KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az új alaptörvény társadalmi vitája helyett végzett levelező tagozatos nemzeti konzultációban a kormány többek között arról kérdezte az állampolgárokat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az új alaptörvény szerint kizárólag átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás. Nyilvánvaló, hogy a válaszadók úgy értelmezték a kérdést, hogy az off-shore cégeket tartsa távol az új alaptörvény az állami pénzektől.
Azután a miniszterelnök úr itt a parlamentben be is jelentette, hogy a válaszok majd’ mindegyike be fog kerülni az új alaptörvénybe. Sajnos, nem egészen így történt, mert az új alaptörvény a következőképpen rendelkezik erről a kérdésről: a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére teljesíthető kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható. Magyarán, az állami vállalatoknál vagy az önkormányzatoknál továbbra is lehetne off-shore-ozni eszerint, és továbbra is kérdés, hogy egyáltalán jelent-e bármilyen védelmet az off-shore cégek pénzlenyúlása ellen az átlátható tulajdonosi szerkezet megkövetelése, hiszen könnyen lehetne azt mondani, hogy ezeknek a cégeknek is átlátható a tulajdonosi szerkezete, csak éppen Cipruson vannak bejegyezve. Sajnos úgy tűnik, ebben a témában is egy tipikus fideszes porhintéssel van dolgunk.
A Fidesz ellenzékben kikelt az állami pénzek körül legyeskedő off-shore cégek ellen, hatalomra kerülve aztán folytatta az elődei gyakorlatát, csak egy kis szómágiával igyekezett erről elterelni a figyelmet. Hadd említsek néhány példát, néhány konkrét esetet! Nemrég itt a parlamentben is szóvá tettük, hogy a Magyar Posta pályázat nélkül adott 1,8 milliárd forintos megbízást egy ciprusi off-shore tulajdonban lévő cégnek. A cég székhelye igencsak ismerős lehet a Fidesz politikusainak, hiszen - láss csodát - éppen oda van bejegyezve, ahova azok a Bajnai Gordonhoz vagy Kóka Jánoshoz kötődő cégek, amelyeket a Fidesz ellenzékből annyit támadott. De off-shore résztulajdonban van az a cég, amely diagnosztikai munkát végez a debreceni kórházban, vagy egy néhány nappal ezelőtti hír, hogy az egyik budapesti kerületben, a XI. kerületben a kerület számára igencsak előnytelen médiafelületi értékesítési szerződést is egy off-shore cég kapott. Az LMP az elmúlt egy évben tucatnyi olyan törvénymódosítást nyújtott be, amely kiszorította volna az off-shore cégeket az állami pénzek környékéről, önök eddig egyiket sem támogatták.
Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésem az, hogy mit gondol, az alkotmányba bekerült új passzus jelent-e bármilyen védelmet az off-shore cégek megjelenése ellen, vagy pedig ez csak egy egyszerű szómágia. A másik, talán ennél is konkrétabb, hogy a kormány tervez-e bármilyen konkrét lépést annak érdekében, hogy a külföldön adózó és ismeretlen tulajdonosok tulajdonában lévő off-shore cégek semmilyen formában ne juthassanak hozzá az adófizetők pénzéhez, sem a központi költségvetésből, sem az állami vállalatokon, sem önkormányzatokon keresztül.
Várom a válaszát. (Taps az LMP soraiban.)
