DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Az otthon olyan érték, amire mindenki természetes módon vágyik, mindenkinek fontos, hogy legyen egy hely, ahol biztonságban érzi magát, ahol mindennek tudja a helyét, ahol igazán a maga ura lehet. A politika tehát akkor találhat vissza a mindennapi élethez és az emberekhez, ha a mindannyiunkat összekapcsoló értékeket - úgymint a munkát, az otthont, a családot, az egészséget és a rendet - helyezzük a középpontjába. Vallottuk és természetesen valljuk ezt most is fideszes politikusként a nemzeti ügyek politikájában.
A magyar ember számára feltétlenül fontos az otthonának, a lakásának a megteremtése, mert más nyugati országok polgáraitól eltérően nálunk ez az egyik fő életcélunk, ezért a lakásért dolgozunk éjjel-nappal, és ezért mondunk le más célokról. A lakás megteremtése a legfontosabb, és most ez az alapérték, az életünket legmeghatározóbb cél került veszélybe; veszélybe került, mert vagy a munkánkat vesztettük el a világgazdasági válság miatt, és ezért nem tudunk törleszteni, vagy a felértékelődött valutaárfolyam miatt a megnövekedett részleteket nem tudjuk fizetni.
(12.50)
Bajban vagyunk tehát, és ez a baj nem jár egyedül; nem jár, csak azzal, hogy elveszítjük a lakást. Az otthon idézőjelbe tett melege is elvész sajnos a legtöbb esetben. Elvész, mert az a teher, feszültség, amit ez a teher jelent, felemészti legtöbb esetben a családot, s ez vonz csak igazán még nagyobb problémákat maguk után. Baj van tehát, amelynek kezelése komoly erőfeszítéseket igényel.
A kialakult probléma gyökere, hogy a szocialista kormányok előzetes ígéretükkel ellentétben megszüntették a támogatott forinthiteleket, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy helyette devizahitelből vagy magas kamatú forinthitelből oldják meg az emberek a lakásproblémájukat. Az embereket becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, nem figyelmeztették kellő súllyal őket a komoly kockázatokra, és természetesen nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben. Az emberek pedig hittek, mert hinni akartak. Fokozta a bajt, hogy a gazdaságpolitika formálói elmulasztották a szükséges intézkedések megtételét, tétlenül szemlélték a problémakör szinte kezelhetetlen léptékűvé duzzadását.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A jelenlegi kormány nem halaszthatja el a problémakör kezelését. Mindenekelőtt olyan gazdasági feltételrendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a devizahitelesek problémájának a gazdaság teherbíró képességével összhangban álló, egyben hosszú távon is fenntartható rendezését. Ez és csak ez lehet a további kormányzati cselekvés alapja és kiindulópontja. A devizahitellel rendelkezők esetében a problémák rendezése érdekében hosszú távra szolgáló, a gazdaság teljesítményével összhangban álló keretek kialakítása mellett felmerültek sürgető, azonnali teendők is. Ilyen a speciális feltételekkel megállapított kilakoltatási moratórium.
A széles körű védelem indoka az, hogy a tömeges kilakoltatások okozta helyzet az állam által fenntartott szociális intézmények működését ne lehetetlenítse el. Annak érdekében, hogy időlegesen ne kerüljön sor az érintettek kilakoltatására, a kormány ez év július 1-jéig rájuk kiterjedően meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot.
A háztartások pénzügyi helyzetének rendezése, hiteltörlesztési képességük helyreállítása minden gazdasági szereplő közös érdeke. A formálódó koncepció egy többelemű konstrukciót tartalmaz, amely rugalmasan és hatékonyan orvosolja a felmerült problémákat. Fő elv, hogy minden fél, a bankszektor, az adós és az állam is vállaljon részt a terhekből, legyen kellően érdekelt a helyzet végső rendezésében. Az arányos tehermegosztás megvalósításának érdekében szakmai konzultációk folynak - természetesen a bankszektor képviselőivel. A segítség célzottsága rendkívül fontos, hiszen külön kell választani a forint- és devizahiteleseket vagy éppen a már felmondott hitellel rendelkezőket azoktól, akik még ugyan szerződésszerűen törlesztenek, de a fizetőképességük határára sodródtak.
Szeretném egy nagyon fontos problémára felhívni a figyelmet. Az ingatlanpiac összeomlásával fenyeget, ha a kilakoltatási és árverezési moratórium által érintett közel százezer lakás egyszerre jelenik meg a kínálatban. A statisztikák szerint a gondban lévő hitelesek harmadának már most kevesebbet ér a lakása, mint a rá felvett kölcsön összege, így rajtuk csak egy jól szervezett bérlakásprogram segíthet. Mosonmagyaróvár ingatlanpiacát is teljesen összeomlasztaná, ha a lakásokat nem apránként, időarányosan vezetnék be az értékesítésre. Ezért a gondokat nem szabad súlyosbítani. Az elmúlt két évtizedben már annyi vagyonvesztés történt ebben az országban, ne engedjük és nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az ingatlanpiac teljesen összeomoljon, mert ez további súlyos és beláthatatlan gondokat okozna.
Mosonmagyaróvár polgármestereként még egy problémára szeretném a figyelmet fölhívni: állami támogatás nélkül a város képtelen lesz megoldani a megoldási javaslatban felvetett bérlakásprogramot. Állami segítségnyújtással viszont minden erőnkkel azon leszünk, hogy segítő kezet, megoldást nyújtsunk a bajba jutott polgárainknak. De tisztában vagyok vele, hogy az igazi segítség nem ez. Az igazi segítség az, ha megfelelő munkahelyet, kereseti forrást tudunk biztosítani az embereknek. Tisztes munkabérből tisztességesen lehet fizetni a törlesztőrészleteket, és ezáltal nemcsak azt nyerjük meg, hogy megmaradnak a lakások, hanem biztonságos alapot teremtünk a családok meglétéhez. Így válik a lakáshitelesek megsegítése nemcsak gazdasági kérdéssé, hanem fontos nemzetpolitikai üggyé is. Ezzel a felelősséggel nyúljunk e témához.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az LMP padsoraiban.)
