DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön március 16-án a “Felsőoktatás I.” című kérdésében lényegében elmondta ugyanezeket a valóságnak csak nagyon kicsi részben megfelelő vádakat a felsőoktatási törvény sorsáról. Akkor én erre válaszoltam, így erre most nem kívánok kitérni; akit érdekel, a jegyzőkönyvben megnézheti.
(15.10)
Ön elég tapasztalt politikus ahhoz, hogy pontosan tudhatja, mennyit lehet és mennyit nem hinni annak, amit a sajtó közöl. Ezért én most mint autentikus résztvevője az ominózus kormányülésnek, közölhetem önnel, hogy nem dobta vissza a kormány a törvény koncepcióját, hanem további megfontolást kért több ponton. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Nem is azzal a szándékkal terjesztettük a kormány elé, nem hittük, hogy ezt egy az egyben elfogadja. Két és fél órás vita után még további megfontolást kért. Tisztelettel jelenthetem, hogy pár nap múlva készen lesz az újabb verzió, amely remélhetőleg bírja már sokak egyetértését.
De azt ön is tudja, hogy egy ilyen nagy rendszer átalakítása, amely gazdaságtalanul és problémáktól terhelten működött, ennek az átalakítása nem megy könnyen. Ezért méltatlan dolog egy államtitkárság és az előterjesztő nyakába varrni mindazt a vihart és ellentétet, amit egy ilyen átalakítás szül, különösen akkor, amikor az államtitkárság arra törekszik, hogy lehetőleg figyelembe vegyen minden jogos igényt, és megteremtse a megfelelő harmóniát és egyensúlyt az elvárások között.
A mai kérdése is - akárcsak a március 16-i vagy a március 28-i - létszámokra és pénzügyi problémákra vonatkozott. Nekem már nincs időm arra, hogy felsoroljam az egyéb gondokat, de nagy örömömre szolgálna, ha egyszer erről is szót válthatnánk, mert a felsőoktatásnak sokkal súlyosabb gondjai vannak annál, mint amelyeket ön most már a harmadik kérdésében föltett. (Taps a KDNP padsoraiban.)
