagy más megoldásokat is el tudok képzelni magam, intézményi és differenciált megoldásokat, de ehhez szükséges a felsőoktatás minőségéért felelős Magyar Akkreditációs Bizottság és a Rektori Konferencia véleménye is.
Végül tájékoztatom képviselő urat, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Diákhitel Központtal, hogy a nyelvvizsga hiányában diploma nélkül maradók számára hitelezzék meg a nyelvi tanulmányaik kiegészítéséhez szükséges anyagiakat, hogy pótlólag megszerezve a nyelvvizsga-bizonyítványt, ők is hozzájussanak diplomájukhoz.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
