VONA GÁBOR
VONA GÁBOR
VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy miniszter úr nincs most jelen velünk; úgy látszik, neki a múlt hét bőven elég volt a parlamentből. Azért szeretném a pintéri renddel kapcsolatban megemlíteni, hogy ha már Gyöngyöspatán ekkora nagy rend van: egyrészt remélem, a miniszter úrra is vonatkozik az, hogy nem áll senki sem törvények fölött, másrészt azt bizonyára önök is hallották, hogy a Csillebércről hazaérkező menekültek azért kiosztottak két pofont.
S hadd mondjak néhány olyan települést, amelyeken szintén bizonyára rend van államtitkár úr szerint. Hadd mondjam az elmúlt hét terméséből például Szikszót: két halálos áldozat; Kiskorpádon egy halálos áldozat és egy életveszélyes sérült; Budapesten szintén halálos áldozat. Államtitkár úr, ezeket a helyeket az köti össze, hogy mindenhol idős emberek az áldozatok. Amíg önök, a Belügyminisztérium civilek, civil kezdeményezések, polgárőrök, kinyújtott jobb kezek ellen tesznek lépéseket, amíg a rendvédelem célját abban látják, hogy a polgári segítségnyújtást eltiporják, eltapossák, aközben vidéken idős embereket gyilkolnak.
Gyöngyöspatán jártak, ezt ön is említette. Miniszter úr ott elszólta magát. Amikor végre lementek - bár nem most kellett volna -, akkor a feldühödött, indulatos felek között állva miniszter úr - ha jól hallottam - azt mondta, kiabálnom itt csak nekem lehet. Hát, én szeretném miniszter úrnak elmondani a valóságot: kiabálni itt csak neki nem lehet ebben a helyzetben Magyarországon. Két ok miatt is. Egyrészt azért, mert ő miniszter, azaz szolga, neki alázattal, tisztességgel szolgálni kellene az emberek érdekeit, a közbiztonság elősegítését. Másrészt: azért, hogy ilyen állapot van Gyöngyöspatán, Szikszón, Kiskorpádon és az ország szinte minden pontján most már sajnos, elsősorban ő az első felelős, hiszen ő a belügyminiszter. Pintér Sándor a belügyminiszter, s azért, hogy ilyen helyzet van, ő a felelős. Ő tehát ne emelje meg a hangját (Taps a Jobbik soraiban.), ne azon sopánkodjon, hogy másoknál elfogyott a türelem, mert ezzel mindennap együtt kell élniük, hanem gondolkodjon el valamin, mégpedig a következőn: eltelt egy év a kormányzásból, eltelt egy év a miniszter úr működéséből, és semmilyen eredmény nincs, szinte mondhatnám azt, hogy csak kudarcok vannak. A közbiztonság romlik, az emberek közérzete, közbiztonságba vetett hite szintén romlik, szétesőben van, s eközben eljött az a nagy nap, amikor a rendvédelmi érdekvédők nem tekintik tárgyaló partnernek a belügyminiszter urat. Tudom, hogy a rossz hír hozóját sehol sem szeretik, engem sem fog szeretni a belügyminiszter úr, de el kell mondjam önnek - s remélem, továbbítja felé, vagy ha ön nem, akkor majd a sajtó nyilvánossága -, hogy a miniszter úr körül elfogyott a levegő. Őbenne már csak düh és sértettség munkál, dühre és sértettségre pedig Magyarország közbiztonságát nem lehet építeni. Én arra kérem miniszter urat, hogy mondjon le, és adjon lehetőséget a változásnak. (Taps a Jobbik soraiban.)
Mivel a közbiztonság kérdése és a cigány-magyar együttélés problémája számtalan ponton összeforrt - erről beszéltünk már az elmúlt hetekben -, ezért szükségesnek tartom azt is bejelenteni, ami talán nem nagy jóslat és nem is nagy gondolat, hogy a cigány-magyar együttélés problematikája ma Magyarország legsúlyosabb társadalmi problémája. Társadalmi, társadalombiztosítási, gazdasági, demográfiai, közbiztonsági probléma, s még számtalan aspektusát tudnám felsorolni. Hatalmas, ha nem a legsúlyosabb problémájává vált az országnak. Jelen pillanatban egy cigány fiatal előtt sajnos három út áll: vagy segélyeken tengődik élete végéig, vagy megélhetési gyermekvállalásba menekül, vagy pedig a bűnözés útját választja. Sok esetben sajnos a hármat együtt. A Jobbik azt mondja, hogy ezt a három utat el kell zárni, csak a munka, csak az oktatás és csak a tisztesség, a rend útját szabad nyitva hagyni a cigányság előtt. (Taps a Jobbik soraiban.)
Csatlakozva Kocsis Máté képviselőtársamhoz, én is nagyon sajnálom, amikor az LMP bulinak tekinti ezt a nagyon súlyos kérdést, vagy amikor az MSZP-nek semmiféle érdemi mondanivalója nincs ebben a problémában. Azt nem mondom, hogy minden, amit a Jobbik mond, igaz. Lehet, hogy ebben a kérdésben mi is tévedünk, ez benne lehet a pakliban, de egyet ne felejtsenek el: erről a problémáról a leplet, amelyet a cigánykérdésre önök húsz éven keresztül ráterítettek, mi rántottuk le. Ha mi nem rántottuk volna le ezt a leplet, önök még mindig jóllakott napközis módjára ücsörögnének itt, és félrenéznének, amikor az újságokban halálhírekről olvasnak.
Az első lépés, amit meg kell tennie Magyarországnak, a Magyar Országgyűlésnek, az, hogy érdemi párbeszéd, vita alakuljon ki erről a kérdésről. A Jobbik ebben partner lesz, ebben kívánunk élen járni. Mert ha nincs érdemi vita, ha nem folytatunk érdemi vitát, akkor nem lesz érdemi megoldás sem, akkor csak ilyen félmegoldások lesznek, vagy olyan elképesztő rombolás folyik majd, mint amit Pintér Sándor belügyminiszter úr is folytat.
Két javaslatom lenne. Az érdemi vita megindítása céljából, mint Magyarország harmadik legerősebb pártjának vezetője bátorkodom Orbán Viktor miniszterelnök urat egy nyilvános vitára kihívni a cigány-magyar együttélés problematikájáról. (Moraj a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Nagyon remélem, hogy ezt a kihívást elfogadja. A másik javaslatom pedig az, hogy mivel évtizedekre előretekintve ez lesz Magyarország egyik legsúlyosabb problémája, javaslom, hogy az Országgyűlés állítson fel egy állandó parlamenti bizottságot a cigány-magyar együttélés problematikájának a kezelésére. Ez minden tisztességes magyar és minden tisztességes cigány ember érdeke.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
